boszorka, boszorkány szinonimái

főnév
  • varázslónő, mágus, lidérc (tájnyelvi), bába (tájnyelvi), boszor (tájnyelvi), boszi (bizalmas), szépasszony (régies), gonosztevő asszony (régies)
  • banya, sárkány, satrafa, hárpia (idegen), csoroszlya, szipirtyó, vén szatyor, fúria, ördög boronája (régies)
  • bestia, némber, dög

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

arrafelé

határozószó
  • affelé, arrának (tájnyelvi)
  • ott, azon a tájon

fakultatív

melléknév
  • választható, szabadon választható, szabadon választott, tetszés szerinti, vagylagos, önkéntes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a boszorka, boszorkány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bíróság

főnév
  • törvényszék, ítélőszék (régies), büntetőbíróság, büntetőtörvényszék, kúria (régies), tábla (régies), ítélőtábla (régies), tribunál, törvény, judícium, vértörvényszék, járásbíróság, semmítőszék, hadbíróság

bágyadt

melléknév
  • fáradt, gyönge, kimerült, lankadt, alélt, pilledt, vértelen, hervadt, beteges, kókadt, nyomott, mazna (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), gernya (tájnyelvi)
  • erőtlen (mosoly), színtelen, fakó, élettelen, halvány, elmosódott, halk, gyér, tompa (fény)
  • gyenge, harmatos, színvonaltalan

átmenetileg

határozószó
  • ideiglenesen, időlegesen, jelenleg, áthidaló megoldásként, alkalmilag, futólag, pillanatnyilag, ideig-óráig, kis ideig, egy ideig, egyelőre, ad interim (régies), provizórikusan, mostanság, mostanában, most éppen

alapfizetés

főnév
  • alapbér, törzsfizetés

bolondság

főnév
  • őrültség, őrület, téboly
  • butaság, ostobaság, oktalanság, dőreség, szamárság, hülyeség, marhaság (bizalmas), dili, bolondóra (bizalmas), sületlenség, zagyvaság, badarság, balgaság, bárgyúság, beszámíthatatlanság, esztelenség, lehetetlenség, hagymáz, képtelenség, abszurdum, bohóság

csábító II.

főnév
  • udvarló, szépfiú, szoknyavadász, nőhódító, donhuán (választékos)

kitevő

főnév
  • mutató, jelző, jelzőszám, mutatószám, hatványkitevő, index, exponens (szaknyelvi)

csavarhúzó

főnév
  • srófhajtó (bizalmas), srófhúzó

Déli-sark

főnév
  • déli pólus, Antarktisz

érverés

főnév
  • pulzus, érlökés (régies), érszökés (régies), lüktetés

elhibázott

melléknév
  • hibás, helytelen, téves, elrontott, eltévesztett, elvétett (választékos), elpuskázott (bizalmas), eltolt (bizalmas), félresikerült, elfuserált (bizalmas), ellőtt (bizalmas), elszúrt (bizalmas), sikertelen, rossz

bosszúvágyó

melléknév
  • bosszúszomjas, vérszomjas, bosszúálló, haragtartó

bigott

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, rajongó, megszállott, hitbuzgó, vakhitű (régies), szenteskedő, szentfazék, enthuziaszta (idegen), dogmatikus, dogmatista (idegen)

célzás

főnév
  • célozgatás, utalás, hivatkozás, említés, sejtetés, példálózás, sugalmazás, sugallás, intés, ajánlat, figyelmeztetés, mellékértelem, allúzió (idegen)

elfehéredik

ige
  • elsápad, elhalványul, kiszalad az arcából a vér

buci

főnév
  • cipó, vekni

bankbetét

főnév
  • takarékbetét

cinege

főnév
  • széncinege, cinke, párismadár (régies), cicitár (tájnyelvi), csincsarara (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), cince (tájnyelvi), kimpicskó (tájnyelvi), kimpicsmadár (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)
  • őszapóka, kékcinke
  • (jelzőként): cingár, nyápic, vékony

élharcos

főnév
  • vezér, zászlóvivő, fáklyavivő, fáklyahordozó, főkolompos (pejoratív)