megszégyenül szinonimái

ige
  • szégyent vall, szégyenben marad, nevetségessé válik, nevetségessé teszi magát, blamálja magát, felsül, befürdik (szleng), leég (bizalmas), lebőg (szleng), levizsgázik (bizalmas) Sz: kijut neki a pirítós kenyérből

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vérmező

főnév
  • (régies): csatatér, harcmező, harchely (régies), küzdőtér, küzdhely (régies), csatamező, csatasík (régies), csatahely, ütközethely (régies), hadmező (régies)

olyasféle, olyasmi

névmás
  • afféle, olyanforma
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszégyenül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkér

ige
  • felkér, kérlel, megkeres, könyörög, rimánkodik, esedezik, kunyerál, rekvirál (régies), instál (régies)
  • felszólít, követel
  • feleségül kér, nőül kér
  • elkér, visszakér, visszakövetel, visszaigényel (választékos)(valamiről)
  • megigényel, megkérvényez, megpályáz, kérelmez, folyamodik, meginstál (régies), felkér (tájnyelvi)

levelez

ige
  • levelet vált, írásol (tájnyelvi), korrespondeál (régies)
  • (régies): lapoz, hajt

lemond

ige
  • (valamiről): megtagad magától, tartózkodik (valamitől), megvon magától, eláll, letesz (valamiről), átenged, átruház, beletörődik, visszalép, elenged, felad, renunciál (régies)(valamihez)
  • leköszön, lelép (bizalmas), távozik, visszavonul, abdikál (idegen), rezignál (idegen)
  • abbahagy, leszokik, felhagy
  • visszamond, lerendel (bizalmas), letelefonál (bizalmas)

középhullám

főnév
  • MW, medium wave (idegen)

megpatkol

ige
  • megvasal (tájnyelvi), fölver (patkót)
  • (biztosítékot): megdrótoz, átköt

mikológus

főnév
  • gombaszakértő

zendülő

melléknév, főnév
  • lázadó, felkelő, pártütő, rebellis (régies), forradalmár, szembeszálló, engedetlen, inszurgens (régies), ellenszegülő

kisiklik

ige
  • letér, eltér, elmozdul, lefut, kifut, lecsúszik, kibucsáklik (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kicsusszan, kibújik, kiszabadul, megszökik, kisikamlik (tájnyelvi)
  • (kérdés elől): kibújik, kitér, eltér
  • kikerül, megkerül, kihúzza magát (valami alól), elhárít, kijátszik
  • mellébeszél, kertel, köntörfalaz, hímez-hámoz

kimos

ige
  • kitisztít, kifehérít, áztat, kiöblít, kisúrol, kisikál, kiszappanoz, kifőz, kilötyköl (tájnyelvi), kilötyfötöl (tájnyelvi)
  • eltávolít, kiszed, kivakar
  • aláás, kiváj, alámos, szétmállaszt, elhord, széthord
  • (bizalmas): tisztáz, felment, kiment, igazol

hasonlatos

melléknév
  • hasonló, hasonszőrű, rokon

kivonat

főnév
  • összefoglalás, összegzés, tartalom, summázat, tömörítvény, lényeg, rezümé, kompendium (idegen), sillabusz (régies), szinopszis (szaknyelvi), extraktum (szaknyelvi), zanza, vázlat
  • párlat, eszencia, aroma, főzet, extraktum (szaknyelvi)

mizantróp

főnév
  • embergyűlölő, emberkerülő, aszociális

nedvesség

főnév
  • nyirkosság, nedv, nedvtartalom, párásság, enyvesség (tájnyelvi), vizesség, lacsak (tájnyelvi), lust (tájnyelvi)
  • csapadék
  • verejték

csecsemő

főnév
  • újszülött, kisbaba, baba, bébi (bizalmas), pólyás, pólyás baba, pólyabeli (tájnyelvi), csecsszopó, szopós (régies), bölcsős gyerek (tájnyelvi), kisded, pici, csöppség, kicsi, kicsike

poszt

főnév
  • őrhely, őrállomás, várta
  • őrszem
  • állás, tisztség, beosztás
  • állomáshely, állomás

örököl

ige
  • megörököl, rászáll, jussol (tájnyelvi), örökbe kap, kap
  • átörököl

megszerkeszt

ige
  • megtervez, megkonstruál, összeállít, elrendez, redigál (idegen)

megír

ige
  • megszövegez, megfogalmaz, kidolgoz, megformál, szavakba foglal, szavakba önt, megkoncipiál (régies)
  • közöl, tudat, megörökít, rögzít
  • leír, lejegyez, lefirkant, megfirkant (bizalmas), kiír magából (választékos), összeír, papírra vet, regisztrál

mentőcsónak

főnév
  • mentőladik, mentőhajó

önkéntelen II.

határozószó
  • önkéntelenül, akaratlanul, szándéktalanul, ösztönösen, öntudatlan, spontán, gépiesen, véletlenül, automatikusan (idegen)

megun

ige
  • belecsömörlik, torkig van (valamivel), megrestell (tájnyelvi), elun, ráun, beleun, belefárad, megelégel, elege lesz (valamiből), betelik (valamivel), belefásul, elfásul, megutál Sz: jóllakott vele(vmiért, vkiért)

lobbanékony

melléknév
  • szenvedélyes, féktelen, heves, heveskedő, heves vérű, tüzesvérű, nagyvérű, hevülékeny, hirtelen, hirtelen természetű, hirtelen haragú, vehemens, forrófejű, forróvérű, indulatos, vérmes, robbanékony, ingerlékeny, hörcsög természetű, passzionátus (régies)
  • szangvinikus (szaknyelvi), kolerikus (szaknyelvi), impulzív (idegen), temperamentumos, explozív Sz: a víz is méreggé válik benne; apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng; farkasgégén nevelkedett; hamar lobban, mint a puskapor; Heves vármegyéből való; hirtelen, mint a puskapor; hirtelen, mint a záporeső; olyan, mint a paprika; szelídebb nála a vadember is; tüzes, mint a puskapor; tüzes, mint a mennykő
  • (tájnyelvi): kapatos, részeg
  • (tájnyelvi): csámpás, ügyetlen
  • (tájnyelvi): elhanyagolt, rendetlen

mesés

melléknév
  • mesebeli, mitikus, képzeletbeli, földöntúli, mondaszerű, regés, költött
  • meseszerű, mesébe illő, álomszerű, hihetetlen
  • csodás, csodálatos, fantasztikus, bámulatos, nagyszerű, kitűnő

őrjítő

melléknév
  • dühítő, észbontó, tébolyító
  • (fájdalom): tépő, szaggató, szörnyű, elviselhetetlen, szüntelen