csendőrség szinonimái

főnév
  • katonai rendőrség, zsandárság (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rendezetlen

melléknév
  • áttekinthetetlen, kusza, zilált, kaotikus, rendszertelen, anarchisztikus (idegen), zűrzavaros, zavaros, eldöntetlen, fejetlen, problematikus
  • rendetlen, ápolatlan, gondozatlan, slendrián
  • elintézetlen, megoldatlan, tisztázatlan
  • kifizetetlen, kiegyenlítetlen, hátralékos, hátralévő

alkalom

főnév
  • lehetőség, mód, esély, helyzet, sansz (bizalmas), körülmény, apropó, okkázió, ziccer (bizalmas)
  • időpont
  • ünnep, összejövetel, szórakozás, buli (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csendőrség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cikornya

főnév
  • ékítmény, ékesség, dísz, díszítmény, ciráda, kacskaringó, cirkalom (régies), cifrázat, cifraság, cicoma, pompa, sujtás, cafrang (pejoratív), sallang, pucc (pejoratív)
  • szóvirág, frázis, szólam, ciráda

besároz

ige
  • összesároz, bepiszkol, bekoszol, beszennyez, bemocskol, befröcsköl, berondít
  • meggyaláz, megszégyenít, megrágalmaz, megbecstelenít, megszeplősít, lepocskondiáz, profanizál (választékos)
  • (falat) betapaszt, (sárral) bever

beleragad

ige
  • beletapad, ráragad, rátapad
  • (bizalmas): belemarkol, belekapaszkodik, belecsimpaszkodik (bizalmas), belecsimpajgózik (tájnyelvi)

átbukik

ige
  • keresztülesik, átesik, átbukfencezik, átbillen, átfordul, átbucskázik (tájnyelvi)

csapás2

főnév
  • gyalogút, ösvény, gyalogösvény, csapa (tájnyelvi), vadjárás, nyom
  • (tevékenységé) irány, eljárásmód

dévaj

melléknév
  • vidám, pajkos, pajzán, könnyűvérű, kacér, könnyelmű, frivol, léha, ledér, sikamlós
  • játékos, játszi, mókás, csintalan, huncut, jókedvű, vásott, élénk, eleven, víg, könnyed, ugribugri, rakoncátlan, incselkedő, tréfálkozó, bohókás, bolondozó, ingerkedő, kötődő, bolondos, kötekedő

közbelép

ige
  • közbeavatkozik, beleavatkozik, közbejön, közbenjár (valakiért), megakaszt, intézkedik, áthidal, segédkezik, interveniál (szaknyelvi), beleártja magát, beleüti az orrát, keresztbe tesz (bizalmas), félbeszakít, megszakít, közéjük csap (bizalmas)

ahonnan

határozószó
  • ahonnét (tájnyelvi), amerről, merről (választékos), honnan
  • bárhonnan, valahonnan

abortusz

főnév
  • vetélés, abortálás, magzatvesztés (szaknyelvi), művi vetélés, méhkaparás, kaparás (bizalmas), küret (szaknyelvi), magzatelhajtás, terhességmegszakítás, angyalcsinálás (régies)

album

főnév
  • képeskönyv, ábrakötet (régies), gyűjtemény, fényképalbum, fényképkönyv (régies)
  • emlékkönyv
  • nagylemez, lemez

dísztárgy

főnév
  • nipp (bizalmas), csecsebecse, szobadísz, mütyürke, fityegő, díszműáru (szaknyelvi)

ehhez

névmás
  • ide, eddig, ennyire
  • sőt, azonkívül, azonfelül, egyébként, másfelől, különben, továbbá, ráadásul, tetejében, amellett, nemkülönben

felgyülemlik, fölgyü

ige
  • felhalmozódik, sokasodik, összegyűlik, feltorlódik, összetorlódik, felduzzad
  • csoportosul, aggregálódik (idegen), összesereglik, odatódul, összeverődik, tömegbe verődik, összeáll

elveszteget

ige
  • elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
  • elkótyavetyél, elforgácsol
  • (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)

csépel

ige
  • (termést): kiver, hadar (tájnyelvi)
  • nyomtat
  • ver, üt, üt-ver, páhol, eltángál, elagyabugyál, elfenekel
  • szid, csepül, ócsárol, szapul
  • (bizalmas): ismétel, hajtogat, mondogat, darál

cicajáték

főnév
  • cicázás, fogó, fogócska, cica

csutora

főnév
  • kulacs, boroskulacs, fakulacs, fapalack (régies), butykos, gyurkó (régies)
  • (tájnyelvi): szopóka, szipka, pipaszopóka

eltér

ige
  • elkanyarodik, elfordul, félremegy, félresiklik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (tárgytól): elkalandozik
  • különbözik, elüt, differál, (nézet) ellenkezik, ellentmond

csináltat

ige
  • készíttet, gyártat
  • dolgoztat, végeztet

beteges

melléknév
  • betegeskedő, gyenge, rossz bőrben levő, erőtlen, nyápic, csenevész, nyavalyás, satnya, nyavalygós, görhes, kóros, kehes, ványadt, gernya (tájnyelvi), sápkóros (tájnyelvi), hitvány, göthös (tájnyelvi), kornyadt (tájnyelvi), halnivaló (tájnyelvi), konyhagyalázó (tréfás)
  • természetellenes, rendellenes, kóros, torz, ferde, elferdült (elme), morbid
  • egészségtelen, fals, visszás, fonák

dekkol

ige
  • (szleng): rejtőzik, rejtőzködik, lapul, megbújik, bújkál, meghúzza magát, sunyít, kushad (bizalmas)
  • (szleng): áll, várakozik, szobrozik (szleng)

elvált1

melléknév
  • különvált, különélő