eszmény szinonimái

főnév
  • eszménykép, ideál, mintakép, példakép, bálvány, idol (szaknyelvi), példa, modell

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fekvés

főnév
  • pihenés, heverés, alvás, feküvés (régies), feke (régies)
  • ágynyugalom (szaknyelvi)
  • betegség
  • helyzet, szituáció (szaknyelvi), elhelyezkedés, pozíció, környezet, situs (szaknyelvi)

megsimít

ige
  • megsimogat
  • végigsimít
  • (tájnyelvi): megver
  • (régies): megdörgöl
  • meggyalul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eszmény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

epikus

melléknév
  • elbeszélő, epikai

elferdít

ige
  • elgörbít, elcsavar, elkajszít (tájnyelvi)
  • eltorzít, deformál, elváltoztat, megmásít (tájnyelvi), meghamisít, félremagyaráz, kiforgat, csűr-csavar
  • megront, elzülleszt, pervertál (régies)

elbolondít

ige
  • bebolondít, rászed, beugrat, megcsal, becsap, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, félrevezet, megtéveszt
  • elcsal, elcsábít
  • magába bolondít, befűz (szleng), meghódít, elszédít, elcsavarja a fejét, behálóz, ujja köré csavar

demagóg I.

főnév
  • hordószónok (pejoratív), népámító, néplázító, népvezér (régies), népbolondító (tájnyelvi)

értelmezés

főnév
  • magyarázat, definíció, interpretálás, interpretáció, olvasat, kommentálás, kommentáció (idegen), explikálás (szaknyelvi), explikáció (szaknyelvi), kifejtés, (bibliai) exegézis (szaknyelvi)

félelem

főnév
  • ijedség, ijedelem, félés (választékos), félsz, félelemérzés (szaknyelvi), félelemérzet (szaknyelvi)
  • aggodalom, remegés, bizonytalanság, aggály, szorongás, fóbia (szaknyelvi), feszültség, rémület, rettegés, rettenet, aggódás, frász (bizalmas), cidri, majré (szleng), szurkolás, drukkolás, lámpaláz

mersz

főnév
  • bátorság, merészség, kurázsi (bizalmas), elszántság, vakmerőség, lelkierő, rettenthetetlenség, kiállás

cakkos

melléknév
  • csipkés, csipkézett, fogazott, fűrészes, fűrészfogas, fogas, egyenetlen

búgócsiga

főnév
  • búgattyú, zúgattyú (régies), búgató (régies), bongócsiga (tájnyelvi), pörgettyű

cvikker

főnév
  • csíptető, orrcsíptető
  • monokli, szemüveg, pápaszem (régies)

felhördül, fölhördül

ige
  • felhorkan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörrenik (tájnyelvi), feldühödik, felmérgesedik, kitör

fiatalúr

főnév
  • úrfi, ifiúr, ficsúr (régies), arszlán (régies), gavallér, lion (régies)

hínár

főnév
  • növény, inda, békaszőlő, gubancosbéka (tájnyelvi), omboly (tájnyelvi), gyöszöny (tájnyelvi), szittyó (régies)

gyerekorvos, gyermek

főnév
  • gyermekgyógyász, pediáter (szaknyelvi), pediátrista

észrevétlen

melléknév
  • észrevehetetlen, láthatatlan, rejtett, eldugott, álcázott, takart, titkos

enged

ige
  • ereszt, mozdul
  • lanyhul, megereszkedik, ereszkedik, tágul, oldódik, lazul, alábbszáll, alábbhagy
  • enyhül, olvad
  • (régies): engedelmeskedik, meghajol, visszavonulót fúj, visszakozik, meghátrál, visszavonul, retirál (régies), visszaszív (bizalmas), feladja a harcot, feladja a játszmát, megadja magát, paríroz (régies), gazsulál (szleng), szót fogad, igazodik (valakihez), alkalmazkodik, kapitulál (szaknyelvi), meghódol, beletörődik, beleegyezik, belenyugszik, elfogad, tudomásul vesz, beadja a derekát, kötélnek áll, megalkuszik, meghunyászkodik
  • hozzájárul, engedélyez, hagy, tolerál, tűr, elvisel, elszenved
  • (vizet): bocsát, folyat, ereszt

fegyelmezett

melléknév
  • rendes, szófogadó, jólnevelt, összeszedett, rendezett, engedelmes, kötelességtudó

gyalázat

főnév
  • sérelem, csorba, szégyenfolt, szégyenbélyeg, szégyen, infámia (idegen), ignomínia (idegen)
  • becsületsértés, rágalmazás, mocskolás
  • meggyaláztatás, megalázás, pironság (régies)
  • botrány, disznóság, aljasság, csúfság, förtelem, abszurdum

ezelőtt

határozószó
  • azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
  • az imént, ezt megelőzően, nemrégen

elhelyezkedik

ige
  • helyet foglal, leül, letelepszik, befészkelődik (tájnyelvi)
  • munkába áll, dolgozik, álláshoz jut, bejut, bekerül (valahova)
  • elterül, található, fekszik

feladat, föladat

főnév
  • tennivaló, teendő, dolog, munka, munkakör
  • kötelezettség, kötelesség, hivatás, megbízás, tiszt (régies), kötelem (régies), hivatal (régies)
  • szerep, rendeltetés, funkció
  • tananyag, lecke, penzum (régies)
  • gyakorlat, feladvány, példa, probléma, tétel

gyengélkedik

ige
  • betegeskedik, nem érzi jól magát, nyavalyog, kornyadoz (tájnyelvi), gyenge szőrrel van