megnyugtatás szinonimái

főnév
  • elcsendesítés, lecsillapítás, megbékítés, elcsitítás, vigasztalás, enyhítés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

választ

ige
  • dönt, határoz, ítél, eltökél, dűlőre jut
  • szavaz, voksol
  • megszavaz
  • kiválaszt, kitűz, kijelöl, megkülönböztet, kiszemel, kinéz, kiválogat, kikeres, kiszúr (bizalmas), kipécéz, kivesz
  • elkülönít, elrekeszt, szétoszt
  • határol
  • különválaszt, kimondja a válást

méh2

főnév
  • anyaméh, uterus (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megnyugtatás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfúr

ige
  • átlyukaszt, srenkol (idegen)
  • (hajót) elsüllyeszt
  • (szleng): elgáncsol, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), megakadályoz, megbuktat, megzavar, keresztül húz, keresztbe tesz, meghiúsít
  • (szleng): magáévá tesz, közösül, lefektet (bizalmas)

lép3

főnév
  • sonkoly

légüres

melléknév
  • légmentes, légritkított, légtelen, vákuumos
  • elszigetelt (tér)

körötte

határozószó
  • körülötte, körös-körül, minden oldalon, körben

megkondul

ige
  • megszólal, megzendül, felhangzik
  • megcsendül, kolompol

méregkeverő

melléknév, főnév
  • (bizalmas): mérgező, méregadó, orvosságárus, kuruzsló, javas, étető (tájnyelvi), bűbájos (régies)
  • (pejoratív): áskálódó, viszályt szító, fondorkodó, ármánykodó, gonoszkodó, furkálódó

vizslat

ige
  • fürkész, kutat, keres, szimatol, szaglász, kutakodik
  • les, leselkedik, kukkol (szleng), figyel, figyuz (szleng), stíröl (szleng), skubiz (szleng)

kínálat

főnév
  • ajánlat, felajánlás, felhozatal, áruválaszték, áru

kihány

ige
  • kivet, kidob, kiszór, kihajít, kipenderít, kilapátol, kidobál
  • kiokád, kiad, kiöklendez, visszaad, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): sujtásoz, cifráz, kivarr

hangosbemondó

főnév
  • hangosbeszélő, hangosanbeszélő, hangszóró, megafon, hangtölcsér, duda (tájnyelvi)

kiszolgáltat

ige
  • kiadat, kézre ad, felad, odadob (prédául), odavet, feláldoz, elárul

mezítláb

határozószó
  • csupaláb (tájnyelvi), meztélláb (tájnyelvi)

nagy I.

melléknév
  • nagyobb, nagyobbacska, nagyocska, nagyobbfajta, öles, jókora, óriási, terjedelmes, kiterjedt, nagyméretű, nagyalakú
  • magas, langaléta, égimeszelő, testes, megtermett, tagbaszakadt, termetes, robusztus, böhöm (bizalmas), drabális (pejoratív), behemót, böhönc (tájnyelvi), busa (tájnyelvi)
  • bő, tágas, téres (régies)
  • sok, tetemes, rengeteg, számottevő, bőséges, végtelen, tömérdek
  • dús, dupla (adag)
  • (idő): hosszú
  • fontos, jelentős, nagyszabású, lényeges, komoly, tekintélyes, felbecsülhetetlen
  • nagyfokú, öreg (hiba), vaskos (tévedés)
  • átütő (siker), extrém, feneketlen, fokozott, gigászi, horribilis, súlyos, titáni, dermesztő (hideg)
  • fölényes (tudás), hatalmas, átlagon felüli, erős, túlságos, baró (szleng), óber (szleng)
  • bődületes, falrengető, emeletes (marhaság), szembeszökő, éktelen (hőség), Isten ellen való (vétek)

cukor

főnév
  • répacukor
  • nádméz (régies)
  • cukorka, cukkedli (régies), édesség, nyalánkság, bonbon, indiai só (régies)
  • vércukorszint
  • (szleng): kábítószer, narkó (bizalmas), anyag (szleng), por (szleng), fű, koksz (szleng), kokó (szleng), hó (szleng)
  • (jelzőként): cukorfalat, édes, aranyos, bájos, kedves, ennivaló (bizalmas)

plántál

ige
  • (régies): palántáz, palántál, ültet, telepít
  • állít, odaerősít
  • beleolt, meggyökereztet

ökör

főnév
  • tinó, sőre (tájnyelvi), tulok, barom, marha, göböly (tájnyelvi), jószág Sz: cipószájú paripa
  • (jelzőként): mamlasz, buta, tökfilkó, tökfej, hülye, hólyag (bizalmas), szamár, állat (durva)

megoldás

főnév
  • megfejtés, eredmény, nyitja (valaminek), kulcsa (valaminek), kiút, dűlő, elintézés, rendezés
  • kifejlet, végkifejlet, kibontakozás

megfellebbez

ige
  • megtámad, megvétóz, megapellál (tájnyelvi), megprotestál (tájnyelvi)

megzendül

ige
  • felcsendül, felharsan, megpendül
  • (harang): megkondul, megszólal
  • (ég) megdördül

oson

ige
  • lopakodik, lopódzik, surran, elillan, ellábal (régies), sompolyog, oldalog, slisszol (bizalmas), settenkedik, somfordál

megsért

ige
  • felsért, megsebez, megsebesít, megvág, megkarcol, fölhorzsol
  • megrongál, kárt tesz (valamiben), tönkretesz
  • áthág, megszeg, megsért, semmibe vesz, felrúg
  • megbánt, fájdalmat okoz, belemar (valakibe), becsületébe gázol (valakinek), vérig sért, megaláz, lemarház (durva), megvét (tájnyelvi), inzultál, dehonesztál (idegen)

leszúr

ige
  • ledöf, megkésel, agyonszúr, leterít, lebök (bizalmas), leszudorint (tájnyelvi), megolt (szleng)
  • (disznót): levág, leöl
  • (összeget): kifizet, leszurkol (szleng), leperkál (bizalmas), lepörköl (szleng), letejel (szleng), lepenget (szleng)
  • leszid, lehord (bizalmas), letol (bizalmas), lebarnít (bizalmas), legorombít (bizalmas), leteremt (bizalmas), kioszt (bizalmas), rendreutasít
  • lecáfol (tájnyelvi), lekap (bizalmas), lemindenel (tájnyelvi), lebaltáz (szleng), megmosdat (tájnyelvi), lerudal (tájnyelvi), lebasz (durva), ledorongol (bizalmas)

mélyít

ige
  • ás, fúr, váj, süllyeszt, vés, kotor, völgyel (szaknyelvi), kiüregez
  • elsötétít, elkomorít, beárnyékol
  • (válságot): növel, terjeszt, fokoz, nagyobbít, eszkalál
  • öregbít (hírnevet)

öblöget

ige
  • öblít, kiöblít, öblint (tájnyelvi), tisztáz (tájnyelvi), kuturáz (tájnyelvi)
  • gargalizál, gargujáz (tájnyelvi)
  • (szleng): iszik, részegeskedik, lerészegedik