elhidegül szinonimái
ige
- elhidegedik, eltávolodik, elfordul, kiszeret (valakiből), elidegenedik(valakihez)(valakivel)
- kihűl, elhűl
- (régies): meghűl, megfázik, átfázik
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
felderít, földerít
ige
- kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
- felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít
elkorhad
ige
- elporlad, elrothad, szuvasodik, odvasodik, megreved (tájnyelvi), elmállik, elbomlik, elélemedik (régies)
csimpaszkodik
ige
- kapaszkodik, fogódzkodik, függeszkedik, akaszkodik, ragad, tapad, csimpajkodik (tájnyelvi), csimpajkózik (tájnyelvi), csimpeszkedik (tájnyelvi)
elsül
ige
- (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
- (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
- (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)
beképzelt
melléknév
- öntelt, önhitt, önelégült, elbizakodott, gőgös, dölyfös, fennhéjázó, kevély, hiú, nagyképűsködő, tudákos (tájnyelvi), tudálékos, mindentudó (pejoratív), nagyokos, kisokos (bizalmas), felfuvalkodott, pöffeszkedő, felvágós, pökhendi, fölényeskedő, nagyképű, rátarti, magahitt (régies), nagyra tartja magát, sokat tart magáról, el van telve magával
becsíp
ige
- becsíptet, odacsíp, beszorít
- berúg, beiszik, becsiccsent (bizalmas), bepityizál (tájnyelvi), bepityókázik (tájnyelvi), becsodálkozik (tájnyelvi), beimádkozik (tájnyelvi), bekortyint (tájnyelvi), bekóstol (tájnyelvi), betütükél (tájnyelvi), bekap (régies), bekaparász (régies), a fejébe száll az ital, a lábába száll az ital Sz: felönt a garatra
- (régies): letartóztat, becsuk, bezár
- (tájnyelvi): (lovat) befog
eszmél
ige
- ébred, magához tér, ocsúdik, föleszmél, eszére tér, észhez tér, eszénkedik (tájnyelvi)
- (valamire): ráeszmél, ráébred, rájön, rádöbben
férj
főnév
- az ura (valakinek), az embere (valakinek) (tájnyelvi), férjura, férjeura, a párja (valakinek), apjuk (tájnyelvi), házastárs, házasfél
elhord
ige
- elszállít, elvisz, elfuvaroz, elcipel, elhurcol, eltakarít
- elsodor, elfúj
- ellopkod, eltulajdonít, elhorgász (tájnyelvi), elrabigál (tájnyelvi)
- elvisel, elkoptat, elnyű, agyonhasznál, elrongyol, lekoszpitol (tájnyelvi)(valamire)
elalszik
ige
- álomba merül, elszunyókál, elnyomja az álom, elnyomja a buzgóság, elszundít, elszunnyad, elbóbiskol, elbólint, elszenderül, elszenderedik, elnyugszik, elpihen, eldormikál (tájnyelvi), elhunyik (tájnyelvi) Sz: álom száll a szemére; tollasbálba megy (tréfás); megjöttek az atyafiak Álmosdról; mohásul a szeme; párnahályog ereszkedik a szemére; tüskös a szeme
- meghal, örök életre szenderül
- kialszik, kihuny, kilobban, ellobban, elojlik (tájnyelvi)
- abbamarad, felfüggesztődik
- (tájnyelvi): elzsibbad
előkelő I.
melléknév
- úri, nagyúri, nemesi, arisztokratikus, nobilis (idegen), kékvérű Sz: magas ágyból való; ezüstkanállal a szájában született
- kiemelkedő, elsőrangú, kiváló, illusztris
- választékos, finom, kifinomult, disztingvált
előzőleg
határozószó
- előbb, korábban, fent, fentebb, megelőzőleg, előzően, azelőtt, előzetesen, kezdetben, eleinte, az elején, előre, régebben, valamikor, egykor, hajdanában