elkomorodik, elkomor szinonimái

ige
  • elkomolyodik, elmogorvul (régies), megszigorodik(valaminek)
  • (választékos): elborul, befelhősödik, elsötétedik, elhomályosul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bojt

főnév
  • rojt, pamacs, pompon, csömbök (tájnyelvi), bakló (tájnyelvi)
  • (régies): oltóág, csemete

helytartó

főnév
  • kormányzó, rezidens (idegen), gouverneur (régies), helyettes
  • alkirály
  • (a fejedelem helytartója): tiszttartó (régies)
  • (ókori perzsa helytartó): satrapa (régies)
  • (indiai helytartó): nábob
  • (Krisztus földi helytartója): pápa
  • (püspök, érsek helyettese): helynök, vikárius (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elkomorodik, elkomor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elementáris

melléknév
  • elemi erejű, átütő erejű, viharos, megfékezhetetlen, elsöprő erejű, megsemmisítő, robbanásszerű

debella

főnév
  • debellák (tájnyelvi), debojka (tájnyelvi), trampli (durva), tehén (durva)
  • (tájnyelvi): ringyó (durva), debojka (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): cselédlány
  • (jelzőként): idomtalan, nagy termetű, esetlen, tenyeres-talpas (nő)

csont

főnév
  • konc, cubák (tájnyelvi), os (szaknyelvi)
  • csontváz, maradvány, tetem (régies)

brosstű

főnév
  • bross, melltű, kitűző

elhatároz

ige
  • eldönt, elszánja magát, elgondol, eltökél (választékos), megfogad, feltesz, fejébe vesz (valamit), ráadja a fejét (valamire), szándékozik (tájnyelvi), rezolvál (régies)
  • elrendel, megparancsol, parancsba ad, előír, kijelöl, megszab

eltorlaszol

ige
  • elzár, elrekeszt, elszigetel, elbarikádoz, eltorlaszt (régies), megakaszt

megbírál

ige
  • elbírál, kritizál
  • kiveséz, kizsigerel (bizalmas), megkritizál, szétszed (bizalmas), ízekre szed, darabokra szed, bírálat tárgyává tesz, megítél, minősít, recenzeál (szaknyelvi), lehord (bizalmas), leránt (bizalmas)

beléndek

főnév
  • bolondító beléndek, bolondítófű, belénd (régies), böling (régies), csalmatok (tájnyelvi)

behorpad

ige
  • benyomódik, belapul, bemélyed, begörbül

besúg

ige
  • spicliskedik, felad, beárul, lebuktat (szleng), beköp (szleng), beénekel (szleng), befúj (szleng), feldob (szleng), felnyom (szleng), kipakol (szleng), bemószerol (szleng), vamzerol (szleng), denunciál (idegen)
  • feljelent

emberevő

melléknév, főnév
  • kannibál, emberfaló (régies), antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)

exponál

ige
  • (szaknyelvi): megvilágít, kiold
  • fölvet, fölvázol (témát), kifejt, előad, előterjeszt

gyertya

főnév
  • mécs, fáklya (régies), szövétnek (régies), viasztekercs
  • (bizalmas): tarkóállás

findzsa

főnév
  • csésze, kávéscsésze, bögre

elköszön

ige
  • búcsúzik, elbúcsúzik, búcsút vesz, búcsút mond

elefántcsont

főnév
  • ivor (választékos), elefánttetem (régies)

elpaterol

ige
  • (szleng): eltüntet, eltávolít, kidob, kihajít

fertőtlenít

ige
  • csírátlanít, csíramentesít, sterilizál, sterilez, dezinficiál (idegen), dezinfekcionál (idegen), klóroz, főz (ruhát), csáváz (vetőmagot) (szaknyelvi)

elmélyült

melléknév
  • mély, alapos, komoly, mélyreható

derelyemetélő

főnév
  • derelyemetsző (tájnyelvi), karika, rádli (bizalmas), deremetsző (tájnyelvi)

elszámol

ige
  • beszámol, számot ad (valamiről)
  • elszámlál (valameddig)

filmes

főnév
  • filmszakember, filmrendező