eléggé szinonimái

határozószó
  • kellőképpen, elfogadhatóan, kellően, tűrhetően
  • jócskán, meglehetősen, egészen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

útján

névutó
  • segítségével, közreműködésével, közbenjárásával, közvetítésével, által, keresztül, révén, árán, igénybevételével

megelégel

ige
  • megsokall, elege van (valamiből), torkig van (valamivel), eltelik, betelik
  • megun, megutál, belefárad, belefásul, megcsömörlik Sz: betelik a mérték; unja, mint vénlány a pártát; unja a banánt; tele van vele a hócipője
  • (régies): elégnek tart, beéri (valamennyivel)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eléggé szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyező

melléknév
  • egybevágó, megfelelő, egybeeső, egymást fedő, azonos (valamivel), egyenlő, egyforma, ugyanaz, ugyanolyan, szakasztott olyan, egyöntetű, egyenértékű, analóg (idegen), összeillő, összehangzó, összeegyeztethető, hasonnemű, rokon, homológ (idegen), kongruens (idegen), korrespondens (régies), harmonikus

csillag

főnév
  • állócsillag, hullócsillag, meteor (szaknyelvi)
  • csillagjegy, jegy, csillagzat, csillagkép
  • rangjelzés
  • rendjel, érdemrend, kitüntetés, plecsni (pejoratív)
  • (állat homlokán): hold, folt
  • sztár, filmcsillag, mozicsillag, díva

csapoz

ige
  • csapol, szádal, ékel
  • összeerősít, összeereszt

blokk

főnév
  • írótömb, jegyzetfüzet, jegyzettömb, notesz
  • számolócédula, számla, áruszámla
  • bélyegblokk
  • bélyegsorozat
  • épülettömb, háztömb, tömbház
  • (politikai): paktum (régies), szövetség, tömb, tömörülés

elalszik

ige
  • álomba merül, elszunyókál, elnyomja az álom, elnyomja a buzgóság, elszundít, elszunnyad, elbóbiskol, elbólint, elszenderül, elszenderedik, elnyugszik, elpihen, eldormikál (tájnyelvi), elhunyik (tájnyelvi) Sz: álom száll a szemére; tollasbálba megy (tréfás); megjöttek az atyafiak Álmosdról; mohásul a szeme; párnahályog ereszkedik a szemére; tüskös a szeme
  • meghal, örök életre szenderül
  • kialszik, kihuny, kilobban, ellobban, elojlik (tájnyelvi)
  • abbamarad, felfüggesztődik
  • (tájnyelvi): elzsibbad

előeste

főnév
  • (ünnepély): vigília

majom

főnév, melléknév
  • (pejoratív): majomparádé, divatmajom, piperkőc, divatbáb

bátya

főnév
  • fivér, testvérbátya
  • (tájnyelvi): nagybátya, bácsi, bá (tájnyelvi)

bajtársias

melléknév
  • baráti, segítő, egyetértő, támogató, szövetséges

békeszerződés

főnév
  • békekötés, békeegyezmény, békepaktum, békealku (régies)

előzetes I.

melléknév
  • előző, megelőző, előlegezett, prelimináris (régies), előbbi, korábbi, előbbeni, eddigi, fent említett, előidejű, kiinduló, kezdeti, régi, hajdani, korai, a priori (idegen)

eredendő

melléknév
  • áteredő (bűn), alapvető (hiba)

glaciális

melléknév
  • jégkorszaki, jégkorszakbeli

felszárad, fölszárad

ige
  • fölszikkad, felcikkad (tájnyelvi), kiszárad, megszárad, szárazzá lesz, fókodik (tájnyelvi), elfuvalkodik (tájnyelvi), felverődik (tájnyelvi)

elegyenget

ige
  • elsimít, lesimít
  • (viszályt): elsimít, elrendez, elintéz, elboronál, elgereblyéz (bizalmas)

egyenjogú

melléknév
  • egyenlő jogú, egyenlő, egyenrangú, emancipált (idegen)

ellanyhul

ige
  • lanyhul, enyhül, gyengül, alábbhagy, csökken, megfogyatkozik

felöltöztet, fölöltö

ige
  • ráad (valamit), felruház, ruhával ellát, felhúzódtat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): leitat, lerészegít

elfed

ige
  • eltakar, betakar, beborít, elrejt, elleplez, álcáz, beburkol, lefátyoloz, elhomályosít, elsötétít, beárnyékol, belep

csobbanás

főnév
  • toccsanás, loccsanás, pottyanás, lottyanás (tájnyelvi), zubbanás (tájnyelvi)

elmenetel

főnév
  • elmenés, elvonulás, távozás, elutazás

felsőfok, fölsőfok

főnév
  • végletesség, szertelenség, szélsőség, túlzás, szuperlatívusz (idegen), elatívusz (idegen)