elmosolyodik szinonimái

ige
  • felderül, felvidul, somolyog, elhúzza a száját, mosolyra fakad, elvigyorodik (bizalmas), elbazsalyodik (tájnyelvi), elvisolyodik (tájnyelvi), fülig szalad a szája

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nincs

ige
  • nuku (szleng), alma (szleng), almás (szleng)
  • hiányzik, távol van, mulaszt

emléktárgy

főnév
  • emlék, szuvenír, ereklye, relikvia
  • trófea
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmosolyodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elgyötör

ige
  • megkínoz, elkínoz, meggyötör, elöl, megvisel

diadalmenet

főnév
  • triumfus (régies)
  • diadalút

csülök

főnév
  • csülökhús
  • (szleng): láb, tappancs (bizalmas), küllő (szleng), futómű (szleng), alváz (szleng), mankó (szleng), virgács (szleng), léc (szleng), pipa, sonka, szipka (szleng), tipegő (szleng), pata (durva)

buzi

melléknév, főnév
  • (szleng): homoszexuális, meleg (szleng), langyos (bizalmas), hímringyó (bizalmas), homokos (szleng), köcsög (szleng), buznyák (szleng), buzgó (szleng), buzeráns (durva)(bizalmas)

elküld

ige
  • felad, postáz, eljuttat, átutal, utalványoz, továbbít
  • elbocsát, meneszt, felmond, eltanácsol, leépít, elmozdít, eltávolít, elutasít, kidob (bizalmas), kirak, elcsap, szélnek ereszt, kirúg (bizalmas), likvidál Sz: kiteszi a szűrét; kiállítja neki a nyúlpasszust; útilaput köt a talpára; kiadja neki az úti cédulát; kiad rajta, mint a sörfőzők az ürmön
  • (valakiért): kéret, hívat

emberség

főnév
  • emberiesség, jóérzés, humanizmus, humanitás, humánum, jóindulat, jóakarat, jó szándék, segítőkészség, szogálatkészség
  • (régies): becsület, tisztaság
  • (tájnyelvi): illendőség, tisztességtudás

megérzés

főnév
  • előérzet, ösztön, sugallat, ihlet, intuíció, spuri (szleng), hatodik érzék (bizalmas), szimat, telepátia
  • gyanítás, sejtés, sejtelem

beolvas

ige
  • bemond (híreket)
  • odamondogat, szemére hány, felró (valakinek valamit), fejére olvas (valamit), fejéhez vág, megmondja a magáét, odamond, megmossa a fejét, kipakol

belehel

ige
  • belélegez, szív, beszív (bizalmas), beszí (tájnyelvi), beszippant, inhalál (szaknyelvi)
  • befúj (szleng), befú (tájnyelvi), behomályosít, bepárásít

beültet

ige
  • teleültet, bevet, fásít, beplántál, erdősít, parkosít

építkezik

ige
  • (házat) épít, építtet
  • (valamiből): tanul, okul, töltekezik

falusi

melléknév
  • vidéki, községi, falulakó, falubeli, paraszti, nagy csizmás (régies)
  • mezei, rurális (idegen)
  • (pejoratív): műveletlen, iskolázatlan, bárdolatlan, faragatlan, nyers, együgyű, egyszerű, mucsai (durva), bugris, böszme (tájnyelvi)

gyümölcs

főnév
  • termés
  • siker, eredmény, nyereség
  • gyermek, utód, ivadék, sarj, leszármazott

fogyaszt

ige
  • soványít, karcsúsít, vékonyít
  • fogyókúrázik, fogyózik (bizalmas), koplal, böjtöl
  • epeszt (régies), fonnyaszt (régies)
  • eszik, iszik, étkezik, falatozik, táplálkozik, elkölt (régies), bekebelez (bizalmas), kosztol (bizalmas), harap (bizalmas), pusztít, zabál (szleng), koptat (tájnyelvi), fogyajt (tájnyelvi)
  • vásárol, vesz
  • költ, konzumál (régies)
  • felhasznál, felemészt, leköt, kimerít
  • csökkent, gyengít, felőröl, ritkít, sorvaszt, apaszt

elnáspángol

ige
  • elver, megver, megrak, elnadrágol, elfenekel, elpáhol, megvesszőz, megpálcáz, helybenhagy, elagyabugyál, eltángál, elpüföl, eldönget, elcsépel (bizalmas), megruház (bizalmas), elrak (bizalmas), megdádáz (bizalmas), cincáz (tájnyelvi) Sz: kiporolja a nadrágját

elfenekel

ige
  • elnadrágol, elnáspángol, elrak, eltángál, kiporol (bizalmas), elpáhol, elpüföl, elver, megver Sz: kiporolja a nadrágját

elszökik

ige
  • megszökik, elinal, meglóg (bizalmas), elfut, megugrik (bizalmas), megfutamodik, odábbáll, kereket old, elmenekül, elszalad, eloson, elillan, elsurran, ellopódzik, eltűnik, eliramodik, elrohan, nyakába vesz (valamit), eltávozik, eliszkol, elslisszol (bizalmas), meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), elpárolog (bizalmas), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), elkalapol (tájnyelvi), elriszel (tájnyelvi), elsittyen (tájnyelvi), elorozkodik (tájnyelvi), elsuttyan (tájnyelvi), dobbant (szleng), megpattan (szleng), lelécel (szleng), eldönget, elporol (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), elpucol (szleng), lefalcol (szleng)

fizetség

főnév
  • díj, bér, ellenszolgáltatás, járandóság, munkabér, kereset, munkadíj, tiszteletdíj, jutalom, zsold, díjazás, bérösszeg, hópénz (régies), renumeráció (szaknyelvi), honorárium, fellépti díj, prémium, borravaló, hálapénz, paraszolvencia (idegen), dukáncia (tájnyelvi)
  • elégtétel, fájdalomdíj, ellensúlyozás, kompenzálás
  • hála, viszonzás

elöl1

ige
  • megöl, kiírt, elpusztít, megfojt, elfojt, elemészt (régies)
  • (fogideget): kiöl

díszmenet

főnév
  • díszfelvonulás, diadalmenet
  • díszlépés, vigyázzmenet

elvakít

ige
  • (fény): elkápráztat
  • elszédít (bizalmas), megszédít (bizalmas), elkábít, elbódít, elámít, félrevezet, rászed, megtéveszt, tévedésbe ejt

foglaló

főnév
  • előleg, letét, zálog, biztosíték, bánatpénz, előpénz (régies), felpénz (régies), fogádzó (tájnyelvi)
  • (régies): végrehajtó