ehető szinonimái

melléknév
  • fogyasztható, élvezhető, ennivaló, finom, jóízű, gusztusos, éldelhető (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagy étvágyú, nagybélű (tájnyelvi), mohó, falánk, torkos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

feltár, föltár

ige
  • kinyit, széttár, kitár
  • felszínre hoz, kiás, kitermel
  • felfed, kitakar
  • felnyit, felvág
  • napvilágra hoz, megmutat, megismertet, kifejt, kiderít, felderít, leleplez, bevall, revelál (idegen), fellebbenti a fátylat, fényt derít (valamire), délszínre hoz (régies)

leteper

ige
  • lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, leterít, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, földre penderít (tájnyelvi), elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi), legyürköl (tájnyelvi), lekavarint (tájnyelvi) Sz: földet fogat vele, két vállra fektet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ehető szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

duzzadt

melléknév
  • püffedt, puffadt, dagadt, táskás, ödémás, dudoros, pufók, kidudorodott, feszes, feszülő (has), duzma (tájnyelvi), duzmadt (tájnyelvi)
  • (ajak): húsos, telt, duzzadó, vastag
  • degesz, tele, tömött

csapos

főnév
  • kocsmáros, csaplár (régies), csapláros (régies), csárdás, vendéglős

ciklámen

főnév
  • kunalma (tájnyelvi), kunrépa (tájnyelvi), türtszirom (régies)

beüt

ige
  • bever, bekalapál
  • bedöf, beledöf, beszúr, beleszúr, beleüt, belever
  • (pecsétet): belenyom, bepecsétel, billogoz (szaknyelvi), bélyegez
  • betör, beszakít, behorpaszt
  • (régies): beront, benyomul, berohan
  • (bizalmas): beválik, sikerül, szuperál (bizalmas), virágzik

egyes II.

melléknév
  • egyszeres, szimpla
  • egy-egy, némely, némelyik, valamely, bizonyos

elkötelez

ige
  • lekötelez, lekenyerez, angazsál (idegen), megken (szleng)
  • (régies): elígér, odaígér
  • (elkötelezi magát): elígérkezik, angazsálja magát

logika

főnév
  • összefüggés, ésszerűség, törvényszerűség
  • gondolkodásmód
  • észtan (régies)

babona

főnév
  • tévhit, hiedelem, bozsena (tájnyelvi), szupersztíció (idegen), balhit (régies), bűbáj (régies)

átok

főnév
  • rontás, csapás, kárhozat, rossz kívánság, szitok, átkozódás, átkozat (régies), gyalázat, romlás, balsors, balszerencse, balvégzet (régies), szerencsétlenség, baj, vész, veszedelem, gyötrelem, nyomorúság, pusztulás, betegség, kór, métely, kín, maledikció (régies)(régies)
  • (egyházi): kiközösítés, kiátkozás, anatéma (idegen), interdiktum (idegen)

bébi

főnév
  • baba, kisbaba, csecsemő, csecsszopó, pólyás, apróság, csöppség, kicsi, pici, kisded, kisgyermek, palánta, csemete (bizalmas), poronty (bizalmas), csimota (tájnyelvi)
  • (szleng): nő, lány, csaj (szleng)

elmozdul

ige
  • elcsúszik, eltolódik
  • ellép, eltávozik, elindul, elmegy, elvonul

embercsoport

főnév
  • tömeg, népség, sokaság, népréteg, embersereg, nyáj (pejoratív), csürhe

galád

melléknév
  • rossz, gonosz, elvetemült, gyalázatos, erkölcstelen, becstelen, nemtelen (régies), komisz, mocsok, pimasz, alávaló, aljas, hitvány, alacsonylelkű, semmirekellő, szégyentelen, istentelen, bűnös

felkelés, fölkelés

főnév
  • mozgalom, megmozdulás, nyugtalanság, villongás, felriadás (régies), inszurrekció (idegen), zendülés, zavargás, rendzavarás, lázadás, lázongás, forrongás, rebellió (régies)
  • ellenállás, ellenszegülés, harc, támadás
  • forradalom, szabadságharc, pártütés

éj

főnév
  • éjjel, éjszaka

dugaszol

ige
  • bedug, lezár, betöm, tömít, dugacsol (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (növényt) ültet, duggat

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

felfrissül, fölfriss

ige
  • felüdül, felélénkül, kipiheni magát, erőre kap, feléled, fölpezsdül, megújul, elevenné válik, megerősödik, megújhodik, újjászületik, restaurálja magát (szleng), rekreálja magát (szaknyelvi), frissedik (tájnyelvi)

elbitangol

ige
  • (tájnyelvi): eltéved, elkóborol, elcsavarog, elkalandozik, elkószál, elszéled
  • (tájnyelvi): elpazarol, eltékozol, elveszteget, elfecsérel

csemege

főnév
  • ínyencfalat, ínyencség, finomság, édesség, nyalánkság, nass (bizalmas), desszert, delikatesz, konfekt (idegen), delicia (régies), bonbon, mandoletti (régies), poszpász (régies), konfitura (idegen)

elígérkezik

ige
  • leköti magát, elkötelezi magát, elszegődik, megígér

feljárat, följárat

főnév
  • feljáró, felhajtó
  • lépcső, gádor (tájnyelvi)