elhasal szinonimái

ige
  • elesik, elbukik, hasra esik, orra bukik, elvágódik, elterül
  • (vizsgán) megbukik, elzúg (bizalmas), buktázik (bizalmas), elvérzik (bizalmas), leveri a lécet (szleng), nyári egyetemre jár (bizalmas), szaltózik (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

steril

melléknév
  • csírátlanított, csírátlan, csíramentes, baktériummentes, féregmentes
  • tiszta, színtiszta
  • terméketlen, meddő, gyümölcstelen
  • magtalan, nemzőképtelen
  • haszontalan, eredménytelen
  • kopár, rideg, puszta, üres

kantár

főnév
  • (régies): szíjfék, lófék, kötőfék, fék, zabola, kapicány (régies)
  • szalag, szíj, kötél
  • tartóheveder, tartó
  • táska
  • vállpánt, pánt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhasal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elbambul

ige
  • elmereng, magába mélyed, elméláz

csővezeték

főnév
  • cső, csatorna, gyűjtőcsatorna, vezeték, ejtőcső, drén, vízvezeték, közművezeték, védőcső, csőrendszer, tömlő

csillaghullás

főnév
  • csillagfutás
  • (szleng): lefokozás

borult, borús

melléknév
  • felhős, felleges (választékos), borongós, esős, szürke, ködös, esőre hajló, viharos, sötét, homályos, bogdányos (tájnyelvi)
  • mélabús, melankolikus, lehangolt, szomorú, bánatos, bús, búskomor, komor, levert, nyomott, deprimált, morózus, gyászos

életlen

melléknév
  • tompa, kicsorbult, köszörületlen, buta (régies) Sz: Bécsben bot a bátyja; életlen, mint a bot
  • elmosódott, homályos, kivehetetlen, határozatlan, ködös, bizonytalan

első II.

főnév
  • éllovas, listavezető, bajnok, győztes, nyertes

matat

ige
  • keresgél, kutat, keres, motoz, kutukál (tájnyelvi), matarász (tájnyelvi)
  • fogdos, tapogat, taperol (szleng)
  • tesz-vesz, motoszkál, piszmog

béke

főnév
  • békeidő, pax (idegen), salom (idegen), sólem (szleng)
  • békekötés, békeszerződés, fegyverszünet, fegyvernyugvás
  • békesség, egyetértés, összhang, harmónia, barátság
  • nyugalom, nyugság (tájnyelvi), nyugalmasság, csend, csendesség, háborítatlanság, zavartalanság

bebőrösödik

ige
  • (tej): bebőrödzik (tájnyelvi), bepillésedik, bepillézik (tájnyelvi), megfölösödik, (jég) becserjegezik (tájnyelvi)

bencés

melléknév
  • Benedek-rendi, Szent Benedek-rendi, benediktinus, benő (bizalmas), fekete barát (tájnyelvi)

eltorzít

ige
  • deformál, elnyomorít, elcsúfít, elrútít (választékos), eléktelenít, defigurál (régies)
  • elfordít, kifacsar, kiforgat, félremagyaráz, meghamisít

észbeli

melléknév
  • értelmi, szellemi, mentális (idegen), agybeli, elmebeli, intellektuális

gyakorlati

melléknév
  • tapasztalati, empirikus, pragmatikus, praktikus
  • alkalmazott, felhasznált, használható, alkalmas
  • gyakorlatias, célszerű
  • gyakorló

fércmunka, fércmű

főnév
  • (pejoratív): kontármunka, tákolmány, fércelmény, iromány, firkálmány, ponyva, ócskaság

elherdál

ige
  • eltékozol, elpazarol, elveszteget, elfecsérel, elver, elszór, elprédál, elpocsékol, elkölt (régies), elkótyavetyél, szétforgácsol Sz: kidob az ablakon; kiszór az ablakon(valamivel)

eladatlan

melléknév
  • visszamaradt (példány), remittenda (szaknyelvi)

előidéz

ige
  • okoz, kivált, kelt, felkelt, kirobbant, szül, megindít, eredményez, ingerel, gerjeszt, fellobbant, provokál, aktivál, indukál (szaknyelvi)
  • (régies): előhív, előszólít, felidéz

felvetés, fölvetés

főnév
  • javaslat, kérdésfelvetés

elkiált

ige
  • (elkiáltja magát): elkurjantja magát, felkiált, elordítja magát, elrikkantja magát

dajkamese

főnév
  • mesebeszéd, mendemonda, szófia beszéd (régies), aggrege (régies)

előtti

melléknév
  • előbbi, előbbeni (tájnyelvi), korábbi

fényképezés

főnév
  • fényképészet, fotózás, fotográfia (régies), fényírászat (régies)