eredet szinonimái

főnév
  • származás, deszcendencia (idegen), genezis (idegen), kezdet, kezdőpont, születés, keletkezés, origó (idegen), kialakulás, fajzat (régies), létrejötte (valaminek), létrejövetele (valaminek)
  • forrás, forrásvidék
  • ok, végok, létok

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dicsekedik, dicseksz

ige
  • kérkedik, henceg, hetvenkedik, büszkélkedik, fitogtat (valamit), felvág, fennhéjáz, hivalkodik, anzágol (bizalmas), dicsérkedik (tájnyelvi) Sz: tömjénezi magát (szleng); adja a bankot (szleng); játssza az eszét (szleng); döngeti a mellét; féltéglával veri a mellét

megközelíthetetlen

melléknév
  • hozzáférhetetlen, elérhetetlen, megszerezhetetlen, távoli
  • megkörnyékezhetetlen, megvesztegethetetlen, lefizethetetlen, megvásárolhatatlan, becsületes
  • rideg, barátságtalan, zárkózott, emberkerülő, hideg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eredet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eluralkodik

ige
  • úrrá lesz, elhatalmasodik, elterjed, túlsúlyba kerül, erőt vesz

elbágyad

ige
  • elpilled, ellankad, eltikkad, kimerül, elfárad, elcsetten (tájnyelvi), elernyed, elgyengül, elerőtlenedik, ellágyul

egyezség

főnév
  • egyezmény, megegyezés, megállapodás, szerződés, szövetség, szövetkezés, kötés (régies), üzlet, alku, kiegyezés, engedmény, egyetértés, kötelezettségvállalás, jóváhagyás, lekötelezés, frigy, társulás, koalíció, blokk, unió, liga, paktum (régies), konszenzus (szaknyelvi), traktátum (régies), kompromisszum, konvenció (szaknyelvi)

csoroszlya

főnév
  • ekevas, szántóvas (régies), ekekés, lemezvas, csótár (tájnyelvi)
  • vénasszony, banya, satrafa, szipirtyó (pejoratív), boszorkány, sárkány, hárpia, szatyor (durva), skatulya (bizalmas), tarattyú (durva), vénvetrece (tájnyelvi)

energiaellátás

főnév
  • áramellátás, áramszolgáltatás, gázellátás, hőenergia-ellátás

fázik

ige
  • didereg, vacog, reszket, remeg, fagyoskodik, rázza a hideg, citerázik (bizalmas), cidrizik (bizalmas), fázódik (régies), fázlódik (tájnyelvi), cebereg (tájnyelvi), cerkedezik (tájnyelvi), gebedezik (tájnyelvi), hűtőzik (tájnyelvi) Sz: eszi a reszteltet; vacog a foga; reszket az ina, mint a fázós agáré; reszket, mint a nyárfalevél; reszket, mint a falevél; reszket, mint a kocsonya; csak úgy izzad a nyelve; majd megveszi az isten hidege
  • (valamitől): fél, tart, húzódozik, ódzkodik, idegenkedik, vonakodik, viszolyog, drémál (szleng), trémázik (szleng), caplizik (bizalmas)

mélabús

melléknév
  • borongós, borús, melankolikus, búskomor, édesbús (választékos), keserédes, szomorú, vigasztalan, örömtelen, elégikus, levert, kedvetlen, életunt, lehangolt, csüggedt, deprimált, kedveszegett, búvalbélelt, letargikus, pesszimista

bőszült

melléknév
  • bősz, dühödt, dühöngő, ádáz, esztelen, féktelen, fékevesztett
  • tomboló, vad

bomlik

ige
  • (csomó): bomladozik, foszlik, feslik, fölfeslik, szétválik, kioldódik, kibogozódik, kikötődik
  • oszlik, szétoszlik, mállik, korhad, szétmegy
  • hanyatlik, pusztul, romlik, szétesik, széthull
  • (valakiért, valaki után): bolondul, rajong, imád
  • bolondozik, vadul
  • (régies): megbomlik, megtébolyodik, eszét veszti

cápa

főnév
  • kutyahal (régies)

fekvés

főnév
  • pihenés, heverés, alvás, feküvés (régies), feke (régies)
  • ágynyugalom (szaknyelvi)
  • betegség
  • helyzet, szituáció (szaknyelvi), elhelyezkedés, pozíció, környezet, situs (szaknyelvi)

feltevés, föltevés

főnév
  • feltételezés, elmélet, teória, vélelem (szaknyelvi), vélelmezés, vélekedés, hipotézis
  • gyanú, sejtés, találgatás

heg

főnév
  • hegedés, var, sebhely, forradás, forradat (régies), forrács (tájnyelvi)

gömbölyű

melléknév
  • gömb alakú, gömbölyded, kerek, kerekded, golyó alakú, szferikus (idegen), legömbölyített, kikerekedett, golyóforma, gömbszerű, gömbölyeg (tájnyelvi), gurgács (tájnyelvi)
  • hengeres
  • molett, kövérkés, telt idomú, dundi, telt, korpulens

ereklye

főnév
  • relikvia, klenódium (régies), szenttetem (régies), amulett

éltes

melléknév
  • idős, koros, élemedett, élemetes (régies), étemes (régies), meglett, tisztes korú, hajlott korú, előrehaladott korú, öreg, öregecske, agg (választékos), aggott (választékos), elaggott, vén, vénecske

ezentúl

határozószó
  • ezután, ezek után, a jövőben, a jövőre nézve, mostantól fogva, mostantól kezdve, a továbbiakban

gipsz

főnév
  • fősz (régies), alabástrom, fehérföld (régies)
  • gipszkötés

érvel

ige
  • vitatkozik, vitázik, argumentál (szaknyelvi), agitál (valami mellett), árguvál (tájnyelvi), kardoskodik, bizonygat, megokol

elég1

ige
  • megég, elhamvad, leég, ellángol, ellobban, elporlad, elszenesedik, a lángok martalékává válik (választékos), porrá ég, ellangal (tájnyelvi)

falatozik

ige
  • lakmározik, lakomázik, eszik, eszeget, kosztol (bizalmas), táplálkozik, étkezik, fogyaszt, burkol (bizalmas), kajál (bizalmas), harap (bizalmas), bekap (bizalmas), falámozik (tájnyelvi), falatázik (tájnyelvi)

gorilla

főnév
  • (bizalmas): testőr, kísérő, őr