disznóölés szinonimái

főnév
  • disznóvágás, sertésvágás, disznótor, disznólkodás (tájnyelvi), disznóölet (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fegyház

főnév
  • fegyintézet, börtön, büntetés-végrehajtási intézet, büntetőintézet, tömlöc (régies), toloncház (régies), dologház (régies), fogház, foghely (régies), fogda, áristom (régies), karcer (régies), zárka, cella, kaszni (bizalmas), josó (tájnyelvi), siti (szleng), sitkó (szleng), fapados (szleng), susogó (szleng), akvárium (szleng), dutyi (bizalmas), sitt (szleng), szanatórium (szleng), internátus (szleng), csukda (szleng), kukkoló (szleng), kóter (régies)

átkozott

melléknév
  • elátkozott, átokverte, istenverte, átokkal sújtott, kárhozott (választékos), szerencsétlen, balvégzetű (választékos), balsorsú
  • tiltott, tilalmas, bűnös
  • gonosz, ördöngös, pokoli
  • komisz, gaz, gyalázatos, fertelmes
  • nyomorult, nyavalyás, nyamvadt, vacak
  • dermesztő, kutya, állati (hideg)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a disznóölés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csücsök

főnév
  • vég, végződés, csúcs, csúp (tájnyelvi), csűcs (tájnyelvi)
  • sarok, szöglet, zug, zugoly (tájnyelvi)

bőszít

ige
  • dühít, dühösít, feldühít, mérgesít, felmérgesít, cukkol, heccel, haragra gerjeszt, felingerel, kihoz a sodrából

bólongat

ige
  • (tájnyelvi): bólogat, bólingat

behord

ige
  • bevisz, becipel, becepel (tájnyelvi), behurcol, bevonszol, bevontat, beszállít, befuvaroz, behoz
  • (tájnyelvi): (terményt) betakarít, begyűjt

deszkakerítés

főnév
  • palánk, léckerítés, rács, borona (tájnyelvi)

éhhalál

főnév
  • éhenhalás

lefog

ige
  • lenyom, leszorít, lefektet
  • rögzít
  • letartóztat, lecsuk, bezár, lestoppol (bizalmas), őrizetbe vesz
  • (nap): lekap, lebarnít

aranyeső

főnév
  • aranyzápor, sárgaakác

ambicionál

ige
  • törekszik (valamire), vágyik (valamire)
  • ösztönöz

átalakít

ige
  • átformál, átdolgoz, átír, átváltoztat, adaptál, megváltoztat, transzformál, módosít, átgyúr, helyesbít, kiigazít, megújít, megreformál, modifikál (szaknyelvi), megmásít, revideál, átjavít, kijavít, újjáalakít, adjusztál (szaknyelvi), travesztál (szaknyelvi), átigazít, átvarázsol
  • hamisít, megront
  • átszervez

elborul

ige
  • beborul, elsötétedik, elsötétül, befelhősödik, elfelhősödik, elhomályosodik, morcsoskodik (tájnyelvi)
  • elkomorodik, elkomorul, elszomorodik
  • (az elméje): megőrül, megbolondul, megtébolyodik, megzavarodik
  • (tájnyelvi): felborul, feldől, leborul

elmezavar

főnév
  • tudatzavar, elmebaj, elmebetegség, téboly, tébolyodottság, őrültség, őrület, beszámíthatatlanság, agybaj (bizalmas), delírium (szaknyelvi), dementia (szaknyelvi)

fizikai

melléknév
  • testi, kézi, kétkezi
  • materiális, konkrét, érzékelhető, természeti, világias, anyagi, tárgyi, valóságos, anyagelvű

faggyú

főnév
  • zsír, zsiradék, háj, sebum (idegen)
  • kenőcs

disszidál

ige
  • emigrál, kitelepül, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), dobbant (szleng), átlépi a taccsvonalat (szleng)
  • kiválik, elszakad, elpártol

csúfnév

főnév
  • gúnynév, ragadványnév, melléknév (régies), csúfolkodónév (tájnyelvi), csúfolónév (tájnyelvi)

egyáltalán

határozószó
  • tulajdonképpen, voltaképpen, egyáltalában, egyáltaljában (tájnyelvi), egyáltalján (tájnyelvi), egyáltalján fogva (tájnyelvi)
  • (tagadásban): korántsem, közel sem, éppenséggel nem, a világért sem, a világ minden kincséért sem, semmi pénzért

évezred

főnév
  • ezredév, millennium (idegen)

dől, dűl

ige
  • eldől
  • borul, hanyatlik, nehezedik, roskad
  • leheveredik, ledől, lepihen
  • leomlik, összeomlik, összeroskad, összerogy, romba dől
  • (nevetéstől): gurul, rázkódik
  • zuhog, ömlik, zúdul, hull, szakad, patakzik, potyog (könny), árad, áramlik, tódul, özönlik, hömpölyög
  • fordul, változik, eldől

buksi I.

melléknév
  • nagyfejű, boglyas
  • (tájnyelvi): ostoba, együgyű, buta, bamba, oktalan, balga, dőre
  • (tájnyelvi): konok, önfejű, akaratos, csökönyös

egyházfi

főnév
  • templomszolga, sekrestyés, harangozó, egyházőrző (régies), dékán (régies), dékánlegény (tájnyelvi), céhmester (tájnyelvi)

faanyag

főnév
  • faáru, fa, deszka, lignin (szaknyelvi)