csóva szinonimái

főnév
  • szalmaköteg, szalmacsomó, szalmacsutak
  • kanóc
  • fénycsóva, fénynyaláb

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hangerősítő

főnév
  • megafon, hangszóró, hangtölcsér, hangosbemondó, hangosanbeszélő, hangosbeszélő
  • hangfal, erősítő

soká

határozószó
  • sokáig, hosszú ideig, huzamosan, tartósan, orrvérzésig (szleng), időtlen időkig
  • sokára, nagy soká, későn, sokábban (régies), sok idő múlva
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csóva szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csekélység

főnév
  • apróság, semmiség, katonadolog (bizalmas), bagatell, kicsinység, kicsiség, potomság, bliktri (régies), lappalia (választékos), firlefánc, vacakság, haszontalanság, bizbasz (durva) Sz: több is veszett Mohácsnál

bírál

ige
  • értékel, minősít, véleményez, kritizál, megbírál, kifogásol, helytelenít, rosszall, leszól, kiveséz, ledorongol, leránt, ostoroz, cikiz (bizalmas)

beszerző

főnév
  • vásárló, vevő, anyagbeszerző, sáfár (régies)

ázik

ige
  • átázik, nedvesedik, vizesedik
  • úszik (választékos)

csipetnyi

melléknév
  • kevés, csekély, kicsi, kicsiny, apró, parányi, pirinyó, pindurka, picuri, picurka, morzsa, morzsányi, mákszemnyi, cseppnyi, csöppnyi, szemernyi, jottányi, fikarcnyi, szikra, szikrányi, hajszálnyi, gondolatnyi, leheletnyi

dörzsölődik

ige
  • súrlódik, horzsolódik, csiszolódik

kupica

főnév
  • pálinkáspohár, stampedli (bizalmas), stamperli (idegen)

álhír

főnév
  • rémhír, tévhír, szóbeszéd, vakhír, kacsa (bizalmas), pletyka, mendemonda, valótlanság, hazugság, koholmány

akkortájban, akkortá

határozószó
  • akkor, akkoriban, akkortájban, olyantájt (tájnyelvi), akkorta (tájnyelvi), akkorjában (tájnyelvi), akkoron (régies), azidőtt (választékos)

ámde

kötőszó
  • de, ám, azonban, mindazonáltal, deám (tájnyelvi)

ében

főnév
  • ébenfa
  • (jelzőként): ébenfekete, koromfekete, éjsötét (választékos), éjfélsötét (választékos)

elesik

ige
  • elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
  • (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát

felsorakoztat, fölso

ige
  • sorba állít, sorba rak, glédába állít, felállít, elrendez
  • felvonultat, összetoboroz, mozgósít, összevon, gyülekeztet, egybehív, összehív, összecsődít
  • felsorol, összeír, számba vesz, részletez

eredményeképpen

névutó
  • következtében, következményeképpen, folytán

csökevényes

melléknév
  • visszamaradt, visszafejlődött, fejletlen, elsatnyult, csenevész, csökött (tájnyelvi), tökéletlen, kezdetleges, csünt (tájnyelvi), csuta (tájnyelvi)

csatarend

főnév
  • harcrend (régies)

dilettáns

melléknév, főnév
  • műkedvelő, amatőr, laikus, szakszerűtlen, hozzá nem értő, avatatlan, kontár, pancser (szleng), fuser (szleng), képzetlen

enyészet

főnév
  • elmúlás, pusztulás, romlás, feloszlás, felbomlás, rothadás, kihalás, halál, vég, megsemmisülés

dagadó II.

főnév
  • páflik (tájnyelvi), bauchfleck (idegen)

blabla

főnév
  • (bizalmas): mellébeszélés, halandzsa (bizalmas), hanta (szleng), kamu (szleng), sóder (szleng), duma (szleng), hegyi beszéd (szleng)

doktor

főnév
  • orvos, doki (bizalmas), gyógyító
  • (régies): egyháztudós, egyházatya

érdemjegy

főnév
  • osztályzat, jegy, kalkulus (idegen)