összeül szinonimái

ige
  • összejön, összegyűlik, ülésezik, tanácskozik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

színtelen

melléknév
  • vízszínű, víztiszta (szaknyelvi), fakó, színehagyott, seszínű, savószínű (tájnyelvi)
  • sápadt, halottsápadt, holtsápadt, fakó, vértelen, halvány, kísértethalvány, hideglelős színű (tájnyelvi)
  • jellegtelen, szürke, egysíkú, egyhangú, lapos, érdektelen, se sava, se borsa, se íze, se bűze, fád, unalmas, élettelen, sótlan, szellemtelen

fényűző

melléknév
  • luxuriózus (régies), pompás, pompázatos, pompázó, pazar, fejedelmi, főúri, nagystílű, fényes, költséges, drága, bőséges, lukulluszi (lakoma)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összeül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

öntő

főnév
  • martinász, öntőmunkás, olvasztár, fémöntő
  • öntőműhely, öntöde

nélkülözés

főnév
  • szűkölködés, éhezés, nyomor, ínség, szűkösség, szegénység, nincstelenség, hiány, nyomorúság, szükség, szorultság, koldusélet, tengődés, nyavalygás, sanyarúság, baj

nagyiparos

főnév
  • gyáros, gyártulajdonos

mellék

főnév
  • tájék, vidék, mente (valaminek)
  • mellékvonal, mellékállomás
  • (régies): oldal

összefüggő

melléknév
  • folyamatos, egységes, logikus, kapcsolatos, rendszeres, koherens (szaknyelvi), egybefüggő, állandó, szakadatlan, megszakítatlan, folytonos, következetes

pergő I.

melléknév
  • szapora, sebes, gyors

megbeszélés

főnév
  • tárgyalás, ülés, gyűlés, paláver (bizalmas), értekezlet, értekezés, összejövetel, konferencia, találkozó, diszkusszió (szaknyelvi), tanácskozás, beszélgetés, eszmecsere, véleménycsere, tapasztalatcsere, vita, csevegés, társalgás, diskurálás, duma (szleng)
  • konzílium (szaknyelvi), konzultáció

máshonnan

határozószó
  • másfelől, egyebünnen (választékos), egyebünnét (tájnyelvi), máshonnét, másunnan (tájnyelvi)

kevert

melléknév
  • elegyített, elegyes, vegyes, kombinált, sokféle, sokrészű, különféle, felemás, korcs (szleng), keresztezett, hibrid, heterogén

meggyorsul

ige
  • meglódul, megélénkül

pirkad

ige
  • dereng, világosodik, fölvirrad, hajnalodik, reggeledik, hasad a hajnal, pitymallik, virrad
  • (tájnyelvi): pirosodik, érik

ráerősít

ige
  • felerősít, odaerősít, odarögzít, rögzít, odaköt, ráköt, rákötöz, rászorít, rákapcsol, odakapcsol, hozzáerősít, hozzákötöz, fixál(valamit valamiről)

epilógus

főnév
  • utószó, zárszó, utóirat, utójáték, végszó, utóhang, befejezés, záróbeszéd

szétolvad

ige
  • széjjelolvad, elolvad, szétfolyik, eloszlik
  • (pénz): elfogy

sima

melléknév
  • egyenletes, egyenes, sík, lapos
  • fodrozatlan, csendes, békés, nyugodt, nyugalmas
  • ránctalan, redőtlen, kisimult
  • tükörsima, csúszós, síkos, nyálkás
  • puha, finom, bársonyos, lágy
  • borotvált, szőrtelen, szőretlen (régies)
  • csiszolt, választékos, könnyed
  • simulékony, alkalmazkodó, udvarias
  • egyszerű, zavartalan, akadálytalan, gördülékeny, könnyű

összeverődik

ige
  • összegyűlik, gyülekezik, összecsődül, sereglik, összetódul, összejön, összeszalad, csoportosul

önfegyelem

főnév
  • önuralom, önmérséklet, önmegtartóztatás

passzív

melléknév
  • tétlen, szótlan, hallgatag
  • közönyös, közömbös, részvétlen
  • (szaknyelvi): szenvedő(szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): veszteséges

semmiség

főnév
  • nemlét, semmi
  • világűr, űr, levegő
  • csekélység, apróság, csip-csup dolog, haszontalanság, jelentéktelenség, batagell (idegen), bliktri (régies), mütyürke, kacat, bizbasz (durva), kutyagumi
  • gyerekjáték, smafu (szleng)
  • (bizalmas): katonadolog (bizalmas) Sz: ebcsont beforr

palló

főnév
  • híd, gyaloghíd, dobogóhíd (tájnyelvi), bürü (tájnyelvi), fahíd, hajóhíd, hídlás (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): padló

nesztelen II.

határozószó
  • nesztelenül, zaj nélkül, csöndben, lábujjhegyen, halkan, hangtalanul

példás

főnév
  • jeles, ötös

sikít

ige
  • sikolt, visít, sivít, rikolt, rikácsol, süvölt, üvölt, sipít, sír, jajveszékel, sékodik (régies), rikít (tájnyelvi)
  • (szleng): sikkaszt, eloroz