mentség szinonimái
főnév
- kifogás, ürügy, kibúvó, igazolás, alibi, mentegetőzés, védekezés, exkuzálás
- kiút, kiskapu (bizalmas)
- (régies): megmenekülés, szalmaszál, menedék
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
megtámadhatatlan
melléknév
- bevehetetlen, legyőzhetetlen
- feddhetetlen, sérthetetlen, erkölcsös(bizalmas)(tájnyelvi)
- biztos, vitán felül álló
- megfellebbezhetetlen, jogerős, végérvényes
láger
főnév
- hadifogolytábor, fogolytábor, koncentrációs tábor, internálótábor, gyűjtőtábor, munkatábor
- katonai tábor, lóger (régies)
- (szaknyelvi): csapágy
mellékel
ige
- csatol, hozzácsatol, hozzátesz, kapcsol, hozzákapcsol, hozzáfűz, hozzátold, inkludál (szaknyelvi)
munkakerülő
főnév
- dologkerülő, ingyenélő, tétlenkedő, mihaszna, naplopó, lusta, rest, semmittevő, léhűtő, széltoló (bizalmas), csavargó, dologtalan, langallóleső (tájnyelvi), kapa-kaszakerülő (tájnyelvi), ácsori-ricsori (tájnyelvi), here (pejoratív), csöves (szleng), huligán, bummler (régies), lézengő, ritter
komisz
melléknév
- durva, rosszindulatú, gonosz, aljas, galád, alávaló, hitvány, bitang
- rossz, vásott, rendetlen, pimasz, szemtelen, tiszteletlen, arcátlan, haszontalan, csibész, ebadta
- gyalázatos, szörnyű, cudar, istentelen, förtelmes, iszonyú, zord, kemény, kriminális (bizalmas), gyászos, cefet, kellemetlen
kíváncsi
melléknév
- érdeklődő, kíváncsiskodó, kérdezősködő, tudakozó, fürkésző, búvárkodó, ég a kíváncsiságtól, leskelődő, kémlelő, kukkoló (szleng), indiszkrét (választékos), kotnyeles, minden lében kanál, kandi (tájnyelvi), bámészkodó Sz: mindenbe beleüti az orrát; fúrja az oldalát (valami); majd kifúrja az oldalát a kíváncsiság
heveder
főnév
- szíj, szalag, kötél, öv, tartószíj, gurtni (bizalmas)
- (szaknyelvi): gerenda, párkány, pánt, híd, pallódeszka
- tartólemez
- (régies): szorító, kötő, póla (régies), hasszorító, haskötő
- hajtószíj, gépszíj, futószalag
nyelves
melléknév
- feleselő, szájaskodó, szájas, éles nyelvű, pergő nyelvű, csataráló (tájnyelvi), pampula (tájnyelvi)
- beszédes, cserfes, locsogó, csacska, csácsogó
ragasztó
főnév
- ragasztószer, ragasztóanyag, ragaszték (régies), tapasztó, enyv, csiriz, ragacs, klejszter (idegen)
- ragasztószalag, cellux (idegen)
- (régies): rag, toldalék, szuffixum (szaknyelvi), posztfixum (szaknyelvi)
mennydörög
ige
- zeng, dörög, morajlik, égzeng (tájnyelvi), dübörög Sz: hömbörgetik a hordót; odafönn kugliznak az angyalok; Szent Péter kuglizik; szól már a nagybőgő (tájnyelvi)
- veszekedik, harsog, szitkozódik, átkozódik, gyalázkodik, vitatkozik, káromkodik, ordít, üvölt, kiabál
összezördül
ige
- összevész, veszekedik, összekülönbözik, összetűz, összekoccan, összekap, összeugrik, összeütközik, összeszólalkozik, összezörren, összezajdul (tájnyelvi), összejön (tájnyelvi), hajba kap, összerúgja a port, összerúgja a patkót