önkény szinonimái

főnév
  • zsarnokság, rabiga, önkényeskedés, tekintélyuralom, hatalmaskodás, basáskodás, önkényuralom, elnyomás, erőszak, terror

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kardoskodik

ige
  • kiáll (valami mellett), erősködik, szívózik (szleng), szívóskodik (szleng)
  • erőszakoskodik
  • (régies): veszekedik, viaskodik, villong, pörlekedik, éleskedik (tájnyelvi), kapcáskodik (tájnyelvi), viszálykodik (valamivel)

mágikus

melléknév
  • varázslatos, varázsos, bűvös, bűbájos (régies), ördöngös, boszorkányos, lenyűgöző, igéző, csodás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a önkény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

olvad

ige
  • folyósodik, cseppfolyósodik
  • felenged, enyhül
  • lágyul
  • oldódik, szétoszlik
  • ellágyul, meghatódik, elérzékenyül
  • fogy, apad, csökken

mutatóujj

főnév
  • zsazsak (régies)

monostor

főnév
  • kolostor, rendház, apátság, szerzetház (régies), monasztérium (régies)

megrándul

ige
  • megrezzen, összerezzen, összerándul, megvonaglik
  • kibicsaklik, kificamodik, megbicsaklik, meghúzódik, megroppan, megmarjul (tájnyelvi), meggyökkenik (tájnyelvi), megiramkodik (tájnyelvi), megszeglik (tájnyelvi)

osztogat

ige
  • kioszt, szétoszt, adakozik, kimér, szétszór, elherdál, pazarol

paradicsom2

főnév
  • bobojó (tájnyelvi), járáncsalma (tájnyelvi), járáncsialma (tájnyelvi)

majdnem

határozószó
  • csaknem, szinte, majd, majdhogynem, majdhogy, kevés híján, kis híján, hajszál híján, megközelítőleg, nagyjából, durván, félig, cirka (bizalmas), már-már, úgyszólván, jóformán, jószerivel, jószerint (választékos), közel, körülbelül, cseppben járt (tájnyelvi), többé-kevésbé

lót-fut

ige
  • futkos, szaladgál, szaladozik, rohangál, futkároz, futkározik, futkorász, futkorászik, lohol, inal, futos (tájnyelvi)
  • talpal, jár, cafrangol (tájnyelvi), karistol (tájnyelvi), lókhecel (tájnyelvi), lóstat (tájnyelvi), trappol (bizalmas)

kell

ige
  • muszáj, szükséges, szükségszerű, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szüksége van (valamire)
  • kívánatos
  • tartozik (megtenni), köteles, kénytelen

mázli

főnév
  • (bizalmas): szerencse, disznó (szleng), malac (bizalmas), mák (szleng), lutri (szleng)

paskol

ige
  • csapkod, ütöget, vereget, tenyerez (régies), pacskol (régies), paslagol (tájnyelvi), pasmagol (tájnyelvi), suprál (tájnyelvi), döncöl (tájnyelvi)

postakocsi

főnév
  • postajárat, gyorsposta, mozgóposta
  • delizsánsz (régies), gyorskocsi

elszeret

ige
  • elhódít, elcsábít

szelel

ige
  • átjár, átenged, huzata van
  • szelet csap
  • (tájnyelvi): szellent, púzik (bizalmas), elszólja magát (tréfás), fingik (durva)
  • (szleng): szökik, iszkol, eltűnik, elszelel
  • rostál, megtisztít, palol (tájnyelvi)

ruhatáros

főnév
  • ruhatárnok (régies)

önkritika

főnév
  • önbírálat
  • megbánás, belátás
  • (régies): önismeret, önértékelés

olajvezeték

főnév
  • olajcső

összezúz

ige
  • összetör, széttör, pozdorjává tör, ízzé-porrá tör, összeroppant, összemorzsol, összeroncsol, szétroncsol, összecsomaszol (tájnyelvi)
  • megsemmisít, tönkretesz, tönkrezúz, felmorzsol

rosszkedvű

melléknév
  • kedvetlen, szomorú, levert, komor, mogorva, morcos, mortyos (tájnyelvi), durcás (bizalmas), elcsüggedt, bús, kedveszegett, harapós, barátságtalan, ingerült, nyűgös, szomorkodó, búvalbélelt, morózus, morc, búskomor, lehangolt, letört, letargikus, deprimált, mísz (bizalmas) Sz: bal lábbal kelt fel; búsul, mint aki szomorút álmodott; búsul, mint a csonka vitéz; csalánra hugyozott; elereszti fülét, farkát; jókedve van, mint akit akasztani visznek; jókedve van, mint a kötözött malacnak; komor, mint a verembe esett farkas; leeresztette a szárnyát; lóg az orra; mintha birsalmából harapták volna ki; nem jól kelt a lencséje; olyan morcos, mint a tüskésdisznó; olyan, mint egy küldött farkas; öreg kutya kedve van; örül, mint kalitkában a csízike; rossz planétában született; rosszul kelt fel; seggel kelt fel; farral kelt fel az ágyból

őrület

főnév
  • elmebaj, téboly, önkívület, őrültség, őrjöngés, delírium (szaknyelvi), lázálom, agyrém, rögeszme, szenvedély, megszállottság, paroxizmus (szaknyelvi), bolondság, elmezavar, elmebetegség, dementia (szaknyelvi), agybaj, dili (bizalmas)
  • mánia, hóbort
  • szörnyűség, elképesztő dolog

nádfonatú

melléknév
  • nád, fonott, vessző

pálos

melléknév, főnév
  • pálos rendi, paulinus (régies), fehér barát

rúd

főnév
  • pózna, dorong, bot, szálfa, ágas (tájnyelvi), celőke (tájnyelvi), oszlop, husáng
  • rudacska, stangli
  • (bizalmas): rúdugrás