előmenetel szinonimái

főnév
  • előbbre jutás, előrehaladás, avanzsálás, előretörés, feljebbjutás, felemelkedés, előléptetés, emelkedés, boldogulás, fejlődés, növekedés, érvényesülés, gyarapodás, eredményesség, siker, karrier

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

monarchia

főnév
  • monarchikus állam, egyeduralom, egyeduralmi rendszer, egyedországlás (régies), egyuralom (régies), egyúrság (régies), királyság, császárság

lucerna

főnév
  • csigacső (tájnyelvi), németlóhere (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előmenetel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elkényeztet

ige
  • elkapat, félrenevel, elnevel, elront, elpuhít (régies), elfinnyásít (régies), ajnároz, babusgat, dédelget, becézget, kecsegtet (régies) Sz: szereti, mint majom a fiát; tejben-vajban füröszti

dobogó

főnév
  • emelvény, pódium, esztrád, katedra, tribün
  • (tájnyelvi): fahíd, gyaloghíd

demonstrál

ige
  • bemutat, szemléltet, illusztrál, feltüntet, megvilágít, kimutat, jelez, igazol, bizonyít, magyaráz
  • felvonul, tüntet

cezúra

főnév
  • lábmetszet (szaknyelvi), sormetszet (szaknyelvi), dierézis (szaknyelvi)
  • szünet, időköz, pauza
  • választóvonal, határvonal
  • megszakítás

elnáspángol

ige
  • elver, megver, megrak, elnadrágol, elfenekel, elpáhol, megvesszőz, megpálcáz, helybenhagy, elagyabugyál, eltángál, elpüföl, eldönget, elcsépel (bizalmas), megruház (bizalmas), elrak (bizalmas), megdádáz (bizalmas), cincáz (tájnyelvi) Sz: kiporolja a nadrágját

építőmester

főnév
  • építész, pallér, építésvezető
  • építészmérnök

meghatódik

ige
  • megilletődik, elérzékenyedik, elérzékenyül, elfogódik, megrendül, megindul (választékos), ellágyul, elolvad (bizalmas), elgyöngül

beszennyez

ige
  • bepiszkol, bepiszkít, bemocskol, összesároz, bemaszatol, bemázol, összekoszol, besároz, összeken, foltot ejt (valamin), összefröcsköl, összespriccel, összepacáz, bepocskol (tájnyelvi), összecsúnyít (régies)
  • meggyaláz, megbecstelenít, megront, pocskondiáz, becsmérel, ócsárol, megrágalmaz, sárba ránt, befeketít, szeplősít, megszentségtelenít, profanizál (választékos)

bemond

ige
  • bejelent, bekonferál, beolvas, közöl, közzétesz, közread, kihirdet, licitál (szaknyelvi)
  • (bizalmas): beárul, besúg, fölad, följelent, denunciál (idegen)

bitang I.

főnév
  • gazember, zsivány (régies), gonosztevő, szélhámos, csirkefogó, lator, gazfickó, himpellér, csaló, svindler (bizalmas)
  • jöttment, ágrólszakadt, hazátlan, földönfutó, sehonnai, csavargó
  • (tájnyelvi): fattyú

erőnlét

főnév
  • erő, kondíció, kondi (bizalmas), forma, erőállapot, állóképesség

fehércseléd

főnév
  • (régies): nő, asszony, lány, fehérszemély (régies), fehérnép (régies), vászoncseléd (régies), némber

hajhász2

főnév
  • (régies): kerítő, alkusz, kufár, ügynök, üzér (régies)

forró

melléknév
  • zubogó, forrásban levő, lobogó, fövő, párolgó, gőzölgő, heveteges (régies)
  • tüzes, izzó, égető, meleg, áthevült
  • kánikulai, trópusi, tropikus (szaknyelvi), délszaki, egzotikus, tűző, tikkasztó
  • heves, lángoló, bensőséges, áhítatos, indulatos, lobbanékony, vehemens, rajongó, lázban égő, parázs, odaadó, temperamentumos, eszeveszett, őrült
  • (tájnyelvi): lázas, belázasodott

előőrs

főnév
  • elővéd, előhad
  • őrjárat, járőr, őrszem, patrul (régies)
  • élcsapat, előharcos, úttörő

elintéz

ige
  • elvégez, teljesít, véghezvisz, megcsinál, megvalósít, realizál, effektuál (idegen), abszolvál (választékos)
  • lebonyolít, letárgyal, elrendez, nyélbe üt, eligazít, megold, kijár, kitalpal, kieszközöl, kiharcol, kibuliz (szleng), dűlőre juttat (bizalmas), tető alá hoz, elboronál, elsimít, elegyenget tisztáz, helyrehoz
  • (szleng): ellátja a baját, helybenhagy, elhúzza a nótáját
  • kinyiffant (szleng), kinyuvaszt (durva), kipurcant (szleng), eltesz láb alól, megöl, meggyilkol, kivégez, kinyír
  • félreállít, tönkretesz

elvét

ige
  • elhibáz, eltéveszt, elnéz, megvét (tájnyelvi), elveszt (régies)

folt

főnév
  • paca (bizalmas), pecsét, plecsni (bizalmas), flekni (bizalmas), petty
  • maszat, piszok, koszfolt
  • (régies): maradék, hulladék, pöszlék (tájnyelvi), faradék (régies)
  • takargatnivaló, szeplő, szégyenfolt, bélyeg
  • toldás, flekk (bizalmas), hozzátétel (régies)
  • (tájnyelvi): falka, csapat

elrendeződik

főnév
  • rendbe jön, helyrejön, megoldódik, elintéződik

dönt

ige
  • billent, megbillent, fektet, támaszt
  • taszít, juttat, visz
  • borít, önt, folyat
  • határoz, elszánja magát (valamire), döntést hoz, ítélkezik, döntésre jut, állást foglal, választ, ítél, megítél, odaítél, kijelöl, rendelkezik, diszponál Sz: dűlőre viszi az ügyet; dűlőre jut; kenyértörésre viszi a dolgot; elveti a kockát (választékos); kimondja a végső szót

eminens

melléknév
  • kitűnő, kiváló, élenjáró, kiemelkedő, kimagasló, jeles
  • elsőrendű, fontos

formáció

főnév
  • kialakulás, kifejlődés
  • alakulat, képződmény
  • alakzat, felállás
  • alakulat, egység