nyársonsült szinonimái

főnév
  • zsiványpecsenye, saslik, rablóhús
  • grillpecsenye

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sarkall

ige
  • ösztökél, ösztönöz, biztat, serkent, bátorít, lelkesít, buzdít
  • nógat, noszogat, unszol, késztet, motivál, szorgalmaz, inspirál, stimulál, doppingol (bizalmas)
  • siettet, sarkantyúz, élénkít, gyorsít
  • hajt, űz, sürget

viszket

ige
  • bizsereg, ingerel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyársonsült szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nehézség

főnév
  • baj, bonyodalom, zavar, akadály, gát, korlát, akadályoztatás, fennakadás, buktató, bökkenő, zökkenő, árnyoldal, csigabiga (tájnyelvi), hiba, gond, probléma, gubanc (szleng), gáz (szleng), difi (bizalmas)
  • (tájnyelvi): nyavalya, nyavalyatörés (tájnyelvi), nehézkór (régies), guta (tájnyelvi)

mellékesen

határozószó
  • mellesleg, közbevetőleg, odavetőleg (választékos), per tangentem (idegen), érintőlegesen, en passant (idegen)

megszűkít

ige
  • beszűkít, szűkebbé tesz, bevesz (valamiből), svájfol (bizalmas)
  • megszorít, korlátoz

maszat

főnév
  • paca (bizalmas), folt, kulimász (bizalmas), mázga (tájnyelvi), pecsét, piszok, mocsok, kosz, szenny, szemét, elkenődés, zsírfolt

nézve

névutó
  • tekintetében
  • vonatkozóan
  • szempontjából, számára

ósdi

melléknév
  • ó, régimódi, divatjamúlt, idejétmúlt, levitézlett, ódivatú, elavult, avítt, avatag, avas, őskori (bizalmas), kőkori (bizalmas), elévült, ásatag, korszerűtlen, túlhaladott, kopott, poros, muzeális
  • maradi, vaskalapos, haladásellenes, konzervatív, óhitű, atavisztikus (választékos)

legénység

főnév
  • legénykor, legényélet
  • nőtlenség
  • személyzet, mannschaft (idegen)
  • pajkosság, hetykeség, kivagyiság (tájnyelvi), legénykedés

lát

ige
  • tekint, szemlél, néz, észlel, észrevesz, megfigyel
  • vizionál (idegen)
  • ismer, tud, felmér, felfog, ért
  • tart, vél, gondol, ítél, hisz, érez
  • (tájnyelvi): megél, átél, megér, tapasztal, része van (valamiben)

járatlan

melléknév
  • kitaposatlan, feltöretlen, nyomtalan, úttalan, szűz
  • ismeretlen, idegen
  • gyakorlatlan, tapasztalatlan, tájékozatlan, próbálatlan, avatatlan, tudatlan, képzetlen, iskolázatlan, tanulatlan, laikus, műkedvelő, illetéktelen, inkompetens (idegen), semmitudó (régies), ignoráns (régies), kezdő, újonc, zöldfülű, zöld (bizalmas), mazsola (bizalmas)
  • kontár, ügyetlen

lenyugodik, lenyugsz

ige
  • lepihen
  • aludni megy, aludni tér, nyugovóra tér, nyugalomra tér, elteszi magát holnapra, elteszi magát másnapra, leteszi a fejét, álomra hajtja a fejét, nyugalomra hajtja a fejét, szunyálni megy, hunyni megy (szleng), ledöglik (durva), levackol (szleng), tollasbálba megy (tréfás)
  • (bizalmas): lecsillapodik, lecsillapul, lecsendesedik, lecsendesül, lecsitul, megnyugszik, lelohad, lehiggad, megjuházik, megjuhászodik, megszelídül
  • (nap): leáldozik, lemegy, leszáll, lehanyatlik, lebukik, alábukik, nyugovóra tér, látóhatár mögé bukik, lesuvad (tájnyelvi), elszentül (tájnyelvi)

ölyv

főnév
  • ölyü (régies), kánya (tájnyelvi)

panoráma

főnév
  • körkép, kilátás, látkép, látvány

élettan

főnév
  • fiziológia (szaknyelvi), élettudomány (régies), biológia

sodrófa

főnév
  • nyújtófa, tésztanyújtó, gyúró (tájnyelvi), laskanyújtó (tájnyelvi), tésztalapító (tájnyelvi), laskaserítő (tájnyelvi), serítőfa (tájnyelvi), csíkolófa (tájnyelvi), sikárlófa (tájnyelvi)

rálép

ige
  • rátapos, letapos, rááll, ráhág

nyelőcső

főnév
  • oesophagus (szaknyelvi), bárzsing (régies), nyeldeklő (tájnyelvi), gége

nedű

főnév
  • (régies): folyadék, nedv
  • ital, lé, bor, nedély (régies)

okvetlen, okvetetlen I.

melléknév
  • (régies): feltétlen, szükséges, szükségszerű, óhatatlan, kényszerű
  • határozott

ráfér

ige
  • elfér, felfér, rámegy, megfér (tájnyelvi), rámegyen (régies), rátér (régies)
  • (valakire, valamire): szüksége van rá, kell, elkel

nyomozó I.

melléknév
  • kutató, fürkésző, vizsgáló

menetlevél

főnév
  • útiparancs, fuvarlevél, útilevél, menlevél

operatív

melléknév
  • műveleti
  • gyors, hatékony
  • gyakorlatias

ráken

ige
  • ráfest, beken, felken, rámázol, felvisz, rávisz, rádöngöl (régies)
  • ráfog, meggyanúsít, ráhárít, bevádol, megvádol, vádaskodik, rágalmaz, befeketít, becsmérel, bemárt (bizalmas), rászínel (régies), ráhazud (régies)