elhoz szinonimái

ige
  • házhoz szállít, fuvaroz
  • elnyer, megszerez, megkap

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bizomány

főnév
  • (régies): megbízatás, meghagyás, hagyomás (régies), komisszió (idegen), konszignáció (szaknyelvi)

én I.

névmás
  • magam, saját magam, enmagam, jómagam, csekélységem, szerénységem
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhoz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elbúcsúzik

ige
  • elköszön (valakitől), búcsút vesz (valakitől), búcsút mond (valakinek), búcsút int (valakinek), búcsút rebeg (valakinek), búcsúzik (valakitől), istenhozzádot mond (valakinek), elválik, elválakozik (tájnyelvi)

csúnya

melléknév
  • rút, csúf, ronda, randa, ocsmány, rusnya, pocsék, visszatetsző, visszataszító, riasztó, taszító, korcs, utálatos, undok, undorító, förtelmes, iszonyú, éktelen, formátlan, idomtalan, deformis (idegen, régies), ízléstelen, puruttya (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), csunda (tájnyelvi), ragyivátlan (tájnyelvi), szusznya (tájnyelvi), gabisnya (tájnyelvi), gagyma (tájnyelvi), gyeszora (tájnyelvi), tafla (tájnyelvi) Sz: ábrázatnak rossz, pofának megjárja; csúnyább a csonka pipánál; ha ez szép, a légy is madár; olvasva megy a majmok közt; olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből; rút, mint a péntek; rút, mint az ördög; se színe, se fonákja
  • (beszéd): illetlen, sikamlós, szemérmetlen, mosdatlan, malac, obszcén, trágár
  • dicstelen, szégyenletes, csúfos, gyalázatos
  • (idő): kellemetlen, barátságtalan

csíp

ige
  • csippent, fog, csikkent (tájnyelvi), csubbant (tájnyelvi)
  • szúr, bök, döf
  • mar, éget, (szél) metsz
  • (fülön, galléron): kap, ér, fog, ragad
  • (szleng): kedvel, szeret, bír (bizalmas), komál (szleng), kamel (szleng)

botladozik

ige
  • csetlik-botlik, bukdácsol, támolyog, tántorog, dülöngél, ingadozik, imbolyog, botorkál, botlog (tájnyelvi), botlakozik (régies)
  • (beszédben): akadozik
  • (ritmus): döcög, biceg, sántít

elfajzott

melléknév
  • korcs, keverék, elfajult (régies)
  • satnya, csenevész
  • romlott, rendellenes, degenerált, abnormális, természetellenes
  • elaljasult, elvetemült, elzüllött, erkölcstelen

elszáll

ige
  • elrepül, elrebben, elhúz, elrajzik, felröppen, elröppen, tovaszáll, szárnyra kel, elberren (tájnyelvi)
  • (érzés, állapot): elenyészik, eltűnik, elmúlik, elpárolog, ellobban, elillan, eloszlik, szertefoszlik

meakulpázik

ige
  • beismer (hibát), vádolja magát, mentegetődzik, védekezik

béketűrő

melléknév
  • békés, békeszerető, türelmes, toleráns, jámbor, szelíd, jótét, nyájas, birkatürelmű, galambepéjű Sz: dohányt lehet vágni a hátán; fát lehet vágni a hátán (tájnyelvi); bírja cérnával (szleng); bírja madzaggal (szleng)

becsület

főnév
  • becsületérzés (választékos), feddhetetlenség, tisztesség, korrektség
  • kötelességtudás, kötelességérzet, lelkiismeret
  • megbecsülés, renomé (bizalmas), respektus (idegen), presztízs
  • tisztelet, tisztességtudás, illem, illemtudás, illendőség, illedelem, emberség, jóindulat, tisztelés (tájnyelvi), móres (tájnyelvi), reverencia (idegen)

benyúlik

ige
  • beszögellik, beér, beleér, belóg, behajlik, beékelődik, bemélyed
  • tart (valameddig), eltart (valameddig)

elutasítás

főnév
  • visszautasítás, megtagadás, kosár, kikosarazás, elvetés, repudiáció (idegen), ellenzés

eszpresszókávé

főnév
  • kávé, fekete (bizalmas), feketekávé, dupla (bizalmas), mokka (régies), presszókávé, szimpla (régies), feketeleves (régies), gépkávé (régies)

gyalogút

főnév
  • ösvény, gyalogösvény, csapás, morzsaút (tájnyelvi)
  • járda

fertőzés

főnév
  • infekció (szaknyelvi), szepszis (szaknyelvi), kontamináció (szaknyelvi), ragály

elidegenedik

ige
  • elhidegül, eltávolodik

elárusítónő

főnév
  • eladónő, boltosnő

előkotor

ige
  • előkeres, előszed, előhoz, kiszed, kikapar, kiemel, előás, megkeres, előhúz, előhalász, kibányász (bizalmas), kiguberál (bizalmas)

fémkohászat

főnév
  • metallurgia (szaknyelvi)

ellát

ige
  • eltart, gondoskodik (valakiről), törődik (valakivel)
  • élelmez, kosztol, etet, táplál
  • gondoz, ápol, kezel, gyógyít, gyámolít, istápol
  • felszerel
  • intéz, bonyolít, elvégez, teljesít, (feladatot) végrehajt, (szerepet) betölt

datál

ige
  • keltez, számít

elpilled

ige
  • elfárad, elbágyad, ellankad, elernyed, elgyengül, lankad, kókad, elerőtlenedik, kimerül

férfi

főnév
  • férfiú (választékos), férfiember, ember (tájnyelvi), hím, fickó, fráter, alak, pacák (szleng), pali (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), ipse (bizalmas), hapsi (szleng), krapek (szleng), manusz (szleng), muki (szleng), muksó (szleng), mókus (bizalmas), fazon (szleng), tag (szleng), fej (szleng), csávó (szleng), szivar (szleng), ürge (bizalmas), pofa (szleng), a teremtés koronája