életerős szinonimái

melléknév
  • energikus, életteli, életrevaló, teherbíró, erőteljes, tetterős, élénk, aktív, tevékeny, dinamikus, tüzes, virgonc, erőtől duzzadó, egészséges, pirospozsgás, robusztus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

házias

melléknév
  • serény, ügyes, jóháztartó (tájnyelvi)
  • (étel): hazai, falusi, ízletes

utód

főnév
  • ivadék, leszármazott, származék, sarjadék, sarj (választékos), maradék (választékos), deszcendens (idegen), gyermek, gyerek, magzat (választékos), csemete (bizalmas), fióka, poronty (bizalmas), családfi (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi), csimatka (tájnyelvi)
  • örökös, szukcesszor (idegen)
  • követő, epigon (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a életerős szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyszínű

melléknév
  • mintázatlan, színezetlen, sima, dísztelen, monokróm (idegen), monokromatikus (idegen)
  • szimpla, egysíkú, egyhangú, unalmas, monoton

csiszoló

főnév
  • csiszolómunkás, fényező
  • csiszolóműhely, fényezőműhely

cselekedet

főnév
  • cselekvés, tett, faktum (régies), aktus, akció, működés, művelet, eljárás, cselekmény, ténykedés, viselkedés, lépés, erőfeszítés, erőkifejtés, fáradság, törekvés, mutatvány, remeklés, bravúr, véghezvitel, cselekvény (régies), tétemény (régies), tét (régies), tétel (régies)

boksz3

főnév
  • páholy, fülke, rekesz
  • istállórekesz, lóállás
  • tartály, konténer

elcsavar

ige
  • elfordít, elforgat, elteker
  • elzár
  • elferdít, eltorzít

előredől

ige
  • előrehajol, előrehajlik, meggörbed, meghajol

manipulál

ige
  • babrál, piszkál, bíbelődik
  • ravaszkodik, mesterkedik, ügyeskedik, variál (bizalmas), machinál (bizalmas), umbuldál (bizalmas), kombinál
  • befolyásol, irányít

bedolgoz

ige
  • beledolgoz, eldolgoz, felhasznál, belevesz, belefoglal, beépít, beilleszt, beleilleszt, belesző, betold, betesz, beszúr
  • (tájnyelvi): megmunkál, megművel

bandzsít

ige
  • kancsalít, kancsít
  • (tájnyelvi): sandít

belekap

ige
  • belenyúl, belecsípad (tájnyelvi)
  • beleharap, belemar, megharap, megmar
  • belefog, belekezd, elkezd(valamivel)

elsirat

ige
  • elbúcsúztat, megsirat, meggyászol, gyászol, elparentál (régies)

erősít

ige
  • erősbít (választékos), edz, acéloz, izmosít, roborál (szaknyelvi)
  • kövérít
  • alátámaszt, aládúcol, megszilárdít, fortifikál (régies), rekeszt (régies), póckol (tájnyelvi)
  • (iramot): növel, fokoz, rákapcsol, gyorsít
  • (kapcsolatot): szorosabbra fűz, ápol, fejleszt, elmélyít, megszilárdít(valakivel)
  • (valamit valahova): hozzáerősít, rögzít, kapcsol, csatol, illeszt, fűz, fixál
  • állít, bizonygat, tanúsít, támogat, nyomatékosít, affirmál (szaknyelvi), dóciál (tájnyelvi)

gorilla

főnév
  • (bizalmas): testőr, kísérő, őr

felújul, fölújul

ige
  • felelevenedik, feléled, feltámad
  • (választékos): megújhodik, megújul

életkor

főnév
  • élettartam, életidő
  • életszakasz

egy-kettő I.

számnév
  • egy-két, néhány, egynéhány, pár, egypár

ellustul

ige
  • elkényelmesedik, eltunyul, eltompul, elrestül, elrenyhed (régies), eldögül (tájnyelvi)

felsorakoztat, fölso

ige
  • sorba állít, sorba rak, glédába állít, felállít, elrendez
  • felvonultat, összetoboroz, mozgósít, összevon, gyülekeztet, egybehív, összehív, összecsődít
  • felsorol, összeír, számba vesz, részletez

elhamvad

ige
  • elég, leég, porig ég

csoroszlya

főnév
  • ekevas, szántóvas (régies), ekekés, lemezvas, csótár (tájnyelvi)
  • vénasszony, banya, satrafa, szipirtyó (pejoratív), boszorkány, sárkány, hárpia, szatyor (durva), skatulya (bizalmas), tarattyú (durva), vénvetrece (tájnyelvi)

eloszt

ige
  • feloszt, szétoszt, kioszt, osztályoz, adagol, kiadagol, megfelez, felparcelláz, kiporcióz, elosztályoz (tájnyelvi), elarányoz (tájnyelvi)
  • ütemez

feltétel, föltétel

főnév
  • kívánalom, kikötés, megszorítás, megkötés, kondíció, alapfeltétel, előfeltétel, posztulátum (szaknyelvi)
  • adottság