elmés szinonimái

melléknév
  • okos, szellemes, ötletes, értelmes, eszes, ügyes, velős, találékony, sziporkázó, invenciózus, szakszerű, tudós (régies), furfangos, ravasz, csalafinta, körmönfont, fortélyos, csavaros észjárású, agyafúrt
  • (szerkezet): ügyes, leleményes, ármányos, ördöngös

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

doppingszer

főnév
  • dopping, ajzószer, izgatószer, serkentő, stimuláns (szaknyelvi), koksz (szleng)

vállvetve

határozószó
  • váll váll mellett, együtt, egyetértésben, közös erővel, párhuzamosan, karöltve
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elgázosít

ige
  • légneműsít (szaknyelvi), porlaszt (szaknyelvi)
  • szellent, fingik (durva)

dezinficiál

ige
  • (szaknyelvi): fertőtlenít, megtisztít, sterilizál, sterilez, csírátlanít, csíramentesít

csutka

főnév
  • csuma (tájnyelvi), csutak, kocsány, magtok, magház, torzsa, tus (tájnyelvi), tuskó (tájnyelvi), csuga (tájnyelvi), csupka (tájnyelvi)
  • csökevény, maradék, csonk
  • szivarvég, cigarettavég, csikk

búzatábla

főnév
  • búzaföld, búzamező

elkótyavetyél

ige
  • elveszteget, eltékozol, elfecsérel, elpazarol, elpocsékol, elherdál, elprédál, elharácsol (régies)
  • (régies): elárverez, licitál

emberevő

melléknév, főnév
  • kannibál, emberfaló (régies), antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)

megérlelődik

ige
  • megérik, beérik
  • kifejlődik, kialakul, kiformálódik

benzinkút

főnév
  • töltőállomás, üzemanyagtöltő állomás, benzintöltő állomás, üzemanyag-felvevő állomás (szaknyelvi)

belefolyik

ige
  • beleömlik, beleárad, beleáramlik, belecsorog, beletorkollik, belefut
  • beleszól, beleavatkozik, közbeavatkozik, beleszólása van (valamibe)

betűvetés

ige
  • írás, írásmód, kézírás, szépírás
  • firka, macskakaparás, irkafirka

epigramma

főnév
  • sírfelirat, xénia (szaknyelvi)

falfehér

melléknév
  • hófehér, sápadt, halálsápadt, holtsápadt, krétafehér, halovány, vértelen, vérszegény Sz: fehér, mint a meszelt fal

gyülekezet

főnév
  • gyülekezés, csoportosulás, társaság, társulás, csoport, sokaság, tömeg, menázs (régies), gyülevész (régies)
  • (protestáns): egyházközség, eklézsia, nyáj, fára (régies), hívők
  • (régies): tanácskozás, gyűlés

fogoly2

főnév
  • fogolymadár

elmosolyodik

ige
  • felderül, felvidul, somolyog, elhúzza a száját, mosolyra fakad, elvigyorodik (bizalmas), elbazsalyodik (tájnyelvi), elvisolyodik (tájnyelvi), fülig szalad a szája

elfajzott

melléknév
  • korcs, keverék, elfajult (régies)
  • satnya, csenevész
  • romlott, rendellenes, degenerált, abnormális, természetellenes
  • elaljasult, elvetemült, elzüllött, erkölcstelen

elszokik

ige
  • abbahagy, leszokik
  • elszakad, elhidegül, elidegenedik

fix

melléknév
  • rögzített, megszabott, rendszeres, változatlan, állandó, előírt
  • szilárd, mozdíthatatlan, stabil, konstans (szaknyelvi)
  • (szleng): biztos, bizonyos, tuti (bizalmas), hótziher (bizalmas), százszázalékos

élőkép

főnév
  • csoportkép, tabló, állókép

díszhely

főnév
  • főhely, díszpáholy

elüldöz

ige
  • elűz, elkerget, kiver a házból, elzavar, elver a háztól, kifüstöl, kiver, kiszekíroz (bizalmas), elmar, elirt (tájnyelvi)

foghús

főnév
  • fogíny, íny