elburjánzik szinonimái

ige
  • elvadul, elburjad (tájnyelvi), felburjánzik, elszaporodik
  • elterjed, elharapódzik, elhatalmasodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jótékonyság

főnév
  • adakozás, bőkezűség, nagylelkűség, nemeslelkűség, karitász (választékos)

kimerülés

főnév
  • kifogyás, megfogyatkozás, elapadás, kiapadás, kiürülés, leromlás, leállás, kiesés, kihagyás, csőd, fizetésképtelenség
  • fáradtság, kimerültség, elerőtlenedés, legyengülés, ellankadás, eltikkadás, összetörtség, kipurcanás (szleng), kidöglés (szleng), exhaustio (idegen), elkényszeredés (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elburjánzik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyedüli

melléknév
  • egyetlen, kizárólagos

cserekereskedelem

főnév
  • árucsere, termékcsere, adásvétel

csaknem

határozószó
  • majdnem, jóformán, szinte, megközelítőleg, hozzávetőleg, körülbelül, kábé (bizalmas), úgyszólván, gyakorlatilag, mintegy, többé-kevésbé, közel, már-már, hajszál híján, kis híja, hogy, kis híján, kevés híja, hogy, kevés híján, majdhogynem, csakhogy nem, majd (tájnyelvi), cirka (bizalmas), usque (idegen), kvázi (bizalmas)

bizakodó

melléknév
  • derűlátó, optimista, reménykedő, csüggedetlen (választékos), rózsás színben lát (valamit), rózsaszínben lát (valamit)

éjjeliszekrény

főnév
  • éjszekrény (régies), nahtkasztli (bizalmas), kasztli (bizalmas)

elnéptelenedik

ige
  • kiüresedik, kiürül, kihal

magány

főnév
  • egyedüllét, magányosság, társtalanság, magárahagyatottság, árvaság, egyedülvalóság (régies), egyedülség (régies), elhagyatottság
  • elvonultság, visszavonultság, emberkerülés, remeteség, remeteélet, elzárkózás

baráti

melléknév
  • pajtási, bajtársi, segítő, haveri (szleng)
  • barátságos, meghitt, bizalmas, emberséges, családias, familiáris, közvetlen, fesztelen, nyílt, őszinte, békés, szívélyes, szíves, kedves, kellemes, meleg, jóleső, jóindulatú, nyájas

azonnali

melléknév
  • pillanatnyi, rögtöni, közeli, gyors, közvetlen, prompt (bizalmas)
  • sietős, sürgős, sürgető, haladéktalan, halaszthatatlan, szorongató, halasztást nem tűrő

beidéz

ige
  • behív, behí (tájnyelvi), beszólít, berendel, bekér, beparancsol, megidéz (szaknyelvi), behívat, becitál

előőrs

főnév
  • elővéd, előhad
  • őrjárat, járőr, őrszem, patrul (régies)
  • élcsapat, előharcos, úttörő

építő

melléknév
  • konstruktív (idegen), javító, jobbító, pozitív, hasznos

gépkocsivezető

főnév
  • gépjárművezető, autóvezető, sofőr, autós, vezető, úrvezető (régies), pilóta (bizalmas)
  • (kezdő): mazsola (bizalmas)

félrehúz

ige
  • elhúz, széthúz, visszahúz, félrevon
  • (szájat): elfintorít, elbiggyeszt

elcsap

ige
  • (régies): elvág, levág
  • elsuhan, elzúg
  • kidob, elbocsát, destituál (idegen), meneszt, elküld, elmozdít, letesz, felment, fölmond, kirúg, szélnek ereszt
  • (régies): elűz, elkerget, elzavar
  • (tájnyelvi): (jószágot) szabadjára enged, legelőre terel, kicsap
  • (gyomrot): elront
  • (pénzt): elver, elkölt

égiháború

főnév
  • vihar, zivatar, szélvész, förgeteg, égzengés, mennydörgés, villámlás, nagyidő (régies)
  • veszekedés, perpatvar, botrány, csetepaté, cirkusz, civódás, civakodás, ramazúri, zenebona

elkápráztat

ige
  • elvakít
  • elámít, elbűvöl, elszédít (bizalmas), lebilincsel, lenyűgöz, meghódít, elragad, rabul ejt, megnyer, megigéz, megbabonáz, elbájol, elvarázsol, megboszorkányoz (régies)

fellép, föllép

ige
  • felhág, rálép
  • felszáll
  • szerepel, színre lép, közreműködik
  • (valami ellen): harcol, síkraszáll
  • (betegség, tünet): keletkezik, kialakul, megjelenik

eleség

főnév
  • takarmány, abrak, eledel, szüleség (régies), etetnivaló (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): élelem, étel, ennivaló, táplálék, harapnivaló, elemózsia, koszt (bizalmas), kaja (szleng)

csínja-bínja

főnév
  • fortély, fogás, trükk, nyitja (valaminek), kulcsa (valaminek), forsza (valaminek), éle-ügye (tájnyelvi), írja-bírja (tájnyelvi)

ellenség

főnév
  • ellen (régies, választékos)
  • ellenfél, rosszakaró, haragos, ellenlábas, ortályos (régies), dusmán (tájnyelvi) Sz: oly barátja, mint macska az egérnek; olyan barátja, mint farkas a báránynak; olyan barátja, mint eb a macskának; úgy vannak együtt, mint kutya a macskával

felragad, fölragad

ige
  • elragad, felkap, felfog, felcsíp
  • odaragad, ráragad