elegyedik szinonimái

ige
  • keveredik, elegyül, vegyül, ötvöződik, összeolvad
  • (valaki valamibe): avatkozik, bonyolódik, bocsátkozik, ereszkedik, bekapcsolódik, hozzászól, közösödik (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sorvaszt

ige
  • senyveszt, hervaszt, fogyaszt, emészt, erőtlenít, elgyengít, ernyeszt, lankaszt, enervál (idegen), kókaszt
  • elvékonyít (bőrt)

termő

melléknév
  • termékeny, művelésre alkalmas, zsíros, növést segítő
  • dús, produktív, gyümölcsöző
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elegyedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyhangú

melléknév
  • egyforma, egyöntetű, egységes, ugyanazon
  • unalmas, untató, szürke, színtelen, sótlan, ízetlen, száraz, lapos, élettelen, érdektelen, szellemtelen, vérszegény, tompa, fakó, eseménytelen, mindennapos, hétköznapi, prózai, közönséges, jellegtelen, jelentéktelen, változatlan, vigasztalan, elkoptatott, lerágott, szokványos, átlag, tucat, üres, sivár, kietlen, fád, monoton, sablonos, banális, együtésű (régies), nyomasztó, lélekölő, álmosító, fárasztó, kimerítő

csillagos

melléknév
  • csillagfényes, csillagokkal telehintett, csillagozó (régies), csillagsugaras (választékos)
  • csillagdíszes, csillagmintás

császárgalóca

főnév
  • császárgomba, úrgomba

bocs2

módosítószó
  • (bizalmas): bocsánat, pardon, elnézést

elárul

ige
  • elhagy, cserbenhagy, megtagad, elad, elpártol
  • felad, feljelent, besúg, beárul, elvádol (tájnyelvi), beköp (szleng), vámliz (szleng), befúj (szleng), feldob (szleng)
  • elmond, elbeszél, továbbad, kifecseg, kikotyog (bizalmas), kikottyant, kibeszél, kiad, kiszolgáltat, kifitít (tájnyelvi)
  • árulkodik (valamiről), vall, mutat
  • (elárulja magát): elszólja magát, kimutatja a foga fehérét
  • (régies): elad, elárusít, pénzzé tesz

előhív

ige
  • előszólít, kihív, előkiált (tájnyelvi)
  • (emléket): felidéz, felelevenít, napfényre hoz, napvilágra hoz, előidéz (régies)
  • idehoz, kihoz, előszed, elővesz, előránt, előkotor (bizalmas), elővarázsol (bizalmas)

májpástétom

főnév
  • kenőmájas, májkrém

bead

ige
  • betesz, benyújt, bevisz, átad, lead, (gyógyszert) bevétet (valakivel), belediktál
  • elhitet, bebeszél (bizalmas), bemesél, bedumál (szleng)
  • (kérvényt): benyújt, beküld, beterjeszt
  • (iskolába): beírat, elhelyez
  • (labdát): berúg, továbbít, passzol
  • (régies): beárul, bevádol, felad, beköp (szleng)

bakcsó

főnév
  • vakvarjú (régies, tájnyelvi)

béklyó, békó

főnév
  • lánc, kötél, szíj, gúzs, nyűg (régies)
  • (régies): bilincs, rablánc, olvasó (tréfás)
  • rabság, kötöttség, megkötöttség

elpanaszol

ige
  • elsír, elzokog, kipakol (bizalmas), siránkozik, lamentál (bizalmas), felhánytorgat (pejoratív), elabajog (tájnyelvi), elpanaszkodik (tájnyelvi), megabajog (tájnyelvi)(valamivel)

eredménytelen

melléknév
  • meddő, terméketlen, sikertelen, elégtelen, hiábavaló, sziszifuszi, hatálytalan, hatástalan, haszontalan, hasztalan, ineffektív, improduktív, kárba veszett

gobelin

főnév
  • faliszőnyeg, falikárpit, falikép
  • gobelinhímzés

félsziget

főnév
  • földnyelv

elektrotechnikus

főnév
  • elektroműszerész

egyenlítő

főnév
  • ekvátor (idegen)

ellenállás

főnév
  • szembehelyezkedés, ellenszegülés, szembeszegülés, oppozíció (szaknyelvi), berzenkedés, torzonkodás (régies), ellenvetés, dac, durcálkodás, makacskodás, ellenkezés, rezisztencia (szaknyelvi), engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés
  • felkelés, lázadás, lázongás, forrongás, zendülés
  • védekezés, defenzíva (szaknyelvi)
  • védettség, szívósság, edzettség, ellenállóképesség, immunitás
  • (elektromos) sönt (idegen)

felpattan, fölpattan

ige
  • kinyílik, felnyílik, felkattan, kicsapódik, kivágódik, felfakad (régies)
  • felugrik, felszökik, felriad, felrugallik (régies), felszökell, felruccan (régies), felrittyen (tájnyelvi), felszottyan (tájnyelvi), felkel

elfogad

ige
  • átvesz, elvállal
  • egyetért, elismer, megvall, magáévá tesz, tudomásul vesz, meghajol vki előtt, beleegyezik, belenyugszik, belemegy (bizalmas), tiszteletben tart, méltányol, tolerál, akceptál, szentesít, engedélyez, jóváhagy, helybenhagy, megszavaz, hozzájárul
  • igazol, nyugtáz

csodálat

főnév
  • elragadtatás, hódolat, bámulat, ámulat, tisztelet, imádat, rajongás

elmond

ige
  • elmesél, elbeszél, közöl, bejelent, elregél, ecsetel, hangot ad (valaminek), kifejt, magyaráz, nyilatkozik, beszámol, elújságol, előtálal (bizalmas), közread, közzétesz, nyilvánosságra hoz, tudomásra hoz, informál, ismertet, tudósít, értesít, felvilágosít
  • nagydobra ver, kipletykál (bizalmas), kibeszél, kifecseg, kitereget (bizalmas), felfed, elárul, leleplez, leadja a drótot (szleng), köp (szleng), borít (szleng)
  • bevall, meggyón, kibök
  • elősorol, eldarál, elhadar, elsorjáz (tájnyelvi)

felszabadítás, fölsz

ige
  • megszabadítás, kiszabadítás, szabadon bocsátás, szabadlábra helyezés, kiengedés, elbocsátás
  • visszafoglalás, felmentés
  • fölmentés, feloldás, mentesítés, tehermentesítés, kiváltás, törlés, megváltás, elengedés
  • bocsánat, bűnbocsánat, megbocsátás, büntetéselengedés
  • egyenjogúsítás, emancipáció (idegen), liberáció (idegen)
  • önállósítás, nagykorúsítás