érvénytelenít szinonimái

ige
  • hatálytalanít, annullál (szaknyelvi), megsemmisít, eltöröl, nullifikál (idegen), invalidál (régies), sztornóz, sztorníroz, áthúz, töröl, visszavon, felbont, fölmond, megszüntet(idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

görbül

ige
  • ferdül, behorpad, benyomódik, hajlik, kunkorodik, konyul, kampósodik, hajol, kanyarul, görnyed, görbed, tekeredik, gyűrűzik, ível, domborodik

specialitás

főnév
  • jellegzetesség, sajátság
  • különlegesség, ételkülönlegesség, attrakció, főszám (bizalmas)
  • érdekesség, nevezetesség, furcsaság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érvénytelenít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emelkedett

melléknév
  • ünnepélyes, fennkölt, fenséges, ünnepi, magasztos, szárnyaló, magasröptű, választékos (stílus), nemes (gondolkodás), méltóságteljes, patetikus
  • (kedv, hangulat): eleven, vidám, önfeledt, virgonc, víg, szertelen, lelkes, lelkesült, örömteli, örömittas, megittasult (választékos), mámoros, felajzott, ujjongó, rózsás

elemel

ige
  • félretesz, levesz, áttesz, átemel
  • eltulajdonít, elvesz, elszed, ellop, elcsen, eloroz, elcsór (szleng), megfúj (szleng), megcsap (bizalmas), meglovasít (szleng), lenyúl (szleng), elcsakliz (bizalmas), elköt, elhappol (szleng)

ejtőernyős

főnév
  • deszantos (szaknyelvi), ejés (szleng)

dagaszt

ige
  • (tésztát): gyúr, nyomkod, degeszt (tájnyelvi), dagasztal (tájnyelvi), gyömöszköl (tájnyelvi), pempetyel (tájnyelvi), pohaszt (tájnyelvi)
  • duzzaszt, puffaszt
  • (érzés): eltölt, átjár, áthat

eredménytelen

melléknév
  • meddő, terméketlen, sikertelen, elégtelen, hiábavaló, sziszifuszi, hatálytalan, hatástalan, haszontalan, hasztalan, ineffektív, improduktív, kárba veszett

fekvőszék

főnév
  • nyugszék, nyugágy, kempingszék, liegestuhl (idegen)

mentalitás

főnév
  • észjárás, gondolkodásmód, szellemiség, lelkület, életfelfogás, nézet, meggyőződés, viselkedés, vélekedés, beállítottság, hajlam, elképzelés

busa

melléknév
  • (fej, homlok): nagy, erős, széles
  • (haj, szemöldök): dús, sűrű, tömött, vastag
  • komor, haragos, keserű
  • (régies): önfejű, makacs, nyakas, konok
  • (hang): mély, vastag, öblös, telt

böjtöl

ige
  • péntekel (régies)
  • koplal, éhezik
  • fogyókúrázik, diétázik(szleng)

címlap

főnév
  • előlap, fedőlap, borító, homlok (régies)

feles, fölös

melléknév
  • felesleges, fölösleges, szükségtelen

fényképezőgép

főnév
  • fotográfmasina (régies), fotográf-apparátus (régies)

hétköznapi

melléknév
  • mindennapi, mindennapos, köznapi
  • szokásos, megszokott, átlagos, közönséges, banális, egyszerű, szimpla, jellegtelen, szürke, fantáziátlan, prózai, unalmas, jelentéktelen

gyalog I.

határozószó
  • gyalogosan, gyalogszerrel (tájnyelvi), az apostolok lován (bizalmas), maga alkalmatosságán Sz: a banári kocsiján meg a kopárdi lovain; csak gyalog, mint Balog

érzéketlen

melléknév
  • érzéstelen, érzéktelen (régies), zsibbadt
  • élettelen, dermedt, holt
  • apatikus, fásult, nemtörődöm, flegma (bizalmas), flegmatikus, közönyös, közömbös, rideg, taplólelkű
  • kifejezéstelen, semmitmondó, indifferens (idegen)
  • részvétlen, szívtelen, keményszívű, kérlelhetetlen, kőszívű, embertelen, szeretetlen, szenvtelen, cinikus, lelketlen, antihumánus, kíméletlen, könyörtelen, fagyos, hideg, hűvös, frigid, halvérű, fatökű (durva), egykedvű, letargikus, sztoikus, rezignált, blazírt, bénult, tompult, indolens (idegen) Sz: aludttej folyik az ereiben; érc a szíve, kőszikla a nyaka; hideg, mint a föld; jég van a hóna alatt; kő van a szíve helyén; nincs szíve; olyan hideg, mint a jégcsap; olyan hideg, mint a pápista pap; száraz, mint a tapló

elzárás

főnév
  • bezárás, lezárás, eltömés, eldugaszolás, eltorlaszolás, kikapcsolás, lecsukás
  • bebörtönzés, szabadságvesztés, fogva tartás, fogság, rabság, lesittelés (szleng)

fanyalog

ige
  • fintorog, kelletlenkedik, húzódozik, idegenkedik, ódzkodik, ízetlenkedik (régies), fancsalog (tájnyelvi), fencseleg (tájnyelvi), nyavalyog

görögkeleti

melléknév, főnév
  • pravoszláv, görög (bizalmas), óhitű, ortodox, orosz (tájnyelvi)

esztergályos

főnév
  • drehus (idegen), drukszer (tájnyelvi)

elfásult

melléknév
  • fásult, egykedvű, érzéketlen, szenvtelen, közönyös, közömbös, apatikus, eltompult, unott, életunt, blazírt
  • kiégett, reményvesztett, megcsömörlött, kifáradt, kimerült

fegyenc

főnév
  • fogoly, rab, elítélt, őrizetes (szaknyelvi), zebrás (szleng), börtöntöltelék, gazfickó, akasztófavirág, gonosztevő

güzü

főnév
  • güzüegér
  • buzgómócsing (szleng), stréber (bizalmas)