életműködés szinonimái

főnév
  • vegetáció (szaknyelvi), életfolyamat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ellenkezőleg

határozószó
  • inkább, sőt, másként, fordítva

kántor

főnév
  • (egyházi) énekes, hangász (tájnyelvi), elöléneklő (régies)
  • (régies): diák
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a életműködés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

együttvéve

határozószó
  • együttesen, összesen, együtt, összegezve, összevéve, összesítve, mindenestül, mindent összevetve, en masse (régies), caklipakli (bizalmas)

csobbanás

főnév
  • toccsanás, loccsanás, pottyanás, lottyanás (tájnyelvi), zubbanás (tájnyelvi)

csemegekereskedés

főnév
  • csemegebolt, fűszerüzlet (régies), csemegés, fűszeres

bolhászkodik

ige
  • bolhászódik (tájnyelvi), bolházódik (tájnyelvi)
  • tesz-vesz, készülődik, pepecsel, tollászkodik

elcsuklik

ige
  • megbicsaklik, félrecsuklik, megakad

előrenéz

ige
  • előretekint
  • bizakodik, bízik, reménykedik

marakodik

ige
  • civakodik, civódik, veszekedik, veszekszik, marják egymást, torzsalkodik, perlekedik, kocódik (tájnyelvi), patvarkodik (régies), viszálykodik, pántolódik (tájnyelvi)

beesteledik

ige
  • bealkonyodik, bealkonyul, besötétedik, bebarnul (tájnyelvi), beszürkül (tájnyelvi) Sz: leszáll az este; beáll az est; leszáll az alkony; lemegy a nap; leáldozik a nap (választékos); lenyugszik a nap; leszáll a nap; leszentül a nap (tájnyelvi); lehanyatlik a nap; lebukik a nap; alábukik a nap; estére fordul az idő

banya

főnév
  • vénasszony, boszorkány, boszorka, vasorrú bába, szipirtyó (pejoratív), csoroszlya, vén szatyor, satrafa, sárkány, bányarém, vén tyúk, öreglány (szleng), nyanya (szleng), banyó (tájnyelvi), szipa (tájnyelvi), agglant (tájnyelvi), bába (régies), szüle (régies)

belelép

ige
  • beletapos, belegázol, belemegy, beletoccsan, beletapicskol (tájnyelvi), beleszottyan (tájnyelvi)

elsőség

főnév
  • felsőbbség, elsőbbség, prioritás (idegen), szupremácia (szaknyelvi)
  • vezetés, győzelem

ért

ige
  • felfog, megért, hall, felér ésszel, átlát, lát, tisztán lát, leesik a tantusz (szleng), veszi a lapot (bizalmas)
  • kapiskál (bizalmas), sejt, pedz (bizalmas)
  • (valamit valamire): vonatkoztat, tulajdonít, ráért, hozzáért
  • (valamihez): jártas (valamiben), bennfentes (valamiben), konyít (valamihez), a kisujjában van, hajaz (valamihez), mestere (valaminek), kiismeri magát (valamiben), fekszik (valakinek), ismer, ken-vág, üt-vág Sz: tudja a tempót

gömböc

főnév
  • disznósajt, disznófősajt (tájnyelvi), pucor (tájnyelvi), pálanyja (tájnyelvi)
  • hurka, préshurka (tájnyelvi)
  • disznóhólyag
  • (jelzőként): dundi, köpcös, kövér, testes, korpulens (idegen)

felültet, fölültet

ige
  • feltesz, felszállít, ráültet
  • becsap, rászed, lóvá tesz, lépre csal, kelepcébe csal, bolonddá tesz, félrevezet, beugrat, bepaliz (bizalmas), a bolondját járatja (valakivel), átejt (bizalmas), kijátszik (valakit), behúz a csőbe (szleng), belógat (szleng)
  • (régies): felizgat, felingerel, felzúdít, felzendít, felláraszt (régies)

élettelen

melléknév
  • halott, holt, elpusztult, kimúlt, megdöglött
  • üres, kopár, sivár, hideg, szürke, kietlen, lélektelen (választékos), unalmas, egyhangú, monoton, színtelen, vérszegény, szellemtelen, száraz, sótlan
  • szervetlen, anorganikus
  • kihalt, néptelen, elhagyott, elhagyatott, puszta

egyöntetű

melléknév
  • egységes, egyforma, egyenletes, változatlan, állandó, hasonnemű, egynemű, folyamatos, homogén, egyenértékű, egybehangzó, egyhangú, konformis (idegen), uniformis, harmonikus

elmegyógyintézet

főnév
  • ideggyógyintézet, bolondokháza, őrültekháza, zárt intézet (bizalmas), tébolyda (régies), diliház (bizalmas), vicces ház (szleng), vigyorgó (szleng), bolondház (régies)

felszabadít, fölszab

ige
  • megszabadít, kiszabadít, szabaddá tesz, szabadon enged, szabadon bocsát, szabadlábra helyez, kienged, elbocsát
  • felment, visszafoglal, visszahódít, visszaszerez, visszavesz
  • fölment, mentesít, megvált, kivált
  • (veszélyt) elhárít
  • egyenjogúsít, emancipál (idegen)
  • önállósít, nagykorúsít
  • (tájnyelvi): megpofoz, megver

elhatalmasodik

ige
  • eluralkodik, elharapódzik, elharapózik, úrrá lesz, elterjed, elburjánzik
  • (érzés): elfog, eltölt, felerősödik, erőt vesz (valakin), úrrá lesz (valakin)

csökkenés

főnév
  • mérséklődés, kisebbedés, alábbhagyás, alászállás, süllyedés, leereszkedés, leesés, apadás, fogyás, lohadás, enyhülés, csillapodás, lankadás, hanyatlás, pangás, visszaesés, romlás, sorvadás, redukció, depresszió, dekrementum (régies), leértékelődés, devalválódás (szaknyelvi)

előcsarnok

főnév
  • előtér, hall, társalgó, váróterem, foyer (idegen), vestibulum (régies), átrium (szaknyelvi), aula (idegen), előterem (régies)

feltüzel, föltüzel

ige
  • eltüzel, eléget
  • fellelkesít, felbuzdít, felloval, felbiztat, tűzbe hoz, felajz, felszít