bosszúvágyó szinonimái

melléknév
  • bosszúszomjas, vérszomjas, bosszúálló, haragtartó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rúg

ige
  • rugdal, rugdos, rugdalózik, talpal, belerúg, odarúg
  • visszaugrik, visszalök
  • (valamennyire): kitesz, elér

kohol

ige
  • kieszel, kiagyal, kitalál, kigondol, kitervel, kifundál, kifőz, kisüt, ráfog (valakire), mesterkedik, ravaszkodik, költ, hazudik, falzifikál (régies), fabrikál, koncipiál (régies) Sz: az ujjából szopja
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bosszúvágyó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bitang II.

melléknév
  • elvetemült, hitvány, semmirekellő, jellemtelen, gaz, alávaló, semmiházi, mihaszna, ebadta, züllött, senkiházi
  • gazdátlan, uratlan, eltévedt, kallódó, szökött, elkóborolt, kóricáló (tájnyelvi), elbitangolt (tájnyelvi)

bajtárs

főnév
  • katonatárs, fegyvertárs, küzdőtárs, szövetséges, harcostárs
  • (tréfás): házastárs
  • barát, sorstárs, pajtás, cimbora, társ, kamerád (régies), koma (tájnyelvi), kenyeres (régies)
  • versenytárs, sporttárs

átok

főnév
  • rontás, csapás, kárhozat, rossz kívánság, szitok, átkozódás, átkozat (régies), gyalázat, romlás, balsors, balszerencse, balvégzet (régies), szerencsétlenség, baj, vész, veszedelem, gyötrelem, nyomorúság, pusztulás, betegség, kór, métely, kín, maledikció (régies)(régies)
  • (egyházi): kiközösítés, kiátkozás, anatéma (idegen), interdiktum (idegen)

alapító II.

főnév
  • ős, szülő

boltíves

melléknév
  • bolthajtásos, boltozatos, boltozott, boltos (régies), félköríves, csúcsíves, árkádos, íves, ívelt, karajos (tájnyelvi), tekerelütes (tájnyelvi)

csákány

főnév
  • krampács (szaknyelvi), bucsák (tájnyelvi)

kitörés

főnév
  • kinyomulás, kiáradás, kirontás, kirohanás, roham, támadás, kizajlás (idegen)
  • kirobbanás, felrobbanás, feltörés (gejzíré), szétrepedés, dübörgés, morajlás, explózió (idegen), explodálás (idegen)
  • indulatkitörés, dühkitörés, dühroham, felfortyanás, kifakadás, kirobbanás, kirohanás, erupció (idegen), őrjöngés, jajdítás (régies), önkívület, dili, hisztéria, paroxizmus (szaknyelvi)
  • felharsanás (nevetésé)

csehó

főnév
  • (szleng): italmérés, italbolt, ivó, kiskocsma, kocsma, lebuj (szleng), cseherli (bizalmas), kricsmi (szleng), klimó (szleng), piálda (szleng), késdobáló (szleng), borkimérés, borharapó, borkóstoló

demizson

főnév
  • fonatos üveg, kosárüveg, szalmásbutykos (bizalmas), butykos (tájnyelvi)

érzéki

melléknév
  • érzékletes, érzékelhető, észlelhető, tapasztalható, érezhető, szenzuális (idegen), testi, fizikai, természeti, anyagi, materiális, anyagias, tapasztalati, kézzelfogható
  • szexuális, buja, érzékies, erotikus, jóvérű (tájnyelvi), tüzes, erotomániás, kéjenc, élvhajhász, hedonikus (idegen), szexis (bizalmas), fehérmájú, nagyvérű, kéjvágyó, kéjsóvár, kéjelgő, szenvedélyes, temperamentumos, élveteg (választékos), forróvérű, nagy természetű, kívánatos

elhomályosul

ige
  • elhomályosodik, elsötétül, elsötétedik, elborul, elkomorodik, befelhősödik
  • (szem): könnybe lábad, könnybe borul, bepárásodik, bepókhálósodik (régies)
  • elhalványul, megfakul, meggyengül, elmosódik, tompul, elenyészik, elhal, eltűnik

bóvli I.

főnév
  • tömegáru, tömegcikk, kacat, szemét (bizalmas), lom, vacakság, ócskaság

billeg

ige
  • inog, imbolyog, támolyog, tántorog, dülöngél, libeg, ingadozik, hajladozik, himbálózik, hintázik, lötyög-fityeg (tájnyelvi)

elfoglal

ige
  • birtokba vesz, hatalmába kerít, bevesz, meghódít, megvív, megszáll, leigáz, bekebelez, annektál (szaknyelvi), kisajátít, megszerez
  • leül, elhelyezkedik
  • (állást) betölt
  • (helyet): betölt, kitölt

búcsúzó

melléknév, igenév
  • elköszönő, távozó, visszavonuló

bántódás

főnév
  • fájdalom, szenvedés, kín, baj, sérelem, sérülés, bántalom, kár, károsodás, ártalom

cipekedik

ige
  • cipel, visz, hurcol, hurcolkodik, trógerol (szleng), vonszol, cepekedik (tájnyelvi), cipekszik (tájnyelvi), cipelősködik (tájnyelvi), cülekedik (tájnyelvi)

elhelyez

ige
  • letesz, lerak, elrak, elrendez, arranzsál (régies)
  • raktároz, tárol, deponál (szaknyelvi)
  • elszállásol, elkvártélyoz (régies), bekvártélyoz (régies), állomásoztat, befogad, hajlékot ad
  • álláshoz juttat, beajánl, beprotezsál, bejuttat, elszerez (régies)
  • (pénzt): letétbe tesz, befizet, befektet, invesztál, fordít (valamire)