csemete szinonimái

főnév
  • gyerek, kisgyerek, utód, ivadék, csöppség, kölyök, lurkó, purdé, öcskös (bizalmas), öcsi (bizalmas), gyerkőc, bébi (bizalmas), pici, palánta, pocok (bizalmas), poronty (bizalmas), csimota (tájnyelvi), magzat
  • dugvány, sarjadék, hajtás, magonc, oltvány, sarj, palánta, suháng (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

testi

melléknév
  • fizikai, szomatikus (szaknyelvi)
  • érzéki, szexuális, nemi
  • (választékos): érzékelhető, kézzelfogható, megfogható, materiális, anyagi(idegen)

óvadék

főnév
  • kaució (régies), letét, biztosíték, pénzbiztosíték, kezesség, garancia, szavatolás, jótállás, bánatpénz, obligó (régies), zálog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csemete szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cihelődik

ige
  • szedelőzködik, készülődik, kászálódik, tollászkodik, vászkálódik (régies), csühődik (régies), csimpeszkedik (tájnyelvi)

bérmentve

határozószó
  • bérmentesen, ingyen, semmiért, szerelemből (bizalmas), frankó (idegen), potyán (bizalmas), ingyen és bérmentve (tréfás), a két szép szeméért (szleng)

beléndek

főnév
  • bolondító beléndek, bolondítófű, belénd (régies), böling (régies), csalmatok (tájnyelvi)

átadás

főnév
  • átnyújtás, kézbesítés, továbbítás, továbbadás
  • felavatás, avatás, megnyitás
  • passz, továbbítás

csalóka

melléknév
  • megtévesztő, félrevezető, hamis, csalfa, csalárd, csalékony (választékos), cselt vető (régies), csali (tájnyelvi), ámító, illuzórikus, délibábos, csába (tájnyelvi), hiú (ábránd, remény)
  • hazug, alaptalan
  • (régies): alakos, alakoskodó, csalárd, tündérkedő (régies), színmutató (régies), képmutató, hamis, ál

derűre-borúra

határozószó
  • gyakran, minduntalan, állandóan, egyre-másra, nyakra-főre, unos-untalan

kövez

ige
  • burkol, kirak (kővel)
  • megdobál (kővel)

ágyúgolyó

főnév
  • golyó, golyóbis (régies), lövedék, kartács, vasteke (régies), ágyúteke (régies)

abbahagy

ige
  • félbehagy, félbeszakít, félbenszakaszt (régies), abbaszakít (régies), félbe-szerbe hagy (régies), félretesz, felad, felhagy (valamivel), elhagy (valamit), leáll (valamivel), megszüntet, megszakít, beszüntet, szüneteltet, megszűnik (vmit tenni), leszokik (valamiről), eláll (valamitől) Sz: leteszi a lantot; szegre akasztja a cipőt; szegre akasztja a kesztyűt; bemondja az unalmast (szleng); hagyja a fenébe; hagyja a francba; bedobja a törülközőt (szleng)

alászolgája

módosítószó
  • (régies): viszontlátásra, ajánlom magamat

disznóölés

főnév
  • disznóvágás, sertésvágás, disznótor, disznólkodás (tájnyelvi), disznóölet (tájnyelvi)

egyvégtében

határozószó
  • egyfolytában, egyhuzamban, szakadatlanul, állandóan, permanensen (idegen), megszakítatlanul, megállás nélkül, egyvégben (tájnyelvi), egyhujjában (régies), egyhujára (tájnyelvi)

felfrissül, fölfriss

ige
  • felüdül, felélénkül, kipiheni magát, erőre kap, feléled, fölpezsdül, megújul, elevenné válik, megerősödik, megújhodik, újjászületik, restaurálja magát (szleng), rekreálja magát (szaknyelvi), frissedik (tájnyelvi)

elvámol

ige
  • vámkezel, vámol

csendestárs

főnév
  • kültag, stiller-co (idegen), üzletfél, üzlettárs

ceremónia

főnév
  • szertartás, ünnepség, ünnepély, pompa, hókusz-pókusz (bizalmas), parádé
  • szertartásosság, formaság, formalitás, külsőség, körülményesség, körülményeskedés, teketória, cirkusz, felhajtás

csurran-cseppen

ige
  • (pénz, jövedelem): csepeg-csupog (tájnyelvi), csorog-cseppen (tájnyelvi), jut, kerül, akad

eltapos

ige
  • letapos, széttapos, eltipor, legázol, elgázol, elnyom (régies), elnyomdos (régies), eltapod (tájnyelvi), eltapicskál (tájnyelvi)
  • (felkelést): elfojt, elnyom, lever, eltipor (választékos)

csillagőszirózsa

főnév
  • csillaggerebcsin, csillagvirág, kékcsillagfű, krisztusszem, virgiliusz-aszter

betakarít

ige
  • (termést): learat, lekaszál, levág, leszüretel, leszed, összegyűjt, behord, begyűjt, behoz, szüretel, felhalmoz (választékos), bemagol (tájnyelvi)

definiál

ige
  • meghatároz, kifejt, körülír

elűz

ige
  • kiűz, elüldöz, megfutamít, elhajt, elkerget, elzavar, kiver, elhesseget, kifüstöl, elrezzeget (tájnyelvi), kidob, kihajít, kiebrudal, kipenderít, megugrat, elriaszt, elijeszt, elmar, kizaklász (tájnyelvi), kiszekíroz (bizalmas)