behorpad szinonimái

ige
  • benyomódik, belapul, bemélyed, begörbül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tanulmány

főnév
  • tanulás, stúdium
  • értekezés, közlemény, esszé, opus (választékos), dolgozat, cikk, disszertáció, etűd (idegen), traktátum (régies)
  • monográfia
  • vizsgálódás, búvárkodás, kutatás

elvisz

ige
  • átvisz, elhord, elcipel, elvonszol, elhurcol, elfuvaroz, elszállít, eltranszparál (tájnyelvi)
  • elragad, magával ragad
  • ellop, elrabol, elvesz, eltulajdonít, elemel, elcsór (bizalmas)
  • elvezet, elkísér
  • (elemi csapás): elpusztít, tönkretesz
  • (díjat): elnyer, megnyer, megszerez, elér, megkap, hazavisz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a behorpad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

balfedezet

főnév
  • balhalf (régies), baloldali középpályás

algebra

főnév
  • számtan, betűszámtan (régies), betűszámvetés (régies)

akármelyik

névmás
  • bármelyik, bármely
  • akárhányadik

bebútoroz

ige
  • berendez

bevágódik

ige
  • becsapódik, becsukódik
  • (kötelék): bemélyed, benyomódik
  • beesik, bezuhan
  • (bizalmas): behízelgi magát, megkedvelteti magát, kegyeibe férkőzik (valakinek), belopja magát a szívébe (valakinek), benyalja magát (szleng)

képzett

melléknév
  • tanult, iskolázott, művelt, kiművelt, mívelt (régies), kulturált, kiképzett, szakképzett, szakavatott, képesített, felkészült
  • jártas, gyakorlott, tapasztalt, tájékozott, hozzáértő, alkalmas, hivatásos
  • formált, alakított
  • származtatott, képzős

bitangol

ige
  • (tájnyelvi): kóborol, csavarog, csatangol, csámborog, cselleng, kódorog
  • (tájnyelvi): tékozol, pazarol, veszteget, prédál (régies), rongál, pusztít
  • (tájnyelvi): bitorol

buzeráns

melléknév, főnév
  • (szleng): homoszexuális, homokos (szleng), buzi (durva), buznyák (szleng), buzgó (szleng), meleg (szleng), langyos (bizalmas)(bizalmas)

ellenérzés

főnév
  • ellenszenv, idegenkedés, averzió, visszatetszés, nemtetszés

disznóság

főnév
  • trágárság, trágárkodás, malacság, malackodás, disznólkodás, szemérmetlenség
  • aljasság, piszokság (bizalmas), gyalázat, szégyen, gazság, alávalóság, gazemberség, bitangság, szemétség (szleng)
  • (tájnyelvi): kóstoló, disznótoros

beigazolódik

ige
  • bebizonyosodik, bebizonyul (tájnyelvi), bejön (bizalmas)

bágyadt

melléknév
  • fáradt, gyönge, kimerült, lankadt, alélt, pilledt, vértelen, hervadt, beteges, kókadt, nyomott, mazna (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), gernya (tájnyelvi)
  • erőtlen (mosoly), színtelen, fakó, élettelen, halvány, elmosódott, halk, gyér, tompa (fény)
  • gyenge, harmatos, színvonaltalan

berendez

ige
  • bebútoroz, felszerel, arranzsál (régies), arranzsíroz (régies)
  • megszervez, megtervez, beoszt, organizál

diadalittas

melléknév
  • diadalmas, boldog, mámoros, örvendező, ujjongó, fellelkesült, elragadtatott, felajzott (választékos), megittasult (választékos)

belefárad

ige
  • beleun, ráun, elun, belefásul, elfásul, elege lesz (valamiből), megelégel

állampolgári

melléknév
  • polgári, alanyi

besző

ige
  • belesző, bestoppol

diszharmónia

főnév
  • disszonancia, kakofónia (szaknyelvi), széthangzás
  • nézeteltérés, véleménykülönbség, nézetkülönbség, véleményeltérés, egyenetlenség, súrlódás, széthúzás, differencia, ellentét, diszkordancia (idegen)