egyedülálló szinonimái
melléknév
- magányos, társtalan, elhagyott, elhagyatott, árva, egyes, szóló, különálló, elkülönült, facér (bizalmas), nőtlen, özvegy, agglegény, elszigetelt, izolált, szeparált Sz: se kutyája, se macskája
- példátlan, páratlan, ritka, sajátos, sajátságos, különös, különleges, eredeti, kivételes, hasonlíthatatlan, párját ritkító, példa nélkül való, rendkívüli, felülmúlhatatlan, utolérhetetlen, szokatlan, tüneményes, minden képzeletet felülmúló, fantasztikus, speciális, unikális (idegen)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elillan
ige
- elpárolog
- (gáz): eloszlik, eltűnik, szétoszlik, elszökik
- elmúlik, tovaszáll, eliramlik, elsuhan, szertefoszlik
- megszökik, elmenekül, továbbáll, eloson, elsompolyog, kereket old, angolosan távozik, meglép (bizalmas), elszelel, elinal, elkotródik, eliszkol, elpucol (szleng), meglóg, eliszkódik (régies), megugrik (bizalmas), olajra lép (szleng), lelécel (szleng), felszívódik (szleng), megpattan (szleng) Sz: eltűnik, mint szürke szamár a ködben (szleng)
domborulat
főnév
- domborulás, görbület, kidudorodás, dudor, púp, göcs, bütyök, püffedés
- domb, kiemelkedés, halom, földhányás, bucka
cinóbervörös
melléknév, főnév
- cinóberpiros, élénkpiros, higanyvörös, karmazsinvörös, duplapiros (tájnyelvi)
bűnbánat
főnév
- bűntudat, megbánás, töredelem (régies), sajnálkozás, önvád, lelkiismeret-furdalás, lelkifurdalás, vezeklés, szánom-bánom, magába szállás, penitencia (idegen)
elhalálozás
főnév
- meghalás, haláleset, elmúlás, elhunyta (valakinek), eltávozás, jobblétre szenderülés
ballaszt
főnév
- nehezék, holtsúly, holtteher
- (választékos): kölönc (tájnyelvi), kolonc
- (szaknyelvi): kavicságy (síné)
eltávolít
ige
- eltüntet, eltakarít, elvisz, levisz (bizalmas), lekapar, letisztít, (akadályt) elhárít, félretol, eliminál (idegen)
- (szervet, végtagot): kivesz, kioperál, kimetsz, reszekál (szaknyelvi), amputál (szaknyelvi)
- kitesz, kirak, kidob, elbocsát, kizár, kicsap, eltanácsol, elküld, kiebrudal, kiadja az útját, kihajít, elkerget, kirúg (bizalmas), kivág, destituál (idegen), relegál (régies), leráz, elobsitol (tájnyelvi), meneszt
- elidegenít, elhidegít, elmar, elválaszt, elszakít, elszakaszt (régies)
fullad
ige
- fúl, nyuvad (tájnyelvi), fojtódik (régies), fulladozik, fuldoklik, akadozik a lélegzete, kapkodja a levegőt, levegő után kapkod
- lankad, ellankad (régies)
- (valamibe): félbeszakad, abbamarad, véget ér, meghiúsul
felelőtlen
melléknév
- lelkiismeretlen, gátlástalan, gondatlan, állhatatlan, könnyelmű, léha, megbízhatatlan, hanyag, nemtörődöm
- komolytalan, üresfejű, szeleburdi, féleszű (tájnyelvi), hebehurgya
egyenesen
határozószó
- közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
- kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
- őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
- éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)
dobbant
ige
- toppant, dobbint (tájnyelvi), dübbent (tájnyelvi)
- (szleng): távozik, elmegy, megszökik, lelép (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng), meglóg (bizalmas), megpattan (szleng)
- disszidál, emigrál
elég I.
melléknév
- elegendő, elégséges, kellő mennyiségű, megfelelő, kielégítő, megnyugtató, elfogadható, megjárós (tájnyelvi), adekvát, satis (régies), sufficit (régies) Sz: adja, kifutja; huncut, aki többet akar
csacska
melléknév
- beszédes, bőbeszédű, csacsogó, fecsegő, kereplő, nyelves, cserfes (tájnyelvi), csáfordi (tájnyelvi), fecske (tájnyelvi), fecske-locska (tájnyelvi), locska (tájnyelvi), locska-fecske (tájnyelvi), szócsiszár (tájnyelvi), szómalom (tájnyelvi)
- bohó, butuska, csacsi, gyerekes, gyermekded, gyermeteg, oktalan, oktondi
életpálya
főnév
- pályafutás, foglalkozás, hivatás, érvényesülés, karrier
- sors, életmenet (régies), élet, életút
feledékeny
melléknév
- rövid emlékezetű, tyúkeszű, gyenge emlékezőtehetségű, rövideszű, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, figyelmetlen, szeleburdi, szenilis, hóvízeszű (tájnyelvi), szalajt az esze (tájnyelvi), vízfejű (tájnyelvi), feledős (tájnyelvi) Sz: nyúlfark az esze; megérdemli, hogy posztóba varrják a fejét; elkoptak az esze kerekei; hátul hordja az eszét, mint a szamár a kötényét; ritka szita az esze; lyukas a feje; minden kimegy a fejéből; minden kimegy az eszéből; hátul hordja az eszét