elé, elébe szinonimái

névutó, határozószó
  • eléje, elibe (tájnyelvi), elejbe (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ivászat

főnév
  • italozás, ivás, részegeskedés, mulatozás, poharazgatás, pityizálás (tájnyelvi), darvadozás (tájnyelvi), piálás (szleng), tintázás (szleng)
  • dáridó, tivornya, mulatság, muri (bizalmas), dajdaj (bizalmas), vigalom, pikláció (régies)

párnahuzat

főnév
  • párnahaj (tájnyelvi), vánkoshéj, vánkoshuzat, párnaciha (tájnyelvi), ciha (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elé, elébe szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyesület

főnév
  • csoport, kör, testület, egylet, szervezet, társaság, társaskör, szövetség, társulat, céh, felekezet, kongregáció (idegen), gyülekezet, párt, osztag, klub, liga, unió, klikk (pejoratív), brigád, kollektíva, kollégium, banda, bagázs (bizalmas), grémium (idegen)
  • sportegyesület, sportklub

csiger

főnév
  • vinkó, lőre (tájnyelvi), máslás (tájnyelvi), csavarinkabor (tájnyelvi), csege (tájnyelvi), bicskanyitogató (tréfás), rabvallató (tréfás), lötty, pancs

csapás1

főnév
  • ütés, vágás, suhintás, sújtás, ütleg, pofon
  • baj, sorscsapás, szerencsétlenség, megpróbáltatás, megrázkódtatás, balszerencse, istenverése (tájnyelvi), istencsapása (tájnyelvi), hányattatás, viszontagság, kataklizma (idegen), balsors, balvégzet (régies), tragédia, katasztrófa, krach (régies), átoksúly (régies), vész (régies), veszedelem (régies), kalamitás (régies)
  • (régies): büntetés, ostorozás

biztosít

ige
  • ad, juttat, megad, nyújt, szolgáltat, garantál, kezeskedik (valamiről), fedez
  • lefoglal, leköt, rezervál
  • megőriz, megóv, oltalmaz, véd, védelmez, őriz, asszekurál (idegen, régies)
  • biztosítást köt (valamire)
  • (valakit valamiről): bizonygat, erősítget, kezeskedik (valamiről)

eladdig

határozószó
  • annyi ideig, addig, odáig
  • mígnem

előadás

főnév
  • ismertetés, beszéd, felolvasás, expozé (szaknyelvi), kifejtés, fejtegetés, beszámoló, referátum (szaknyelvi), prelekció (régies), kommentár, előterjesztés
  • tanóra
  • rendezvény, műsor, hangverseny, bemutató

magyarázat

főnév
  • fejtegetés, indoklás, okfejtés, megvilágítás, magyarázás, kommentár, értelmezés, explikálás (szaknyelvi), explikáció (szaknyelvi), interpretálás, interpretáció, demonstráció, szemléltetés, illusztráció
  • értelem, ok, indok, megokolás, indítóok, indíték, érvelés, argumentáció (választékos), motívum, rugó, megfejtés
  • (régies): tolmácsolás, fordítás, magyarítás (régies)

bárónő

főnév
  • bárókisasszony, baronesz (idegen)
  • báróné

bagó

főnév
  • pipamocsok
  • (bizalmas): dohány, cigaretta, cigi (bizalmas), staub (szleng)
  • (bagóért): olcsón, potom áron, potom pénzért, fillérekért

békeharc

főnév
  • békemozgalom, békeoffenzíva

előtódul

ige
  • előtör, előrohan, előnyomul, előront

érdemesít

ige
  • (valamire): méltat, tart

gikszer

főnév
  • baklövés, tévedés, ballépés, botlás, melléfogás, hiba, malőr (bizalmas)
  • baki (bizalmas), nyelvbotlás

felsős, fölsős

melléknév
  • felsőéves

elégedetlenkedik

ige
  • békétlenkedik, zúgolódik, lázadozik, háborog, hőbörög, zavarog, zajong (régies), méltatlankodik, zsörtölődik, zsémbel, morog, házsártoskodik, dohog, duzzog, durcáskodik, záporkodik (tájnyelvi) Sz: a kákán is csomót keres

egyel

ige
  • ritkít, gyérít
  • (tájnyelvi): ver, megver

elkótyavetyél

ige
  • elveszteget, eltékozol, elfecsérel, elpazarol, elpocsékol, elherdál, elprédál, elharácsol (régies)
  • (régies): elárverez, licitál

felolvas, fölolvas

ige
  • elolvas, előad, prelegál (idegen)
  • (régies): megszámlál
  • (tájnyelvi): felszed, felszedeget

eleve

határozószó
  • eredendően, mindenekelőtt, kezdetben, ab ovo (választékos), eo ipso (régies), eleitől fogva, kezdetektől, előre, a limine (régies)

csiszoló

főnév
  • csiszolómunkás, fényező
  • csiszolóműhely, fényezőműhely

elmebajos

melléknév
  • elmebeteg, pszichotikus (szaknyelvi), őrült, tébolyodott, bolond, háborodott, elmeháborodott, megzavarodott, meghibbant, féleszű, esztelen
  • (bizalmas): hülye, idióta, dilis, ütődött (bizalmas), bogaras, félcédulás, tökéletlen, eszement

felségjelzés

főnév
  • felségjel, felségjelvény, ismertetőjel