facsemete szinonimái

főnév
  • csemete, fácska, sudár (régies), surja (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szódabikarbóna

főnév
  • bikarbóna, pezsgő (tájnyelvi), nátrium-hidrokarbonát (szaknyelvi)

megcáfolhatatlan

melléknév
  • megdönthetetlen, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, biztos, szilárd, megalapozott, tagadhatatlan, vitathatatlan, megtámadhatatlan, elvitathatatlan, perdöntő, sérthetetlen, apodiktikus (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a facsemete szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

értékelés

főnév
  • megítélés, elbírálás, kritika, bírálat, becslés, kvalifikáció
  • elismerés, méltánylás, méltatás
  • pontozás, osztályozás

elkártyáz

ige
  • eljátszik, elveszteget, elveszít

életrevaló

melléknév
  • erős, egészséges, erőtől duzzadó, életerős, életképes, tökös (szleng)
  • talpraesett, élelmes, gyakorlatias, szemfüles, szemes, találékony, ügyes, leleményes, nem elveszett (ember), agilis, invenciózus, vitális (régies)
  • megvalósítható, kivitelezhető, felhasználható, teljesíthető, alkalmas

diszkréció

főnév
  • titoktartás, hallgatás, szótartás (tájnyelvi)
  • tapintat, tapintatosság, kímélet, tartózkodás, finomság, gyengédség, udvariasság, odafigyelés, óvatosság, körültekintés, diplomácia

étkezik

ige
  • eszik, táplálkozik, kosztol (bizalmas), fogyaszt, lakomázik, lakmározik, falatozik, eszeget, eddegél, majszol, kanalaz, bekebelez, tömi a majmot, zabál (szleng), kajál (szleng), kosztolódik (tájnyelvi)

felkapott, fölkapott

melléknév
  • divatos, népszerű, közkedvelt, időszerű, divatban lévő, keresett, kurrens, felvett (régies), nagymenő (szleng), felkapi (tájnyelvi), en vogue (idegen)

mindhiába

határozószó
  • hiába, hasztalan, fölöslegesen

cipőzsinór

főnév
  • fűző, cipőfűző, cipőfűzőzsinór, fűzőzsinór, fűzőszalag, cipőmadzag, cipőpertli (bizalmas)

cáfol

ige
  • megcáfol, megdönt, kétségbe von, elutasít, tagad, ellentmond (valaminek), visszaver (érvet), halomra dönt, elvitat, dementál (idegen, régies), refutál (régies), meghazudtol

csellista

főnév
  • gordonkás, csellós

felragad, fölragad

ige
  • elragad, felkap, felfog, felcsíp
  • odaragad, ráragad

foglaltatik

ige
  • (valamiben): szerepel, írva van

holnap II.

főnév
  • következő nap
  • jövő, jövendő

gyűrűsujj

főnév
  • aranyujj (tájnyelvi), neveletlenujj (tájnyelvi)

faggyú

főnév
  • zsír, zsiradék, háj, sebum (idegen)
  • kenőcs

erkölcstelen

melléknév
  • tisztességtelen, etikátlan, becstelen, aljas, alávaló, hitvány, megvesztegethető, lefizethető, megvásárolható, korrupt, korrumpált (pejoratív), jellemtelen, immorális, amorális, azsagos (tájnyelvi)
  • feslett, ledér, léha, könnyűvérű, kicsapongó, laza erkölcsű, tisztátalan, szemérmetlen, szégyentelen, parázna, frivol, romlott, züllött, kesely lábú (nő) (tájnyelvi)
  • szabados, erkölcsromboló, erkölcsrontó, szeméremsértő

feldíszít, földíszít

ige
  • dekorál, feldekorál, kidíszít, felcifráz, felcicomáz (pejoratív), felpiperéz, kicifráz, felékesít, felsallangoz (régies), kicsinosít, kidekorál, ékesít, kirittyent (szleng), kicsicsáz (szleng), fölbizsuz (szleng), felpiktúráz (tájnyelvi)

gyorsaság

főnév
  • sebesség, iram, tempó, lendület, rapiditás (régies), celeritás (régies)
  • élénkség, fürgeség, elevenség, virgoncság
  • hamarság (régies), hirtelenség, elhamarkodottság, kapkodás

fárosz

főnév
  • világítótorony
  • irányító, vezérlő szellem, útmutató

ellenkező

melléknév
  • ellentmondó, szembeszálló, szembenálló, szembehelyezkedő, vitázó, berzenkedő (tájnyelvi), akaratos, dacos, nyakas, vonakodó, elutasító, renitens (választékos), antagonisztikus
  • antonimikus (szaknyelvi)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentétes, ellentett, különböző, kontrárius (idegen)
  • szemközti, túlsó, átellenes

felfújt, fölfújt I.

melléknév
  • felpuffadt, duzzadt, duzmadt (tájnyelvi), feldagadt, püffedt, felfúvódott, dobasz (tájnyelvi), dunda (tájnyelvi)
  • eltúlzott, felnagyított, túlméretezett, feltupírozott, túlhajtott
  • nagyhangú, bombasztikus, dagályos
  • felfuvalkodott, beképzelt, pöffeszkedő, gőgös, dölyfös, kivagyi, pökhendi

gyűlöl

ige
  • utál, nem szenvedhet, ki nem állhat, irtózik, iszonyodik, undorodik, borzad, ellenszenvet érez (valaki iránt), megvet