géplakatos szinonimái

főnév
  • lakatos, gépszerelő, szerelő, mechanikus (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

leltároz

ige
  • leltárba vesz, leltárt készít, jegyzékbe vesz, számba vesz, összeszámlál, lajstromoz, összeír, rovancsol (szaknyelvi)

népszerűtlen

melléknév
  • elvetett, ellenszenves, visszataszító, kéretlen, elfogadhatatlan, elutasított
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a géplakatos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fullánk

főnév
  • furdalék (régies)
  • méregfog
  • sértés, bántás
  • bántódás, keserűség, sértődöttség, sértődés, méreg, tövis, tüske

felhorzsol, fölhorzs

ige
  • felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért

felár

főnév
  • ázsió, felpénz (régies), túlfizetés

emleget

ige
  • szóba hoz, felhoz, előhoz, előhozakodik (valamivel)

gálya

főnév
  • evezős hajó, hajó
  • gályarabság, rabság, kényszermunka, fogság, rabiga (választékos), rabszolgasors
  • (szleng): munka, meló (bizalmas), robot, gürcölés

gyűrűzik

ige
  • kanyarog, kígyózik, tekergőzik, tekeredik, csavarodik, kunkorodik, fonódik
  • hullámzik

összeállít

ige
  • rendbe állít, sorba rak
  • összeválogat, összehoz (bizalmas), felállít
  • fűz, montíroz (idegen), összeszerkeszt, szerkeszt, egyesít, összerak, konstruál, összebarmol (tájnyelvi), összetákol, eszkábál, összefércel, összeüt, egybeépít, összeilleszt, összekapcsol, összeszerel, összeollóz (pejoratív), egybeszerkeszt
  • kompilál (idegen), komponál (régies), megszerkeszt

elfűrészel

ige
  • elmetsz, elvág, szétfűrészel, kettéfűrészel
  • (bizalmas): elgáncsol, megakadályoz, fölrúg, meghiúsít, megfúr (bizalmas), elnyír, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)

eldugul

ige
  • eltömődik, elzáródik, eldugaszolódik, eltorlaszolódik, beszorul, bereked (tájnyelvi), megakad (tájnyelvi)

bekap

ige
  • befal, fölfal, lenyel, lecsúsztat, megeszik, bekebelez, megkajál (szleng), beharap (tájnyelvi), betermel (szleng), bedob
  • felhajt, legurít (szleng)
  • becsíp, berúg, beiszik (bizalmas), bekávézik (szleng), becsiccsent (bizalmas)
  • (gólt): beszed (bizalmas), beenged, beereszt, belepkéz (szleng)

ellenlábas

főnév
  • vetélytárs, rivális, opponens (szaknyelvi), antagonista (régies), antipodus (választékos), konkurens
  • rosszakaró, ellenség, ellenfél, haragos

hajlékony

melléknév
  • hajlítható, hajlós, görbíthető, rugalmas, plasztikus, flexibilis (szaknyelvi), elasztikus, formálható, képlékeny, alakítható, kovácsolható
  • simulékony, alkalmazkodó, irányítható, befolyásolható, idomítható, nevelhető
  • készséges, engedelmes, engedékeny
  • ruganyos

házasít

ige
  • megházasít, összead, esket
  • nősít
  • kiházasít, férjhez ad

kereskedelem

főnév
  • kereskedés, kereskedőség
  • áruforgalom, árucsere, csereüzlet, üzlet, ügylet, csereforgalom, adásvétel, üzletelés (bizalmas), biznisz (idegen)

iparigazolvány

főnév
  • iparengedély, ipar (bizalmas), vállalkozási engedély

gereblyéz

ige
  • gereblyél, gereblél (tájnyelvi)
  • (szleng): fésül

franciaágy

főnév
  • ikerágy, dupla ágy

gyémánt

főnév
  • gyémántkő, briliáns, brill, diamant (idegen), ragyogvány (régies), fénykő (régies)

indulat

főnév
  • fellobbanás, méreg, harag, ingerültség, méltatlankodás, felindulás, dühroham, düh, felháborodás, dühkitörés, gyűlölet
  • hajlandóság, gerjedelem, szenvedélyesség, elragadtatás, elérzékenyülés, lelkesedés, rajongás

gondviselés

főnév
  • pártfogás, pártolás, támogatás, gondoskodás, törődés, ellátás, ápolás, gyámolítás, gondozás
  • fátum, sors, Isten

fellendülés, föllend

főnév
  • fejlődés, előretörés, javulás, lendület, felvirágzás, virulás, felemelkedés, haladás, előrejutás, növekedés, bővelkedés, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)

gyorsúszás

főnév
  • kallózás, sprint (bizalmas)

intéző I.

melléknév
  • végző, mozgató, eljáró, vezető, irányító