bevisz szinonimái

ige
  • bevezet, behoz, behord, behurcol, becipel, beszállít, bevontat, bevonszol
  • beszerel
  • előállít, bezsuppol (szleng), elkap, letartóztat
  • (katonának): behív

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mihamarabb

határozószó
  • mielőbb, csakhamar, hamarosan, gyorsan

mendegél

ige
  • ballag, sétálgat, andalog, bandukol, battyog (bizalmas), cammog, sétál, lépeget, baktat, járdogál, sétafikál (bizalmas), menegél (tájnyelvi), meneget (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bevisz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bencés

melléknév
  • Benedek-rendi, Szent Benedek-rendi, benediktinus, benő (bizalmas), fekete barát (tájnyelvi)

aspiráció

főnév
  • törekvés, szándék, vágy, folyamodás
  • beszippantás
  • hehezet

apu, apuka

főnév
  • apa, édesapa, apuci (bizalmas), apus (bizalmas), apuska, papa, papi (bizalmas)

beszűrődik

ige
  • beszivárog, beszüremlik (választékos), beszüremkedik (választékos), behatol, beivódik, befolyik

bujtogat

ige
  • bujt, uszít, izgat, biztat, tüzel, lázít, loval, bőszít, provokál, piszkál, heccel, hergel, ingerel

kikiáltó

főnév
  • hirdető, kihirdető, rikkancs, hírhordó, hírvivő, bejelentő, előfutár, előhírnök, herold (régies), kajdász (régies)
  • (régies): hivatalnok, hivatali szolga, kisbíró (régies)

bürök

főnév
  • bolondpetrezselyem, mérgespetrezselyem

csikorgat

ige
  • nyikorgat, csikar (tájnyelvi), (fogat) acsargat (tájnyelvi)

elveszít, elveszt

ige
  • elhagy, elhány, elszór, elrak, elkever, elhullat, elejt, elpotyogtat, szem elől téveszt Sz: elvesztette, mint a tót a miatyánkot
  • levetkőz, elhagy, kinő
  • alulmarad, kikap, elad, vereséget szenved, elbukik, (pénzt) eljátszik
  • (régies): megöl, elpusztít, elemészt, elveszejt (régies), elsuvaszt (tájnyelvi), elsemmiz (tájnyelvi)
  • (régies): elvét, téveszt

ékesszólás

főnév
  • szónoklás, szónoklat, szótehetség (régies), elokúció (szaknyelvi), elokvencia (szaknyelvi), dikció (szaknyelvi), szavalás, beszédkészség, sváda (bizalmas)
  • szónoklattan, retorika, beszédművészet

bezárul

ige
  • bezáródik, becsukódik, lecsukódik, összecsukódik, záródik
  • befejeződik, lezárul, véget ér

bélpoklos

melléknév
  • (régies): leprás, poklos
  • falánk, nagyevő, beles (bizalmas), haspók (bizalmas), sáska (bizalmas), zabálós (durva), étkes (tájnyelvi), nagyétkű, nagyétű (tájnyelvi), nagyétvágyú (tájnyelvi), zabagép (szleng), lóbelű (szleng), bélgép (szleng)(tájnyelvi)

borozik, boroz

ige
  • borozgat, öblöget, kvaterkázik, iszik, iddogál

egy-más

névmás
  • egyetmás (régies), holmi, dolog, valami, egy s más

bizonygat

ige
  • erősítget, erősködik, kitart (valami mellett), fogadkozik, esküszik, esküdözik, fenntart, mondogat, kardoskodik, hangoztat, érvel, állít, bizonykodik (tájnyelvi)

átereszt

ige
  • keresztülereszt, átenged, keresztülenged, átbocsát
  • átüt (valamin), átszűrődik, átszivárog, csöpög
  • (tájnyelvi): átenged, átad, rendelkezésre bocsát

bőrgyógyászat

főnév
  • dermatológia (idegen), dermatoterápia (idegen)

éjjeliőr

főnév
  • bakter, ármas (tájnyelvi), éjjelesi (tájnyelvi), estéző (tájnyelvi), virrasztó (régies)