ügyvivő szinonimái

főnév
  • megbízott, meghatalmazott, rezidens (szaknyelvi)
  • ügyintéző

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ősz1

melléknév
  • őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
  • (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett

érzékelhetőség

főnév
  • észlelhetőség, észrevehetőség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ügyvivő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ugyanígy

határozószó
  • pontosan így, pont így, éppen így, éppígy, egyformán
  • hasonlóképpen, hasonlóképp, hasonlóan, hasonló voltaképpen (tájnyelvi)

tengernagy

főnév
  • admirális, flottaparancsnok

távozik

ige
  • elmegy, kimegy, indulóban van, odábbáll (bizalmas), elsiet, eltakarodik, elsomfordál, meglép (bizalmas), meglóg (bizalmas), tágul (bizalmas), felszedi a sátorfáját, lelép (bizalmas), elhordja az irháját (bizalmas), elszelel, kotringol (tájnyelvi), megpattan (szleng), eltűz (szleng), lelécel (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)
  • kivándorol, disszidál
  • lemond, benyújtja a lemondását, leköszön, visszavonul, kilép, kiszáll a buliból (szleng), kifarol (bizalmas)
  • (választékos): meghal, elhalálozik, jobblétre szenderül, elhuny

színjátszó2

főnév
  • színész, színművész, előadóművész, komédiás, aktor (régies), teátrista (régies)

útelágazás

főnév
  • útvilla, elágazás
  • útkereszteződés

végletes

melléknév
  • túlzó, túlzott, szélsőséges, szélső, túlságos, szertelen, extrém (választékos)

súlyos

melléknév
  • nehéz, nagy súlyú
  • masszív, tömör
  • erős, kemény
  • nagy, hatalmas, embert próbáló, életbe vágó
  • veszélyes, terhes, problematikus
  • kritikus, sürgető, kényszerítő
  • nyomasztó
  • hosszadalmas, komoly
  • gyógyíthatatlan, halálos, végzetes
  • válságos
  • főbenjáró, nagyfokú, minősíthetetlen, megbocsáthatatlan
  • fontos, nyomós, jelentékeny
  • jelentős, tekintélyes, komoly, érzékeny
  • hatékony, hatásos, döntő

sort

főnév
  • sortnadrág, rövidnadrág, kisnadrág
  • forrónadrág

orom

főnév
  • hegycsúcs, csúcs, hegytető, szirt, bérc, ormózat (régies)

szalmakalap

főnév
  • takarmánykalap (tréfás)

véres

melléknév
  • vérfoltos, véráztatta
  • vérző
  • sebes
  • fáradságos, gyötrő
  • kegyetlen, súlyos, ádáz, szörnyű, halálos
  • vérszomjas, vérengző

vízfesték

főnév
  • akvarell (szaknyelvi)
  • gombfesték

kezdődik

ige
  • kel, indul, nyílik, támad, kezdetét veszi, elkezdődik, megkezdődik, beáll, beköszönt, születik, felmerül, ered, fakad, kiindul, kezdekedik (tájnyelvi)

ülepít

ige
  • tisztít, kiválaszt, szedimentál (idegen)

tűzzel-vassal

határozószó
  • erőszakosan, könyörtelenül
  • mindenáron, föltétlenül, okvetlenül

ványadt

melléknév
  • satnya, sovány, gyenge, beteges, vézna, nyápic, girhes, sorvadt, csenevész, sápadt, bágyadt, fonnyadt, gánnyadt (tájnyelvi), keszeg (bizalmas), vékonydongájú, csont és bőr, egyszálbélű, elaszott, gyatra, hitvány

vad II.

főnév
  • vadállat, bestia, dúvad, ragadozó, fenevad
  • zsákmány
  • vadhús
  • vadpecsenye

terjeng

ige
  • terjed, szálldos, szállong, tért hódít, teret nyer, terpeszkedik, tódul, árad, elharapódzik, elharapózik

vászon

főnév
  • anyag, kelme, pamutszövet, kanavász, gyolcs (régies), szőttes, háziszőttes
  • vitorla
  • vitorlavászon
  • festmény, kép, piktúra (régies), festvény (régies)
  • vetítővászon, vetítőernyő, vetítőfelület