elhúzódik szinonimái

ige
  • félrehúzódik
  • (száj): elfintorodik, eltorzul, lebiggyed
  • elvonul
  • behúzódik (valakibe), meghúzza magát (valahol)
  • félrevonul, visszahúzódik, félreáll, elrezzen (régies), óvakodik (régies), kerül (valakit)
  • eltart, nyúlik, halasztódik, elodázódik
  • (térben): elnyúlik, terjed (valameddig), elér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

híradás

főnév
  • üzenés, üzenet, értesítés, közlés, összeköttetés, kapcsolat
  • hírek (szaknyelvi), információ, kommüniké (szaknyelvi), jelentés, nyilatkozat, közlemény, tudósítás

védelmez

ige
  • véd, megvéd, őriz, vigyáz, ügyel
  • óv, megóv, oltalmaz
  • pártol, pártfogol, gyámolít, szárnyai alá vesz, menedéket nyújt (valakinek)
  • (ügyvéd): képvisel, szól (valaki mellett), kiment, tisztáz, kiáll (valaki mellett)
  • (álláspontot): bizonyít, erősít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhúzódik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elbűvöl

ige
  • elbájol, elvarázsol, lenyűgöz, lebilincsel, megbabonáz, megigéz, magával ragad, magnetizál (idegen), delejez (régies), elragad, megragad, bűvöletbe ejt, bűvkörébe von, megszédít, elkábít, elkápráztat, megejt, rabul ejt, megboszorkányoz Sz: megigéz, mint gyertyaláng a lepkét

csurran-cseppen

ige
  • (pénz, jövedelem): csepeg-csupog (tájnyelvi), csorog-cseppen (tájnyelvi), jut, kerül, akad

csipetke

főnév
  • csipedett (tájnyelvi), csipegetett (tájnyelvi), csipicsusza (tájnyelvi), szaggatott (tájnyelvi), körmöncsipi (tájnyelvi)

bóvli II.

melléknév
  • silány, selejtes, értéktelen, rossz minőségű, hitvány, vacak, rossz, olcsó, filléres, snassz (bizalmas), gagyi (szleng)

elfektet

ige
  • (iratot): félretesz, elodáz, halogat

elszántság

főnév
  • eltökéltség, határozottság, rendíthetetlenség, rendületlenség, vasakarat, kitartás, bátorság, kurázsi (bizalmas), merészség, mersz, szilárdság, harciasság, vakmerőség, tetterő, harckészség

meccs

főnév
  • mérkőzés, rangadó, találkozó, derbi, torna
  • erőpróba, verseny, küzdelem, összecsapás, viadal

beköltözik

ige
  • beköltözködik, behurcolkodik, bekvártélyozza magát (bizalmas), befészkeli magát, behúzódik, megtelepszik, betelepszik, betelepedik
  • (érzés, hangulat): úrrá lesz (valakin), eluralkodik (valakin), befészkeli magát (valakibe)

bedolgoz

ige
  • beledolgoz, eldolgoz, felhasznál, belevesz, belefoglal, beépít, beilleszt, beleilleszt, belesző, betold, betesz, beszúr
  • (tájnyelvi): megmunkál, megművel

beoszt

ige
  • részekre oszt, felbont, tagol
  • (időt): ütemez, feloszt
  • gazdálkodik (valamivel), sáfárkodik (valamivel) (régies)
  • (valakit valahova): irányít, átirányít, tesz, helyez
  • besorol, osztályoz, rangsorol, kategorizál, klasszifikál (régies), fajtáz (régies), szortíroz (bizalmas)

elütő

melléknév
  • különböző, eltérő, kirívó, diszkordáns (választékos), másfajta, másféle, másmilyen

ésszerű

melléknév
  • logikus, célszerű, racionális, okszerű (választékos), következetes, indokolt, helyénvaló, praktikus, átgondolt, megfontolt, eszélyes (régies), értelmes, eszes, bölcs, helyes, józan, okos, alapos

gyanakodás, gyanakvá

főnév
  • gyanú, gyanítás, bizalmatlanság, bizalmatlankodás, tamáskodás, kételkedés, kétkedés, kétely

festés

főnév
  • mázolás, színezés
  • festőművészet, festészet
  • ecsetelés, jellemzés, ábrázolás

elillan

ige
  • elpárolog
  • (gáz): eloszlik, eltűnik, szétoszlik, elszökik
  • elmúlik, tovaszáll, eliramlik, elsuhan, szertefoszlik
  • megszökik, elmenekül, továbbáll, eloson, elsompolyog, kereket old, angolosan távozik, meglép (bizalmas), elszelel, elinal, elkotródik, eliszkol, elpucol (szleng), meglóg, eliszkódik (régies), megugrik (bizalmas), olajra lép (szleng), lelécel (szleng), felszívódik (szleng), megpattan (szleng) Sz: eltűnik, mint szürke szamár a ködben (szleng)

elázik

ige
  • átázik, összeázik (tájnyelvi), megázik, ronggyá ázik, szétázik, átitatódik, bőrig ázik, pacallá ázik Sz: olyan lesz, mint az ázott ürge
  • (bizalmas): berúg, leissza magát, lerészegedik, becsiccsent (bizalmas)

elöljáró

főnév
  • feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
  • elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)

fenevad

főnév
  • vadállat, bestia, ragadozó, dúvad (választékos)
  • szörnyeteg
  • (jelzőként): állatias, kegyetlen, vérszomjas, vérengző

ellenállhatatlan

melléknév
  • mindent elsöprő, megsemmisítő, elementáris, magával sodró, elragadó
  • leküzdhetetlen, feltartóztathatatlan, legyőzhetetlen, visszafojthatatlan, elnyomhatatlan, fékezhetetlen, féktelen, heves, vad, korlátlan, lebírhatatlan
  • hódító, lenyűgöző, lebilincselő, megnyerő, vonzó, igéző

debella

főnév
  • debellák (tájnyelvi), debojka (tájnyelvi), trampli (durva), tehén (durva)
  • (tájnyelvi): ringyó (durva), debojka (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): cselédlány
  • (jelzőként): idomtalan, nagy termetű, esetlen, tenyeres-talpas (nő)

elpucol

ige
  • elinal, elfut, elrohan, elszáguld, elmenekül, odébbáll, kereket old, elszökik, meglép, meglóg (bizalmas), elszelel, lelécel (szleng), olajra lép (szleng), felszívódik (szleng), elillan, megpattan (szleng), elhúz (szleng), eltakarodik
  • (valamit): elkölt, elherdál, elpocsékol

férj

főnév
  • az ura (valakinek), az embere (valakinek) (tájnyelvi), férjura, férjeura, a párja (valakinek), apjuk (tájnyelvi), házastárs, házasfél