bevált1 szinonimái

ige
  • felvált, átvált, becserél, konvertál (szaknyelvi)
  • beteljesít, kielégít, valóra vált, teljesít, megvalósít

bevált2 szinonimái

melléknév
  • kipróbált, járt (út), probatum est (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csípés

főnév
  • szúrás, bökés, marás
  • bántás, gúny, gúnyolódás, sértés, fricska

góré2

főnév
  • (szleng): főnök, vezető, nagyfőnök (szleng), tulajdonos, tulaj (szleng), gazda, felettes, feljebbvaló, elöljáró, fejes (szleng), nagykutya (bizalmas), séf (szleng), diri (szleng), főmufti (szleng), nacsalnyik (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bevált szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bélyeg

főnév
  • postabélyeg
  • jel, jelzés, jegy, ábra, védjegy, nyom, billog (tájnyelvi)
  • szégyenbélyeg, bűnbélyeg, szégyenfolt, folt, pecsét, szenny, szeplő, makula (idegen), stigma
  • ismérv, jellegzetesség, ismertetőjel, jellemző, attribútum (szaknyelvi)
  • (szleng): LSD, tripp (szleng), lecsó (szleng)

árus

főnév
  • elárusító, eladó, kereskedő, boltos, kalmár (régies), kupec, szatócs (régies), kufár (régies), kofa, bódés, vándorárus, házaló, ügynök, nepper (bizalmas), mozgóárus, kolportőr (régies)(bizalmas)

ápolónő

főnév
  • ápolónővér, gondozónő, nővér, nővérke, kedvesnővér (régies), madám (régies), sveszti (bizalmas)

beszédzavar

főnév
  • beszédhiba

búg1

ige
  • zúg, berreg, duruzsol, dohog, (gép) zakatol
  • (galamb): turbékol, bulikol (régies), szól, burukkol (tájnyelvi), bukkurúz, krúgat (tájnyelvi), kurrog (tájnyelvi)
  • (ének, ima): zsong, morajlik

kikapcsolódik

ige
  • kinyílik, szétnyílik, szétkapcsolódik, széjjelkapcsolódik, kicsatolódik (tájnyelvi), kipeckelődik (tájnyelvi)
  • kiválik
  • pihen, üdül, lazít, elengedi magát, kienged, felenged, szórakozik, relaxál (idegen)

bűnbánó

melléknév
  • bűntudatos, töredelmes, sajnálkozó, bánkódó, bocsánatkérő, mentegetőző, megtört, vezeklő

cséza

főnév
  • homokfutó, utazókocsi, bricska, kabriolet (régies)

elválás

főnév
  • különválás, szétválás, hasadás, elkülönülés, elkülönzés (régies), szeparáció (idegen), szeparálódás
  • válás
  • elszakadás, búcsú, búcsúzás, búcsúzkodás, búcsúvétel

ejha

indulatszó
  • nahát!, tyűha!, hűha!, eh!, jé!, ejnye!, nicsak!, nocsak!, teringettét!, még ilyet!, hinnye (tájnyelvi)!, atyaisten!, betojok (szleng)!, lebabázok (szleng)!, no de még ilyet!, no nézd csak!, ki hallott ilyet?, a mindenségit!, megáll az ész!, mi a szösz!, mi az ördög!, mi a manó!, te jó ég!, kutya teremtette!, az ördögbe is!, kutya meg a mája!, ezt add össze!, ez nem lehet igaz!, te jószagú úristen!, a szentségit!, az anyja köcsögit!

bevégez

ige
  • befejez, elvégez, végez (valamivel), megtesz, elkészít, véglegesít, felépít, tető alá hoz, végrehajt, véghezvisz, teljesít, betetőz, megvalósít, kivív, konszummál (idegen), perfektuál (idegen)
  • véget vet (valaminek), berekeszt, lezár, felszámol, bezár, felhagy (valamivel)

beletörik

ige
  • beleszakad, bennmarad
  • (bizalmas): beletörődik, beleszokik, belenyugszik

borízű

melléknév
  • savanykás, savanyú, fanyar, kesernyés
  • (hang): rekedtes, reszelős, recsegő, érdes, rezes

egyházfi

főnév
  • templomszolga, sekrestyés, harangozó, egyházőrző (régies), dékán (régies), dékánlegény (tájnyelvi), céhmester (tájnyelvi)

bitang II.

melléknév
  • elvetemült, hitvány, semmirekellő, jellemtelen, gaz, alávaló, semmiházi, mihaszna, ebadta, züllött, senkiházi
  • gazdátlan, uratlan, eltévedt, kallódó, szökött, elkóborolt, kóricáló (tájnyelvi), elbitangolt (tájnyelvi)

átállít

ige
  • áthelyez, áttesz
  • átkapcsol, átigazít, beszabályoz, áthangol
  • átszervez, átalakít, módosít
  • átképez, átminősít

bökdös

ige
  • bököd, szurkál, döfköd, gyakdos (régies), taszigál, lököd
  • csipked, bosszant, ingerel, piszkál
  • mutogat

éh I.

melléknév
  • (régies): éhes, kajás (szleng), zabás (szleng)