önkény szinonimái
főnév
- zsarnokság, rabiga, önkényeskedés, tekintélyuralom, hatalmaskodás, basáskodás, önkényuralom, elnyomás, erőszak, terror
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
megelőzés
főnév
- prevenció (idegen), óvintézkedés, elővigyázatosság, védekezés, megakadályozás, meggátlás, elhárítás
olvad
ige
- folyósodik, cseppfolyósodik
- felenged, enyhül
- lágyul
- oldódik, szétoszlik
- ellágyul, meghatódik, elérzékenyül
- fogy, apad, csökken
megrándul
ige
- megrezzen, összerezzen, összerándul, megvonaglik
- kibicsaklik, kificamodik, megbicsaklik, meghúzódik, megroppan, megmarjul (tájnyelvi), meggyökkenik (tájnyelvi), megiramkodik (tájnyelvi), megszeglik (tájnyelvi)
majdnem
határozószó
- csaknem, szinte, majd, majdhogynem, majdhogy, kevés híján, kis híján, hajszál híján, megközelítőleg, nagyjából, durván, félig, cirka (bizalmas), már-már, úgyszólván, jóformán, jószerivel, jószerint (választékos), közel, körülbelül, cseppben járt (tájnyelvi), többé-kevésbé
lót-fut
ige
- futkos, szaladgál, szaladozik, rohangál, futkároz, futkározik, futkorász, futkorászik, lohol, inal, futos (tájnyelvi)
- talpal, jár, cafrangol (tájnyelvi), karistol (tájnyelvi), lókhecel (tájnyelvi), lóstat (tájnyelvi), trappol (bizalmas)
kell
ige
- muszáj, szükséges, szükségszerű, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szüksége van (valamire)
- kívánatos
- tartozik (megtenni), köteles, kénytelen
paskol
ige
- csapkod, ütöget, vereget, tenyerez (régies), pacskol (régies), paslagol (tájnyelvi), pasmagol (tájnyelvi), suprál (tájnyelvi), döncöl (tájnyelvi)
szelel
ige
- átjár, átenged, huzata van
- szelet csap
- (tájnyelvi): szellent, púzik (bizalmas), elszólja magát (tréfás), fingik (durva)
- (szleng): szökik, iszkol, eltűnik, elszelel
- rostál, megtisztít, palol (tájnyelvi)
összezúz
ige
- összetör, széttör, pozdorjává tör, ízzé-porrá tör, összeroppant, összemorzsol, összeroncsol, szétroncsol, összecsomaszol (tájnyelvi)
- megsemmisít, tönkretesz, tönkrezúz, felmorzsol
rosszkedvű
melléknév
- kedvetlen, szomorú, levert, komor, mogorva, morcos, mortyos (tájnyelvi), durcás (bizalmas), elcsüggedt, bús, kedveszegett, harapós, barátságtalan, ingerült, nyűgös, szomorkodó, búvalbélelt, morózus, morc, búskomor, lehangolt, letört, letargikus, deprimált, mísz (bizalmas) Sz: bal lábbal kelt fel; búsul, mint aki szomorút álmodott; búsul, mint a csonka vitéz; csalánra hugyozott; elereszti fülét, farkát; jókedve van, mint akit akasztani visznek; jókedve van, mint a kötözött malacnak; komor, mint a verembe esett farkas; leeresztette a szárnyát; lóg az orra; mintha birsalmából harapták volna ki; nem jól kelt a lencséje; olyan morcos, mint a tüskésdisznó; olyan, mint egy küldött farkas; öreg kutya kedve van; örül, mint kalitkában a csízike; rossz planétában született; rosszul kelt fel; seggel kelt fel; farral kelt fel az ágyból
őrület
főnév
- elmebaj, téboly, önkívület, őrültség, őrjöngés, delírium (szaknyelvi), lázálom, agyrém, rögeszme, szenvedély, megszállottság, paroxizmus (szaknyelvi), bolondság, elmezavar, elmebetegség, dementia (szaknyelvi), agybaj, dili (bizalmas)
- mánia, hóbort
- szörnyűség, elképesztő dolog
rúd
főnév
- pózna, dorong, bot, szálfa, ágas (tájnyelvi), celőke (tájnyelvi), oszlop, husáng
- rudacska, stangli
- (bizalmas): rúdugrás