éhes szinonimái

melléknév
  • ehetnékje van, kiéhezett, korgó gyomrú, éh (régies), eléhezett (régies), kajás (szleng), flamós (szleng), halós (szleng), éhenbőgi (tájnyelvi), éhing (tájnyelvi), enniles (tájnyelvi), koldusbendőjű (tájnyelvi) Sz: az éhkoppot nyeli; csillagokat lát az éhségtől; delet harangoznak a gyomrában; éhes, mint a farkas; jojózik a szeme az éhségtől; koplal, mint a cigány lova; kopog a szeme az éhségtől; korog a numerája; majd kilyukad a gyomra; megenné a marokvasat; megenné a méreghúrt is; megenné a vasszeget is; megenné már a boszorkány főztjét is; megenné a patkószeget is; muzsikálnak a hasában a cigányok
  • (valamire): sóvár, sóvárgó, vágyódó, szomjas, szomjúhozó (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

uhu

főnév
  • uhubagoly, erdei bagoly

fasor

főnév
  • sétány, sétaút, korzó, allé (régies, választékos), sétasor (régies), fasikátor (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a éhes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dúvad

főnév
  • (ember is): bestia, fenevad, vadállat

csápol

ige
  • hadonászik

cikkely

főnév
  • törvénycikk, bekezdés, fejezet, szakasz, passzus (választékos), paragrafus, klauzula (szaknyelvi), artikulus (régies)
  • cikk, rész, szelet, gerezd
  • (valaminek): íze, porcikája, része

beül

ige
  • beleül, leül, betelepszik, beleveti magát (valamibe), bevágja magát (valamibe)

egyértelmű

melléknév
  • világos, félreérthetetlen, kétségtelen, helyes, igazi, kifejezett, érthető, vitathatatlan, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, vitán felül álló, nyilvánvaló, kézenfekvő, szemmel látható, kézzelfogható, adekvát, egzakt, evidens, határozott, szabatos, nyílt, tiszta
  • trágár, obszcén, drasztikus, vaskos, nyomdafestéket nem tűrő
  • egyjelentésű

elköszön

ige
  • búcsúzik, elbúcsúzik, búcsút vesz, búcsút mond

lógás

főnév
  • függés, csüngés
  • himbálódzás, himbálózás, lengés
  • tétlenkedés, lustálkodás, ténfergés, ődöngés
  • távolmaradás, munkakerülés

bábkormány

főnév
  • árnyékkormány

átnyújt

ige
  • átad, odaad, odanyújt, rendelkezésre bocsát, átruház, ráruház, prezentál, átméltat (tájnyelvi)

bebarangol

ige
  • bebolyong, bekóborol, bekószál, becsámborog, bejár, végigjár, beutaz, bekalandoz, bekasmatol (tájnyelvi)

elmosolyodik

ige
  • felderül, felvidul, somolyog, elhúzza a száját, mosolyra fakad, elvigyorodik (bizalmas), elbazsalyodik (tájnyelvi), elvisolyodik (tájnyelvi), fülig szalad a szája

ember

főnév
  • halandó, teremtmény, emberi lény, emberpéldány, teremtés, egyén, illető, valaki, személy, lélek, fő, pára, portéka
  • férfi, emberfia, alak, fráter, figura, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pasinger (bizalmas), pali (szleng), krapek (bizalmas), pofa (szleng), pók (bizalmas), pacák (szleng), mókus, muki (szleng), ipse (bizalmas), tag (bizalmas), ürge (szleng), buksó (szleng), csóró (szleng), fej, gádzsó (szleng), hapsi (szleng), hapek (szleng), mandró (szleng), manusz (szleng), muksi (szleng), muksó (szleng), szivar (szleng)
  • (valakinek az embere): híve, segítőtársa, kiszolgálója

gála

főnév
  • gálaruha, díszruha, díszegyenruha, ünneplő, ünneplőruha
  • ünnepi dísz, pompa
  • gálaműsor, díszünnepély, ünnepély, fogadás, díszbemutató

félkegyelmű

melléknév, főnév
  • félbolond, félnótás, félcédulás, féleszű, esztelen, félkotyó (tájnyelvi), kótyagos, dilis, tökkelütött, gyengeelméjű, ütődött, hibbant, kretén, taszított eszű (régies), hülye, bárgyú, idióta, agyalágyult, imbecillis (szaknyelvi), tökéletlen, együgyű, fajankó, bamba, gügye, stupid, sügönye (bizalmas), gyagya, tabajdok (tájnyelvi), tüttyő (tájnyelvi), neszes (tájnyelvi), nettelke (tájnyelvi), bimbula (tájnyelvi), böszme (tájnyelvi), bedákos (tájnyelvi), bösztöhő (tájnyelvi), düddő (tájnyelvi)
  • bolond, eszelős, tébolyodott, szenilis

éhség

főnév
  • éhesség, éh (régies), éhínség, koplalás, böjtölés, farkaséhség, ehetnék, éhkopp, ínség, étlenség (régies), éhhas (tájnyelvi), flamó (szleng)
  • (választékos): vágy, vágyakozás, sóvárgás

dugáru

főnév
  • csempészáru, feketeáru, zugáru, pult alatti áru, ciha (szleng)

elfullad

ige
  • (lélegzet) elakad, eláll, bennszorul, elfojtódik, megbicsaklik, akadozik
  • (tűzhely): kialszik, befullad

felfortyan, fölforty

ige
  • feldühödik, felmérgesedik, felháborodik, kifakad, felhördül, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felindul, haragra gyúl, kirobban, felpaprikázódik, begerjed (szleng), bepöccen (szleng), bepörög (szleng), begurul (szleng), elveszti a türelmét, dühbe gurul, fölindul, indulatba jön, zabos lesz (szleng), felforr az agyvize (szleng), elborul az agya (szleng), kimegy a fázis (szleng), duzmad (tájnyelvi), buszámodik (tájnyelvi), feltorpan (tájnyelvi), felruccanik (tájnyelvi), nekimérgesedik (régies)

elbírál

ige
  • értékel, megítél, kritizál, kiértékel, méltat, mérlegel, revideál, felbecsül

cselszövés

főnév
  • ármány, fondorlat, mesterkedés, cselvetés, áskálódás, tőrvetés (régies), cselszövény (régies), összeesküvés, összebeszélés, összejátszás, intrika, machináció (bizalmas), sikanéria (régies), sikán (idegen), komplott (régies), megtévesztés, becsapás, átverés (bizalmas), csalás, beugratás

eligazodás

főnév
  • tájékozódás, orientáció (idegen), helyzetfelismerés

felizgat, fölizgat

ige
  • feldühít, felbosszant, felidegesít, felmérgesít, izgalomba hoz, feldúl, felzaklat, felkavar, megzavar, felingerel, megráz
  • fellelkesít, felvillanyoz, feltüzel, lázba hoz, tűzbe hoz, felpezsdít, felélénkít, felgyújt, felajz, bepörget (szleng), felhúz (szleng), spannol (bizalmas), stenkerol (szleng), felbuzerál (tájnyelvi), felpangál (tájnyelvi), emocionál (idegen), échauffíroz (idegen)
  • uszít, fellázít