fenék szinonimái
főnév
- alja (valaminek), alap
- (folyóé): ágy, meder
- far, hátsó (bizalmas), altáj, hátsó fertály, ülep, tompor, fundus (tájnyelvi), koffer (bizalmas), segg (durva), sejhaj (bizalmas), valag (durva), ülőgumó (tréfás), popsi (bizalmas), popó (bizalmas), tunika (bizalmas)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fellép, föllép
ige
- felhág, rálép
- felszáll
- szerepel, színre lép, közreműködik
- (valami ellen): harcol, síkraszáll
- (betegség, tünet): keletkezik, kialakul, megjelenik
elvörösödik
ige
- elpirul, belepirul (valamibe), arcába szökik a vér, lángba borul az arca, elfutja a láng az arcát (választékos)
elfojt
ige
- (tüzet): elolt, kiolt, elfúj, lelocsol, elfullaszt (régies)
- (érzést): visszatart, visszafog, visszafojt, féken tart, magába rejt, magába zár, palástol, leplez, takargat, titkol, legyőz, leküzd, türtőztet, visszaszorít, lebír
- (mozgalmat): lever, letör, megszüntet, meghiúsít, megsemmisít, megakadályoz, elnyom, eltapos, eltipor, megzaboláz, megfékez, elnémít, elhallgattat, betilt
felszolgál, fölszolg
ige
- felad, feltálal, tálal, felhord, körülhord, körülkínál, kiszolgál, szervíroz, szervál (régies)
förtelmes
melléknév
- szörnyű, utálatos, undok, gusztustalan, undorító, gyomorforgató, visszataszító, ocsmány, borzalmas, taszító, ellenszenves, émelyítő, kibírhatatlan, fertőztetett (régies)
arat
ige
- betakarít, begyűjt, takar (tájnyelvi), sarlóz, kaszál, vág, levág, behord, (szőlőt, gyümölcsöt) szüretel
- (halál, járvány): pusztít, tombol, dúl
- (sikert, diadalt): elér, szerez
dulakodás
főnév
- birkózás, birok, verekedés, csetepaté, harc, összetűzés, viaskodás, viadal, küzdelem, tülekedés (régies), tusa, hirig (szleng), gyúródás (tájnyelvi), pankráció (bizalmas)
fű
főnév
- gyep, pázsit
- fűszál
- zöldtakarmány
- (tájnyelvi): gyom, dudva, gaz
- (szleng): kábítószer, kábszer (bizalmas)
- marihuána, marcsa (szleng), grász (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)
- (régies): gyógynövény, gyógyfű
- (szleng) (melléknévi használat): gyenge (valamiben)
ízlés
főnév
- gusztus (bizalmas), ízlelés, ízlet (tájnyelvi)
- beállítottság, felfogás, szokás, modor, érdeklődés, tetszés
- finomság, választékosság, szépérzék
- divat, sikk (bizalmas), elegancia, módi (bizalmas), bonton (régies)
hibás
melléknév
- vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
- helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
- (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
- bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)
félkegyelmű
melléknév, főnév
- félbolond, félnótás, félcédulás, féleszű, esztelen, félkotyó (tájnyelvi), kótyagos, dilis, tökkelütött, gyengeelméjű, ütődött, hibbant, kretén, taszított eszű (régies), hülye, bárgyú, idióta, agyalágyult, imbecillis (szaknyelvi), tökéletlen, együgyű, fajankó, bamba, gügye, stupid, sügönye (bizalmas), gyagya, tabajdok (tájnyelvi), tüttyő (tájnyelvi), neszes (tájnyelvi), nettelke (tájnyelvi), bimbula (tájnyelvi), böszme (tájnyelvi), bedákos (tájnyelvi), bösztöhő (tájnyelvi), düddő (tájnyelvi)
- bolond, eszelős, tébolyodott, szenilis
fokozatos
melléknév
- fokbeosztásos
- graduális (szaknyelvi), stadiális (szaknyelvi)
- lassú, szakaszos, mérsékelt, lépcsőzetes, egyenletes
helytáll
ige
- kitart, küzd, megállja a helyét, állja a sarat, kiállja a próbát, elvisel, elbír, kitesz magáért, bírja idegekkel, bírja cérnával (szleng) Sz: lyukra áll; ember a gáton
- jótáll, felel, kezeskedik, kiáll (valakiért)
- megfelel a valóságnak
feszít
ige
- megfeszít, kifeszít, meghúz, spannol (bizalmas), nyújt
- nyom, szorít, nekiszorít
- tetszeleg, adja a bankot (szleng), pöffeszkedik, trónol (pejoratív), fitogtatja magát, díszeleg, parádézik, illeg-billeg, biggyeszkedik (tájnyelvi), feszeleg (tájnyelvi), hegyel (tájnyelvi)
erős
melléknév
- izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
- (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
- szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
- méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
- (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
- nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
- határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
- (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba
forradalom
főnév
- felkelés, revolúció (régies), forrongás, lázadás, zendülés, összeesküvés, rebellió (régies), népfelkelés, szabadságharc
- fordulat, átalakulás, megújulás
hévíz
főnév
- termálvíz, hévvíz (régies)
- gyógyvíz, hőforrás, meleg forrás
- termálforrás, hévfürdő (régies), gyógyfürdő, termálfürdő