öböl szinonimái

főnév
  • tengeröböl, rév, partbeszögellés, lagúna
  • üreg, öblözet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szanaszét

határozószó
  • szerte, széjjel, szerteszéjjel, szerteszét, szanaszéjjel, rendetlenül, szétszórva, elszórva, összevissza, szétdobálva, kardalészában (tájnyelvi), szertibe (tájnyelvi), széltiben (tájnyelvi)

lebarnul

ige
  • lesül, megfogja a nap
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a öböl szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

oklevéltár

főnév
  • oklevélgyűjtemény, okmánytár
  • levéltár

mulatság

főnév
  • összejövetel, mulatozás, muri (bizalmas), parti (bizalmas), vigalom, vigasság, eszem-iszom, dínomdánom (bizalmas), hejehuja (bizalmas), ivászat, dajdaj (szleng), hepaj (szleng), ciriburi (tájnyelvi), cuháré (tájnyelvi), dáridó, dáridomb (tájnyelvi)
  • (régies): időtöltés
  • szórakozás, kikapcsolódás, élvezet, gyönyörűség
  • tréfa, csíny, móka, buli (bizalmas), balhé (szleng)

miután

kötőszó
  • azután, hogy, ahogy, amint, midőn (régies), miérthogy (tájnyelvi), minekutána (régies), mihelyt, mert

megnyer

ige
  • megszerez, megkap, elnyer, hozzájut, szert tesz
  • behálóz, meghódít, rávesz, rábír, megagitál, meggyőz, levesz a lábáról, maga oldalára állít, beszervez
  • elvisz (bizalmas), elragadtat, elkápráztat, megfog

oroz

ige
  • lop, eltulajdonít, elemel, elcsen, szerez, tolvajol (tájnyelvi), elcsór (szleng), meglovasít (szleng)
  • plagizál

pályázik

ige
  • nevez, jelentkezik, indul, részt vesz, versenyez
  • törekszik, tör, vágyik, aspirál, folyamodik, igényt tart, számít (valamire)
  • (régies): utazik, megy
  • (bizalmas): utazik (valakire) (szleng), pikkel (bizalmas), kipécéz (bizalmas)

madárszó

főnév
  • madárhang, madárfütty, fütty, madárdal, madárcsicsergés

lidércnyomás

főnév
  • boszorkánynyomás
  • lidérc, aggodalom, félelem, gyötrelem, gyötrődés, szorongás

kávéház

főnév
  • kávézó, eszpresszó, presszó, café (idegen), kafána (régies)
  • cukrászda

másfajta

melléknév
  • más, másféle, másnemű, másmilyen, másforma, elütő, eltérő, különböző, különnemű (régies), egyébmilyen (tájnyelvi)

pardon II.

főnév
  • kegyelem, elnézés, megbocsátás, bocsánat, irgalom, könyörület

polip

főnév
  • hidra (idegen), nautilusz (idegen)

elriaszt

ige
  • elijeszt, elűz, elrettent, elrezzent (tájnyelvi), elugraszt (bizalmas), elhesseget, elhajt, elkerget, elzavar, elriogat (tájnyelvi), elkedvetlenít, kedvét szegi, elbátortalanít, megrémít, megfélemlít, eltántorít, lebeszél

század2

főnév
  • évszázad, saeculum (idegen)
  • centuria (idegen), kompánia

rozoga

melléknév
  • rozzant, roskatag, roskadozó, roskadt, roggyant, düledező, omladozó, omlatag, lerobbant (szleng), kidőlt-bedőlt, ragyva (régies), viharvert, ütött-kopott, lepusztult, pusztuló, ócska, dugadőlt (tájnyelvi), tropa (szleng) Sz: csak a rozsda tartja össze
  • gyenge, gyönge, legyengült, beteges, fáradékony, megviselt, erőtlen, tántorgó, bizonytalan, trotli (bizalmas), trottyos (bizalmas)

ökonómia

főnév
  • gazdaságtan, közgazdaság, közgazdaságtan
  • gazdaság
  • gazdálkodás
  • takarékosság, gazdaságosság

odaszoktat

ige
  • odaédesget (bizalmas), odakapat (bizalmas), megszoktat (valahol)

összeragad

ige
  • összetapad, egyberagad
  • megcsomósodik, összeáll

rojtos

melléknév
  • rojtozott, cafrangos (régies), cafrinka (tájnyelvi), bojtos, szakadozott
  • kirojtosodott, kiszálkásodott (tájnyelvi)

önzés

főnév
  • egoizmus (idegen), önösség (régies), individualizmus (idegen), énközpontúság, önszeretet, önérdek, egocentrikusság, egocentrizmus (idegen), énkultusz, nárcizmus (idegen)
  • számítás

muzsika

főnév
  • zene, dallam, melódia
  • (tájnyelvi): hangszer, zeneszerszám

ötöl-hatol

ige
  • hímez-hámoz, köntörfalaz, kertel, mellébeszél, csűri-csavarja a szót, rizsáz (szleng)

rosszkedvű

melléknév
  • kedvetlen, szomorú, levert, komor, mogorva, morcos, mortyos (tájnyelvi), durcás (bizalmas), elcsüggedt, bús, kedveszegett, harapós, barátságtalan, ingerült, nyűgös, szomorkodó, búvalbélelt, morózus, morc, búskomor, lehangolt, letört, letargikus, deprimált, mísz (bizalmas) Sz: bal lábbal kelt fel; búsul, mint aki szomorút álmodott; búsul, mint a csonka vitéz; csalánra hugyozott; elereszti fülét, farkát; jókedve van, mint akit akasztani visznek; jókedve van, mint a kötözött malacnak; komor, mint a verembe esett farkas; leeresztette a szárnyát; lóg az orra; mintha birsalmából harapták volna ki; nem jól kelt a lencséje; olyan morcos, mint a tüskésdisznó; olyan, mint egy küldött farkas; öreg kutya kedve van; örül, mint kalitkában a csízike; rossz planétában született; rosszul kelt fel; seggel kelt fel; farral kelt fel az ágyból