erkölcstelen szinonimái

melléknév
  • tisztességtelen, etikátlan, becstelen, aljas, alávaló, hitvány, megvesztegethető, lefizethető, megvásárolható, korrupt, korrumpált (pejoratív), jellemtelen, immorális, amorális, azsagos (tájnyelvi)
  • feslett, ledér, léha, könnyűvérű, kicsapongó, laza erkölcsű, tisztátalan, szemérmetlen, szégyentelen, parázna, frivol, romlott, züllött, kesely lábú (nő) (tájnyelvi)
  • szabados, erkölcsromboló, erkölcsrontó, szeméremsértő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

veszteg

határozószó
  • nyugodtan, nyugton, egy helyben, mozdulatlanul, hallgatagon
  • (régies): tétlenül, tétlen, tunyán, resten

készáru

főnév
  • késztermék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erkölcstelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvét

ige
  • elhibáz, eltéveszt, elnéz, megvét (tájnyelvi), elveszt (régies)

elcsap

ige
  • (régies): elvág, levág
  • elsuhan, elzúg
  • kidob, elbocsát, destituál (idegen), meneszt, elküld, elmozdít, letesz, felment, fölmond, kirúg, szélnek ereszt
  • (régies): elűz, elkerget, elzavar
  • (tájnyelvi): (jószágot) szabadjára enged, legelőre terel, kicsap
  • (gyomrot): elront
  • (pénzt): elver, elkölt

egyre-másra

határozószó
  • egymás után, gyors egymásutánban, folytonosan, minduntalan, nyakra-főre, lépten-nyomon, derűre-borúra, derülte-borulta (tájnyelvi)

csúcsérték

főnév
  • maximum, amplitúdó (idegen), top, tetőzés, kulmináció (szaknyelvi)

épít

ige
  • emel, rak, felrak, felhúz, készít, csinál, alkot, szerkeszt, állít, ácsol, tákol (pejoratív), eszkábál (pejoratív), összeró, ró, illeszt, rakogat (régies), gányol (régies)
  • építkezik
  • alkot, tervez, szerkeszt
  • alapít, létrehoz
  • (valamire, valakire): alapoz, bazíroz (bizalmas), számít (valakire), támaszkodik

fegyverviselés

főnév
  • hadviselés, harc, háború
  • katonáskodás, fegyverhordozás

mellőz

ige
  • mulaszt, elmellőz, elhanyagol, hanyagol, elhallgat, eltekint, felhagy, tartózkodik, kitér, őrizkedik
  • elutasít, elhárít, figyelmen kívül hagy, átsiklik (valamin), fumigál, ad acta tesz, ignorál (idegen), visszautasít, negligál (idegen), megtagad, bojkottál, kerül, hatálytalanít, érvénytelenít
  • félretesz, talonba tesz, elnéz valaki feje fölött, keresztülnéz (valakin), félreállít, félretol, levált, kirúg (bizalmas), kizár, kihagy, háttérbe szorít, eltávolít, elbocsát
  • semmibe vesz, átnéz (valakin), kicsinyel, levegőnek néz

búcsúztat

ige
  • útnak indít, útjára bocsát
  • temet, sirat, elparentál (régies)

borosüveg

főnév
  • borospalack, palack, butélia (régies), flaska (bizalmas)

centrifugál

ige
  • kiröpít, kipörget, pörget
  • kifacsar, kicsavar, víztelenít

felbujt, fölbujt

ige
  • rábír, rábeszél, felbiztat, bujtogat, bujtorgat (tájnyelvi), felilál (tájnyelvi), felkontat (tájnyelvi)
  • fellázít, felheccel, feltüzel, felpiszkál, felszít, felloval, méltatlankodást kelt, uszít, felbujtat (tájnyelvi), felpánkol (tájnyelvi)

felvidék, fölvidék

főnév
  • felföld, hegyvidék

helyettes I.

melléknév
  • helyettesítő, kisegítő, megbízott, meghatalmazott

gramofonlemez

főnév
  • hanglemez, lemez

erőd

főnév
  • erődítmény, erődítés, bunker, vár, váracs (régies), erősség (régies), fortifikáció (régies), citadella (régies), fellegvár, bástya

elüldöz

ige
  • elűz, elkerget, kiver a házból, elzavar, elver a háztól, kifüstöl, kiver, kiszekíroz (bizalmas), elmar, elirt (tájnyelvi)

fagyaszt

ige
  • lehűt, jégbe hűt, fagylal (régies), jegeszt (régies)
  • megdermeszt
  • jegel, érzéstelenít

gondolatkör

főnév
  • témakör, eszmekör, ideológia

esetleg

határozószó
  • lehet, talán, tán, talántán (tájnyelvi), netalán, netalántán, netán, adott esetben, alkalmasint
  • esetlegesen, akaratlanul, történetesen, váratlanul, véletlenül

elengedhetetlen

melléknév
  • fontos, lényeges, nélkülözhetetlen, szükséges, szükségszerű, mellőzhetetlen, elkerülhetetlen, létfontosságú, múlhatatlan (régies), kötelező, alapvető, fő-fő, releváns (szaknyelvi), sarkalatos (választékos) Sz: úgy kell, mint az oltárra a feszület

farkas

főnév
  • ordas (választékos), csikasz (tájnyelvi), toportyán (tájnyelvi), féreg (tájnyelvi), toportyánféreg (tájnyelvi), fogasi (tájnyelvi, tréfás)

göröngy

főnév
  • rög, földdarab, hant, földhant, bucka, gléba (idegen), göncs (tájnyelvi), homp (tájnyelvi), galyó (tájnyelvi)