önfeláldozás szinonimái
főnév
- odaadás, önmegtagadás, áldozatkészség, önzetlenség, áldozat, lemondás, altruizmus (idegen)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
szegénység
főnév
- pénzzavar, pénztelenség, pénzszűke, szűkölködés, nélkülözés, nincstelenség, szegénysor (tájnyelvi), koldusbot, pauperitás (idegen), éhkopi (tájnyelvi), ínség, nyomor, nyomorúság, córesz (szleng) Sz: vastag abrosz, vékony ebéd
- a szegények
- hiány, fogyatékosság
mustra
főnév
- minta, áruminta, mintapéldány, mutatvány, mutatványdarab
- szemle, ellenőrzés, szemrevételezés, vizsgálat, áttekintés
- seregszemle, sorakozó, felvonulás
mondogat
ige
- hajtogat, ismételget, szajkóz, beszélél (tájnyelvi), ond-mond (tájnyelvi)
- bizonygat, erősítget
- híresztel, rebesget (bizalmas), regöl (régies), pelleget (tájnyelvi)
megpróbál
ige
- megkísérel, kísérletet tesz, próbát tesz, vállalkozik, nekifog, nekifeszül, nekiveselkedik, megpróbálkozik, megkockáztat, merészel, belevág, belefog
- (választékos): megízlel, belekóstol
- kipróbál, próbára tesz, megtapasztal
- megvisel, megkínoz, gyötör, kínoz
magyarázat
főnév
- fejtegetés, indoklás, okfejtés, megvilágítás, magyarázás, kommentár, értelmezés, explikálás (szaknyelvi), explikáció (szaknyelvi), interpretálás, interpretáció, demonstráció, szemléltetés, illusztráció
- értelem, ok, indok, megokolás, indítóok, indíték, érvelés, argumentáció (választékos), motívum, rugó, megfejtés
- (régies): tolmácsolás, fordítás, magyarítás (régies)
kelekótya
melléknév
- meggondolatlan, komolytalan, szeleburdi, szeles, hebehurgya, hebrencs, habókos (tájnyelvi), hóbortos, bolondos, oktondi, mesüge (szleng), kótyagos, szélházi (régies), szélpál (tájnyelvi), szeleverdi (tájnyelvi), kelekóla (tájnyelvi)
matring, motring
főnév
- gombolyag, tekercs, fonalköteg, spulni, gubolya (tájnyelvi), tekerék (tájnyelvi), csomólék (tájnyelvi)
pártoskodás
főnév
- széthúzás, viszály, lázadás, ellenségeskedés, egyenetlenség, pártütés, szakadás
- részrehajlás, elfogultság, kivételezés, elkötelezettség
okvetlen, okvetetlen I.
melléknév
- (régies): feltétlen, szükséges, szükségszerű, óhatatlan, kényszerű
- határozott
összeveszik, összevé
ige
- összekülönbözik, összetűz (bizalmas), összekap, összezördül, összezörren, összeszólalkozik, összeakaszkodik, összekoccan, hajba kap (bizalmas), összerúg (bizalmas), összedisputál (tájnyelvi), összekocódik (tájnyelvi), összeágaskodik (tájnyelvi), összebalhézik (szleng)
- szakít Sz: összerúgja a port; összerúgja a patkót; tengelyt akaszt; összeakasztja a bajuszt; kiborítja a bilit
rossz I.
melléknév
- egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
- kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
- veszteséges, szerencsétlen, káros
- levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
- barátságtalan, ellenséges
- (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
- ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
- rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
- fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
- összeférhetetlen, kibírhatatlan
- bántó, sértő
- vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
- durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
- csúnya, rút, rusnya, ocsmány
- téves, hibás, elhibázott, fals
pálinka
főnév
- snapsz (bizalmas), égettbor, gugyi (tájnyelvi), papramorgó (tájnyelvi), tüzes víz (tréfás), ácskonyak (tájnyelvi), ákovita (tájnyelvi), nyakolaj (tájnyelvi), szíverősítő (bizalmas), szeszkó (szleng)
rövidítés
főnév
- kevesbítés, csökkentés, kurtítás, elvétel, kisebbítés, kicsinyítés, mérséklés, megnyirbálás, leszállítás, redukció, kivonatolás
- abbreviatúra (idegen), összevonás