elhúzódik szinonimái
ige
- félrehúzódik
- (száj): elfintorodik, eltorzul, lebiggyed
- elvonul
- behúzódik (valakibe), meghúzza magát (valahol)
- félrevonul, visszahúzódik, félreáll, elrezzen (régies), óvakodik (régies), kerül (valakit)
- eltart, nyúlik, halasztódik, elodázódik
- (térben): elnyúlik, terjed (valameddig), elér
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
intrikál
ige
- fondorkodik, áskálódik, ármánykodik, cselt sző, mesterkedik, machinál (bizalmas), összeesküszik, rosszban sántikál, rosszat forral, piszkálódik, fúr (bizalmas)
elbűvöl
ige
- elbájol, elvarázsol, lenyűgöz, lebilincsel, megbabonáz, megigéz, magával ragad, magnetizál (idegen), delejez (régies), elragad, megragad, bűvöletbe ejt, bűvkörébe von, megszédít, elkábít, elkápráztat, megejt, rabul ejt, megboszorkányoz Sz: megigéz, mint gyertyaláng a lepkét
csurran-cseppen
ige
- (pénz, jövedelem): csepeg-csupog (tájnyelvi), csorog-cseppen (tájnyelvi), jut, kerül, akad
csipetke
főnév
- csipedett (tájnyelvi), csipegetett (tájnyelvi), csipicsusza (tájnyelvi), szaggatott (tájnyelvi), körmöncsipi (tájnyelvi)
bóvli II.
melléknév
- silány, selejtes, értéktelen, rossz minőségű, hitvány, vacak, rossz, olcsó, filléres, snassz (bizalmas), gagyi (szleng)
elszántság
főnév
- eltökéltség, határozottság, rendíthetetlenség, rendületlenség, vasakarat, kitartás, bátorság, kurázsi (bizalmas), merészség, mersz, szilárdság, harciasság, vakmerőség, tetterő, harckészség
meccs
főnév
- mérkőzés, rangadó, találkozó, derbi, torna
- erőpróba, verseny, küzdelem, összecsapás, viadal
beköltözik
ige
- beköltözködik, behurcolkodik, bekvártélyozza magát (bizalmas), befészkeli magát, behúzódik, megtelepszik, betelepszik, betelepedik
- (érzés, hangulat): úrrá lesz (valakin), eluralkodik (valakin), befészkeli magát (valakibe)
bedolgoz
ige
- beledolgoz, eldolgoz, felhasznál, belevesz, belefoglal, beépít, beilleszt, beleilleszt, belesző, betold, betesz, beszúr
- (tájnyelvi): megmunkál, megművel
beoszt
ige
- részekre oszt, felbont, tagol
- (időt): ütemez, feloszt
- gazdálkodik (valamivel), sáfárkodik (valamivel) (régies)
- (valakit valahova): irányít, átirányít, tesz, helyez
- besorol, osztályoz, rangsorol, kategorizál, klasszifikál (régies), fajtáz (régies), szortíroz (bizalmas)
ésszerű
melléknév
- logikus, célszerű, racionális, okszerű (választékos), következetes, indokolt, helyénvaló, praktikus, átgondolt, megfontolt, eszélyes (régies), értelmes, eszes, bölcs, helyes, józan, okos, alapos
gyanakodás, gyanakvá
főnév
- gyanú, gyanítás, bizalmatlanság, bizalmatlankodás, tamáskodás, kételkedés, kétkedés, kétely
elillan
ige
- elpárolog
- (gáz): eloszlik, eltűnik, szétoszlik, elszökik
- elmúlik, tovaszáll, eliramlik, elsuhan, szertefoszlik
- megszökik, elmenekül, továbbáll, eloson, elsompolyog, kereket old, angolosan távozik, meglép (bizalmas), elszelel, elinal, elkotródik, eliszkol, elpucol (szleng), meglóg, eliszkódik (régies), megugrik (bizalmas), olajra lép (szleng), lelécel (szleng), felszívódik (szleng), megpattan (szleng) Sz: eltűnik, mint szürke szamár a ködben (szleng)
elázik
ige
- átázik, összeázik (tájnyelvi), megázik, ronggyá ázik, szétázik, átitatódik, bőrig ázik, pacallá ázik Sz: olyan lesz, mint az ázott ürge
- (bizalmas): berúg, leissza magát, lerészegedik, becsiccsent (bizalmas)
elöljáró
főnév
- feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
- elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)
fenevad
főnév
- vadállat, bestia, ragadozó, dúvad (választékos)
- szörnyeteg
- (jelzőként): állatias, kegyetlen, vérszomjas, vérengző
ellenállhatatlan
melléknév
- mindent elsöprő, megsemmisítő, elementáris, magával sodró, elragadó
- leküzdhetetlen, feltartóztathatatlan, legyőzhetetlen, visszafojthatatlan, elnyomhatatlan, fékezhetetlen, féktelen, heves, vad, korlátlan, lebírhatatlan
- hódító, lenyűgöző, lebilincselő, megnyerő, vonzó, igéző
debella
főnév
- debellák (tájnyelvi), debojka (tájnyelvi), trampli (durva), tehén (durva)
- (tájnyelvi): ringyó (durva), debojka (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): cselédlány
- (jelzőként): idomtalan, nagy termetű, esetlen, tenyeres-talpas (nő)
elpucol
ige
- elinal, elfut, elrohan, elszáguld, elmenekül, odébbáll, kereket old, elszökik, meglép, meglóg (bizalmas), elszelel, lelécel (szleng), olajra lép (szleng), felszívódik (szleng), elillan, megpattan (szleng), elhúz (szleng), eltakarodik
- (valamit): elkölt, elherdál, elpocsékol
férj
főnév
- az ura (valakinek), az embere (valakinek) (tájnyelvi), férjura, férjeura, a párja (valakinek), apjuk (tájnyelvi), házastárs, házasfél