fenék szinonimái

főnév
  • alja (valaminek), alap
  • (folyóé): ágy, meder
  • far, hátsó (bizalmas), altáj, hátsó fertály, ülep, tompor, fundus (tájnyelvi), koffer (bizalmas), segg (durva), sejhaj (bizalmas), valag (durva), ülőgumó (tréfás), popsi (bizalmas), popó (bizalmas), tunika (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakavatott

melléknév
  • szakképzett, szakértő, képzett, műértő, professzionista, profi (bizalmas), hivatott, kompetens (szaknyelvi), jártas, hozzáértő, gyakorlott, tapasztalt, ügyes, elsőrendű, elsőrangú, jeles

hadsereg

főnév
  • katonaság, honvédség, ármádia (régies), sereg, had, haderő, tábor (régies), regiment
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fenék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fellép, föllép

ige
  • felhág, rálép
  • felszáll
  • szerepel, színre lép, közreműködik
  • (valami ellen): harcol, síkraszáll
  • (betegség, tünet): keletkezik, kialakul, megjelenik

érdemérem

főnév
  • érdemrend, kitüntetés, elismerés, medália, plecsni (pejoratív)

elvörösödik

ige
  • elpirul, belepirul (valamibe), arcába szökik a vér, lángba borul az arca, elfutja a láng az arcát (választékos)

elfojt

ige
  • (tüzet): elolt, kiolt, elfúj, lelocsol, elfullaszt (régies)
  • (érzést): visszatart, visszafog, visszafojt, féken tart, magába rejt, magába zár, palástol, leplez, takargat, titkol, legyőz, leküzd, türtőztet, visszaszorít, lebír
  • (mozgalmat): lever, letör, megszüntet, meghiúsít, megsemmisít, megakadályoz, elnyom, eltapos, eltipor, megzaboláz, megfékez, elnémít, elhallgattat, betilt

felszolgál, fölszolg

ige
  • felad, feltálal, tálal, felhord, körülhord, körülkínál, kiszolgál, szervíroz, szervál (régies)

förtelmes

melléknév
  • szörnyű, utálatos, undok, gusztustalan, undorító, gyomorforgató, visszataszító, ocsmány, borzalmas, taszító, ellenszenves, émelyítő, kibírhatatlan, fertőztetett (régies)

nutria

főnév
  • hódpatkány

díszfelvonulás

főnév
  • díszszemle, díszmenet, parádé, kavalkád (régies), vakparádé (tájnyelvi)

delel

ige
  • ebédel, sziesztázik (bizalmas), pihen, nyugszik
  • (égitest) kulminál (szaknyelvi)

arat

ige
  • betakarít, begyűjt, takar (tájnyelvi), sarlóz, kaszál, vág, levág, behord, (szőlőt, gyümölcsöt) szüretel
  • (halál, járvány): pusztít, tombol, dúl
  • (sikert, diadalt): elér, szerez

dulakodás

főnév
  • birkózás, birok, verekedés, csetepaté, harc, összetűzés, viaskodás, viadal, küzdelem, tülekedés (régies), tusa, hirig (szleng), gyúródás (tájnyelvi), pankráció (bizalmas)

főnév
  • gyep, pázsit
  • fűszál
  • zöldtakarmány
  • (tájnyelvi): gyom, dudva, gaz
  • (szleng): kábítószer, kábszer (bizalmas)
  • marihuána, marcsa (szleng), grász (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)
  • (régies): gyógynövény, gyógyfű
  • (szleng) (melléknévi használat): gyenge (valamiben)

gyalogösvény

főnév
  • gyalogút, sétány, ösvény, csapás

ízlés

főnév
  • gusztus (bizalmas), ízlelés, ízlet (tájnyelvi)
  • beállítottság, felfogás, szokás, modor, érdeklődés, tetszés
  • finomság, választékosság, szépérzék
  • divat, sikk (bizalmas), elegancia, módi (bizalmas), bonton (régies)

hibás

melléknév
  • vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
  • helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
  • (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
  • bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)

fennforog

ige
  • fennáll, megvan, létezik, működik, tart

félkegyelmű

melléknév, főnév
  • félbolond, félnótás, félcédulás, féleszű, esztelen, félkotyó (tájnyelvi), kótyagos, dilis, tökkelütött, gyengeelméjű, ütődött, hibbant, kretén, taszított eszű (régies), hülye, bárgyú, idióta, agyalágyult, imbecillis (szaknyelvi), tökéletlen, együgyű, fajankó, bamba, gügye, stupid, sügönye (bizalmas), gyagya, tabajdok (tájnyelvi), tüttyő (tájnyelvi), neszes (tájnyelvi), nettelke (tájnyelvi), bimbula (tájnyelvi), böszme (tájnyelvi), bedákos (tájnyelvi), bösztöhő (tájnyelvi), düddő (tájnyelvi)
  • bolond, eszelős, tébolyodott, szenilis

fokozatos

melléknév
  • fokbeosztásos
  • graduális (szaknyelvi), stadiális (szaknyelvi)
  • lassú, szakaszos, mérsékelt, lépcsőzetes, egyenletes

helytáll

ige
  • kitart, küzd, megállja a helyét, állja a sarat, kiállja a próbát, elvisel, elbír, kitesz magáért, bírja idegekkel, bírja cérnával (szleng) Sz: lyukra áll; ember a gáton
  • jótáll, felel, kezeskedik, kiáll (valakiért)
  • megfelel a valóságnak

feszít

ige
  • megfeszít, kifeszít, meghúz, spannol (bizalmas), nyújt
  • nyom, szorít, nekiszorít
  • tetszeleg, adja a bankot (szleng), pöffeszkedik, trónol (pejoratív), fitogtatja magát, díszeleg, parádézik, illeg-billeg, biggyeszkedik (tájnyelvi), feszeleg (tájnyelvi), hegyel (tájnyelvi)

erős

melléknév
  • izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
  • (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
  • szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
  • méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
  • (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
  • nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
  • határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
  • (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba

forradalom

főnév
  • felkelés, revolúció (régies), forrongás, lázadás, zendülés, összeesküvés, rebellió (régies), népfelkelés, szabadságharc
  • fordulat, átalakulás, megújulás

hévíz

főnév
  • termálvíz, hévvíz (régies)
  • gyógyvíz, hőforrás, meleg forrás
  • termálforrás, hévfürdő (régies), gyógyfürdő, termálfürdő