beszédzavar szinonimái

főnév
  • beszédhiba

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

száj

főnév
  • szájüreg, ajak, kenyérleső (tréfás), lepényleső (tréfás), bagóleső (tréfás), pofa (durva), csőr (tréfás), bagósmasina (tájnyelvi), csámcsogó (tájnyelvi), csuszaleső (tájnyelvi), csoba (tájnyelvi), evőke (tréfás), kenyérdaráló (tájnyelvi), pampula (tájnyelvi)
  • gyerek (tréfás)
  • beszélőke (tréfás), csipogó (szleng), kelepelő (tájnyelvi), lepcses (tájnyelvi)
  • nyílás, bejárat, torkolat, szád (régies), lyuk
  • torok (ágyúé)
  • rés, kiöntő (edényé)
  • szél (sebé)
  • garat (malomé)

deklarál

ige
  • kinyilvánít, kijelent, kinyilatkoztat, kihirdet
  • (régies): bevall, megvall, beismer, bejelent
  • nyilvánít (valamilyennek), minősít (valamilyennek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a beszédzavar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

belefúródik

ige
  • beleszúródik, beleszalad, belemélyed

arasznyi

melléknév
  • kicsi, apró, rövid, kurta, csekély

ambíció

főnév
  • becsvágy, törekvés, nagyravágyás, buzgalom, törtetés, nagyratörés, érvényesülési vágy, dicsvágy, nagyralátás (régies), dicsszomj (régies)
  • iparkodás, buzgóság

beomlik

ige
  • összedől, összeomlik, összeroskad, összeesik, összerogy, összecsuklik, romba dől, megsemmisül, elpusztul, földre rogy
  • beszakad, belyukad, bedől, besüllyed

botladozik

ige
  • csetlik-botlik, bukdácsol, támolyog, tántorog, dülöngél, ingadozik, imbolyog, botorkál, botlog (tájnyelvi), botlakozik (régies)
  • (beszédben): akadozik
  • (ritmus): döcög, biceg, sántít

kifejezett

melléknév
  • hangsúlyozott, határozott, kifejtett, kimondott, világos, nyomatékos, félreérthetetlen, egyenes, nyílt, nyilvánvaló, evidens

bugyborékol

ige
  • gyöngyözik, bugyog, fortyog, buzog, zubog, forr, pezseg, habzik, bugyborog (régies)

csavarkulcs

főnév
  • franciakulcs, villáskulcs, gyertyakulcs, csőkulcs

elszenved

ige
  • elvisel, eltűr, elbír, kibír, keresztülmegy, átesik, átmegy (valamin), átél, kiáll, lenyel (bizalmas), aláveti magát (valaminek), hord, hordoz, tolerál, végigcsinál(valami ellen)

egyetértés

főnév
  • helyeslés, jóváhagyás, beleegyezés, hozzájárulás
  • megállapodás, megegyezés, egyezség, konszenzus (idegen)
  • békesség, összhang, harmónia, összetartás, megbékélés, egyetértőség (tájnyelvi), egyértés (tájnyelvi), konkordancia (régies), egyesség (tájnyelvi)

beszerez

ige
  • megvesz, megvásárol, megkap, hozzájut, előteremt, szert tesz (valamire)
  • megszerez
  • (állásba) (tájnyelvi): beajánl, bejuttat, behelyez, beóferol (tájnyelvi), elszerez (régies)

bekukkant

ige
  • benéz, bepillant, betekint, beles, bekukucskál, bekukkint (tájnyelvi)
  • meglátogat, benéz, beállít, beugrik, betoppan, betér, felugrik, felmegy Sz: bekukkant, mint Bolond Istók Debrecenbe

bogoz

ige
  • (valamihez): köt, hozzáköt, csomóz (valamire)
  • bont, bontogat, old, oldoz
  • csomóz, köt (valamihez)
  • csipkét ver

éget

ige
  • felgyújt, meggyújt, feléget, leéget, felperzsel, kiéget, eltüzel, elemészt, hamvaszt
  • lemarat, marat
  • (nap): barnít, süt, tűz, perzsel, pörköl, pirít
  • mar, csíp, körmöz (tájnyelvi)
  • (szleng): zavarba hoz, cikiz (szleng), lebőget (szleng)(szleng)

bevált1

ige
  • felvált, átvált, becserél, konvertál (szaknyelvi)
  • beteljesít, kielégít, valóra vált, teljesít, megvalósít

ártáblázat

főnév
  • árgrafikon, árlejtés (régies), árjegyzék, katalógus

bonyodalom

főnév
  • probléma, nehézség, bökkenő, akadály, baj, zavar, szorultság, szorult helyzet, vesződség, szövevény, kellemetlenség, bosszúság, dilemma, komplikáció, slamasztika, bizonytalanság, félreértés, gubanc (szleng), gond, hűhó, teketória, ribillió, útvesztő, labirintus, felhajtás, felbolydulás, alkalmatlanság, válság, galiba, ágbog (régies), bonyolulat (régies), bonyolgás (tájnyelvi), galamuta (tájnyelvi), galibaság (tájnyelvi), kalamitás (régies)
  • cselekmény, fordulat

egyenlőtlen

melléknév
  • különböző, össze nem illő, aránytalan, aszimmetrikus, szabálytalan, össze nem mérhető, összehasonlíthatatlan
  • (küzdelem): kiegyenlítetlen, igazságtalan, méltánytalan, egyoldalú, inadekvát (idegen)