elváltozik szinonimái

ige
  • megváltozik, átalakul, átváltozik, (arc) színt vált, elfajlik (tájnyelvi), elhasonlik (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előretörés

főnév
  • kitörés, támadás, előnyomulás, roham, ostrom, megrohanás
  • fellendülés, virágzás, fejlődés

hagyaték

főnév
  • örökség, juss (tájnyelvi), járandóság, osztályrész, örökrész
  • relikvia, maradvány (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elváltozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előremegy

ige
  • előrelép, előresiet, előrenyomul, megelőz, továbbmegy
  • előrehalad, felemelkedik, javul, halad, érvényesül, gyarapszik, növekszik, boldogul, sikert arat, feljavul, megjavul, tökéletesedik, nemesedik, kiművelődik, prosperál, virágzik, terjed, virul

egyébiránt

határozószó
  • egyébként, azonban, mindazáltal, mindazonáltal, különben, máskülönben, más tekintetben, ugyan, mellesleg

drasztikus

melléknév
  • erőszakos, kíméletlen, könyörtelen, irgalmatlan, kegyetlen, kérlelhetetlen, nyers, ellentmondást nem tűrő
  • durva, vaskos, trágár, obszcén

csemete

főnév
  • gyerek, kisgyerek, utód, ivadék, csöppség, kölyök, lurkó, purdé, öcskös (bizalmas), öcsi (bizalmas), gyerkőc, bébi (bizalmas), pici, palánta, pocok (bizalmas), poronty (bizalmas), csimota (tájnyelvi), magzat
  • dugvány, sarjadék, hajtás, magonc, oltvány, sarj, palánta, suháng (tájnyelvi)

ige
  • elkeserít, lever, lesújt, elkedvetlenít, kedvét szegi, lehangol, elcsüggeszt, elveszi a kedvét, megbánt, megszomorít, búsít, kétségbeejt, nyomaszt, letör, lehűt (bizalmas), lelomboz (szleng)

étlap

főnév
  • menü, étrend, spájzcédula (régies)

megrothad

ige
  • megrohad, elromlik, szétbomlik, szétmállik, elporlik, elpusztul, elenyészik, elrőkönyödik (tájnyelvi), megresved (tájnyelvi)

bogár

főnév
  • (bizalmas): rovar
  • (tájnyelvi): légy
  • (tájnyelvi): méh
  • hóbort, mánia, rigolya, rögeszme, szeszély, vesszőparipa, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

bíboros

főnév
  • kardinális, bíbornok (régies)

bökdös

ige
  • bököd, szurkál, döfköd, gyakdos (régies), taszigál, lököd
  • csipked, bosszant, ingerel, piszkál
  • mutogat

fagyás

főnév
  • lehűlés, megdermedés
  • fagydaganat, elfagyás

feljön, följön

ige
  • felmegy, felballag, felsétál, felmászik, felhág, felkúszik, felkapaszkodik, felkecmereg, felvánszorog, fellép, felér, felérkezik
  • felugrik, fellátogat, felnéz
  • felrándul, felruccan, felutazik, felszáll, felszárnyal, felemelkedik
  • megjelenik, láthatóvá válik, feltűnik, feltetszik (régies), kiemelkedik, felbukkan, megjelenik, megtetszik (régies)
  • feljavul, megerősödik, fejlődik, prosperál, virágzik

harmadéves

melléknév, számnév
  • harmadikos, harmadik évfolyamos

gally

főnév
  • ág, faág, vessző, hajtás, sarj, ágfa, gallyfa, rőzse, nyesedék, carak (tájnyelvi), csalit (tájnyelvi), csebere (tájnyelvi)
  • pálca, bot, virgács

elver

ige
  • megver, összever, laposra ver, elagyabugyál, elrak (bizalmas), eltángál, kiporol (bizalmas), elfenekel, megruház (bizalmas), megtáncoltat, elkalapál (bizalmas), eldönget, eldögönyöz (tájnyelvi), megrak, ellazsnakol (tájnyelvi), elpaskol, eltagol (tájnyelvi), elnáspángol, elpüföl, elnadrágol, elabriktol (tájnyelvi), elagyal (tájnyelvi), helybenhagy, elhusángol, elgyapál (bizalmas) Sz: elhegedüli a nótáját; elhúzza a nótáját; ellátja a baját; elrántja a göncét; kiporolja a nadrágját; elveri a port (valakin); faolajjal gyógyítja a farát (valakinek); keresztülhúzza a vonót (valakin); kiméri neki a házhelyet; kiráz a nadrágjából (valakit); megadja a valaga vacsoráját; megadja bélését a posztónak; megderekalja, mint a kan kutyát; mogyorófaolajjal kenegeti a farát (valakinek); pozdorjává tör; rostát csinál a bőréből (valakinek); somfahájjal kenegeti a háti bőrt; szíjat hasít a hátából
  • (jégeső): elpusztít, tönkretesz, tönkrever, elken (tájnyelvi), elvág (tájnyelvi)
  • (pénzt): elkölt, elpazarol, elfecsérel, eltékozol, elherdál, elszór, szétszór, elpocsékol, fenekére ver, ellumpol, elmulat, elprédál, elsinkófál (tájnyelvi), eltapsol (szleng)
  • (éhséget, szomjúságot): csillapít, megszüntet, olt, elüt (tájnyelvi)
  • elkerget, elűz, kikerget, eltávolít

előle

határozószó
  • tőle

erőteljes

melléknév
  • életerős, erős, izmos, fejlett, edzett, erődús (régies), robusztus, erőtől duzzadó, markos (tájnyelvi), kisportolt, szívós(bizalmas)
  • energikus, dinamikus, lendületes, tetterős, tevékeny, aktív, agilis, serény, eleven, élénk, markáns, határozott, hathatós, nagyfokú, nyomatékos

fülbevaló

főnév
  • függő, fülönfüggő (régies), fülfüggő (régies), fülrevaló (régies), füllengő (régies), csörsz (régies), fülöncsüggő (tájnyelvi), csercse (tájnyelvi)
  • klipsz

emleget

ige
  • szóba hoz, felhoz, előhoz, előhozakodik (valamivel)

egyidejűleg

határozószó
  • ugyanakkor, egyidőben, azonmód, egyszerre, együtt, egyúttal, egy füst alatt, egy szuszra, egyhujjában (régies)

esküszöveg

főnév
  • esküforma, eskü

galamb

főnév
  • tubi, tuba (tájnyelvi), gerle, gerlice, gelice (tájnyelvi), balica (tájnyelvi)
  • (megszólításként is): kedves, szerető, szerelmes, tubica