csúszik-mászik szinonimái

ige
  • mászik, kúszik
  • megalázkodik, hízeleg, hajbókol, a talpát nyalja (valakinek), nyalizik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

traumatológia

főnév
  • baleseti sebészet, sebészet

ócsárol

ige
  • becsmérel, szid, megszid, megszól, lehord (bizalmas), csepül (tájnyelvi), abcúgol (bizalmas), gyaláz, rosszall, szapul (bizalmas), leszedi a szenteltvizet (valakiről), kifogásol, pocskondiáz, mocskol, lemarház, csácsárol (tájnyelvi), lekárpál (tájnyelvi), gácsmál (tájnyelvi), piszmál (tájnyelvi), mindenfélének elmond, rongyol (régies) Sz: mindennek csak úgy viccit-vaccát hányja
  • alábecsül, kisebbít, kevésre tart, lealacsonyít, fitymál, kicsinyel, lenéz, bagatellizál (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csúszik-mászik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cserfa

főnév
  • cser, csere, cserefa, csertölgy

biztosítótű

főnév
  • dajkatű, ziherájsztű (bizalmas), biztostű (tájnyelvi)

betűz1

ige
  • szótagol, silabizál, olvas, böngész, baggat (tájnyelvi), bécéz (tájnyelvi)

bakter

főnév
  • pályaőr, váltóőr
  • éjjeliőr
  • csősz, őr, ármás (tájnyelvi)
  • (szleng): smasszer (szleng), börtönőr, fegyőr
  • sasszem (bizalmas), bobi (szleng)

csonk

főnév
  • maradvány, maradék, vég, csutak (bizalmas)

durva

melléknév
  • érdes, egyenetlen, gyalulatlan, simítatlan (régies), megmunkálatlan, köszörületlen, nyers, kezdetleges, kérges, göcsörtös, ripacsos (tájnyelvi), rücskös, repedezett, szélfújta
  • nagy szemű, szemcsés, darabos
  • odavetett, vázlatos, elnagyolt
  • megközelítő, hozzávetőleges
  • sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba, nyers, állatias, vad, bestiális, brutális, otromba, barbár, útszéli, bunkó, kegyetlen, közönséges, ordináré, udvariatlan, embertelen, drasztikus, csiszolatlan, primitív, agresszív, lelketlen, kőszívű, bugris, szívtelen, kemény szívű, szadista, szadi (szleng), furkó (szleng), durung, tuskó (bizalmas) Sz: durva, mint a pokróc; durva, mint a daróc
  • vaskos, erős, trágár, obszcén, ízléstelen, alantas, alpári, mocskos, malac (bizalmas), disznó, sikamlós, szennyes, szemérmetlen, illetlen, nyomdafestéket nem tűrő
  • faragatlan, bárdolatlan, parlagi, műveletlen, pallérozatlan, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár
  • (hang): rikoltó, rikácsoló, rekedtes, rezes

különvélemény

főnév
  • votum separatum (idegen), magánvélemény

állampolgár

főnév
  • polgár, honpolgár, választópolgár, lakos, alattvaló (régies)

alapfizetés

főnév
  • alapbér, törzsfizetés

anyajegy

főnév
  • tűzfolt, lencse, lentigo (szaknyelvi), naevus (szaknyelvi), anyajel (tájnyelvi), jegyecske (tájnyelvi)

egybegyűjt

ige
  • összehív, egybehív, összeterel, összetoboroz, összevon, összecsődít, tömörít
  • összeszed, összegyűjt, összehord

elfúj

ige
  • elröpít, elsodor, elvisz, elfú (régies), (szél) felkap
  • elolt
  • elmond, elszaval, elhadar, eldarál
  • elénekel, eljátszik

feltétlen, föltétlen II.

  • feltétlenül, föltétlenül, okvetlenül, mindenesetre, persze, természetesen, múlhatatlanul, elengedhetetlenül, mindenképpen, igazán, biztosan, bizonyosan, mindenáron, kétségkívül, kétségtelenül, ha törik, ha szakad
  • feltétel nélkül, ellenvetés nélkül

érték

főnév
  • becs, jelentőség, ázsió (választékos)
  • érdem, erény, kvalitás, kiválóság
  • ár, ellenérték
  • értéktárgy, kincs, vagyon, tőke
  • (ember): kiválóság, kitűnőség, gyöngyszem, dísze (valaminek)

csúz

főnév
  • reuma, ízületi bántalom, szaggatás, hasogatás, köszvény, podagra (régies)
  • (régies): hurut, nátha

csendőrség

főnév
  • katonai rendőrség, zsandárság (régies)

dobol

ige
  • (valamin): ütöget, vereget, kopog, dübög (tájnyelvi)

érdes

melléknév
  • reszelős, ráspolyos, durva, rücskös, egyenetlen, csiszolatlan, szemcsés, cserepes, dorozmás (tájnyelvi), dercés (tájnyelvi), ripacsos (tájnyelvi), szélfújta, kérges, repedezett, repedékes (tájnyelvi), barázdált
  • durva, goromba, udvariatlan, bárdolatlan, nyers, bántó, barátságtalan, kellemetlen, rideg
  • (hang): rekedt, rekedtes, borízű, reszelős, rezes

délceg

melléknév
  • daliás, derék, deli (választékos), dali (régies), szép szál, jó kiállású, sudár, szálegyenes, sugár, szálfaegyenes, nyalka, jóvágású, jókötésű (tájnyelvi), snájdig (régies), stramm (bizalmas) Sz: olyan, mint egy gránátos
  • (régies): magabiztos, önérzetes, kevély, rátarti, gangos (tájnyelvi)

bokszol2

ige
  • (cipőt): beken, fényez, fényesít, suvickol (bizalmas)

dörgöl

ige
  • (tájnyelvi): dörzsöl, fen, csiszol, smirgliz, vakar, koptat, horzsol, morzsol, súrol, sikál, sikárol (tájnyelvi), csutakol
  • políroz, pucol (bizalmas), fényesít, vikszel, kefél, szidoloz

erős

melléknév
  • izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
  • (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
  • szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
  • méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
  • (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
  • nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
  • határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
  • (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba