Szinonimaszótár

birkózó I. szinonimái

melléknév
  • viaskodó, küzdő, dulakodó, tusázó (régies)

birkózó II. szinonimái

főnév
  • díjbirkózó, pankrátor (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

erőpróba

főnév
  • mérkőzés, viadal, vetélkedés, versengés, verseny, ujjhúzás

irattartó

főnév
  • iratgyűjtő, iratrendező, levélrendező, dosszié, mappa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a birkózó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

berendezkedik

ige
  • letelepedik, elhelyezkedik, etablírozza magát (régies)
  • felkészül

ateizmus

főnév
  • istentagadás, hitetlenség

arculat

főnév
  • (régies): arc, ábrázat
  • jelleg, forma, megjelenés, imázs, kép

ádáz

melléknév
  • vad, elvakult, engesztelhetetlen, könyörtelen, véres, bősz (választékos), bőszült, felbőszült, esküdt (ellenség), dühös, dühödt, nekidühödött, elkeseredett, gonosz, megveszekedett (tájnyelvi)
  • indulatos, erőszakos, kegyetlen, veszett (régies), mérges (régies)
  • szörnyű, pusztító, dühöngő, tomboló, iszonyú, iszonyatos, borzasztó

beugró

főnév
  • beszögellés, bemélyedés, zug, fülke, alkóv, kabin
  • benyíló, belépő
  • (szleng): jegy, belépőjegy, belépődíj

buzdítás

főnév
  • lelkesítés, biztatás, serkentés, sarkallás, ösztönzés, ösztökélés, bátorítás, unszolás, inspiráció, nógatás, felbátorítás, rábírás, rávevés, agitáció (idegen), animálás (idegen), exhortáció (idegen), stimulus (szaknyelvi)

kimerült

melléknév
  • kifáradt, elgyengült, elerőtlenedett, erőtlen, összetört, elcsigázott, holtfáradt, hullafáradt, dögfáradt, megviselt, elbágyadt, elesett, eltompult, lankadt, lenyúzott, kikészült (szleng), maccs (idegen), tropa (szleng), agyonstrapált (bizalmas), lerobbant (szleng), kipurcant (szleng), csikasz (tájnyelvi), kajlott (tájnyelvi), se holt, se eleven
  • kihasznált, kiaknázott, kimerített, kitermelt, kiürült

cenzor

főnév
  • ellenőr, felülvizsgáló, vizsgáló, bíráló
  • (régies): vizsgáló biztos, vizsgabiztos

csiszolópor

főnév
  • gyémántpor

emelet

főnév
  • szint, felház (régies), kontignáció (régies)
  • (régies): emelvény

elbírál

ige
  • értékel, megítél, kritizál, kiértékel, méltat, mérlegel, revideál, felbecsül

birtokos II.

melléknév
  • birtokló, bírlaló (régies)

beoszt

ige
  • részekre oszt, felbont, tagol
  • (időt): ütemez, feloszt
  • gazdálkodik (valamivel), sáfárkodik (valamivel) (régies)
  • (valakit valahova): irányít, átirányít, tesz, helyez
  • besorol, osztályoz, rangsorol, kategorizál, klasszifikál (régies), fajtáz (régies), szortíroz (bizalmas)

bökvers

főnév
  • gúnyvers, csasztuska (idegen), rigmus

éjjeliedény

főnév
  • éjjeli, bili (bizalmas), bimbili (bizalmas), serbli (bizalmas), trónus (tréfás), bigyó (tájnyelvi), cukál (tájnyelvi), cserép (tájnyelvi), kékedény (tájnyelvi)

boglár

főnév
  • (régies): ékszergomb, díszcsat, csat, kapocs

átlagember

főnév
  • közember, az utca embere, közkatona (régies), közlegény (régies), tucatember, kispista (szleng), Kovács János (szleng), béla (szleng), géza (szleng), tizenkettő egy tucat (tréfás)

bugyor

főnév
  • batyu, csomag, motyó (bizalmas), poggyász, celecula (tájnyelvi), cucolék (tájnyelvi)

elátkoz

ige
  • megront, átváltoztat (valamivé)
  • megátkoz, átokkal sújt, átkot mond (valakire), átkot szór (valakire)