előmozdít szinonimái

ige
  • elősegít, hozzásegít, hozzájárul, előrevisz, előrelendít, ösztönöz, nógat, noszogat, szorgalmaz, tolja a szekerét, hajt, egyenget, pártol, pártfogol, gyámolít, ajánl, segít, segédkezik, segítségére van, hasznára van (valakinek), támogat, patronál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

köhögés

főnév
  • köhécselés, köhintés, fulladozás, keh (régies)

töredékes

melléknév
  • (régies): töredezett, darabos
  • hiányos, töredékben maradt, befejezetlen, félbemaradt, részleges
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előmozdít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elképed

ige
  • meglepődik, elcsodálkozik, elámul, elkáprázik (régies), megdöbben, megrökönyödik, meghökken, megbotránkozik, elszörnyülködik, elhűl, hüledezik, eláll a lélegzete, szörnyülködik, leesik az álla, kikattan (szleng), elképtelenedik (tájnyelvi) Sz: megáll a szeme, szája, mint a bolond juhnak

dobolás

főnév
  • dobverés
  • dobszó, dobpergés

denevér

főnév
  • bőregér (tájnyelvi), bőrmadár (tájnyelvi), szárnyasegér (tájnyelvi), ciciegér (tájnyelvi), estilapatyika (tájnyelvi), tündelevény (régies), tendenevér (régies), tündevény (régies), púpdenevér (régies)

ciánozás

főnév
  • (szleng): házkutatás

elnémít

ige
  • belefojtja a szót (valakibe), elhallgattat, letorkol, félbeszakít, lehurrog, befogja a száját (bizalmas), letromfol (bizalmas)
  • (érzést): lecsillapít, elfojt

építtet

ige
  • felrakat, felhúzat, felépíttet

meghátrál

ige
  • visszavonul, visszafordul, megfutamodik, elmenekül, elfut, visszakozik, kitér, visszahúzódik, visszariad, visszahökken, visszaretten, visszahőköl, megtorpan, visszatorpan (régies), retirál (régies), deferál (idegen), kapitulál (szaknyelvi), takarodót fúj, visszatáncol, visszalép, elszelel, behódol, beadja a derekát, enged, megadja magát, elszáll a bátorsága, meghunyászkodik

beszerez

ige
  • megvesz, megvásárol, megkap, hozzájut, előteremt, szert tesz (valamire)
  • megszerez
  • (állásba) (tájnyelvi): beajánl, bejuttat, behelyez, beóferol (tájnyelvi), elszerez (régies)

bemutat

ige
  • (valakit valakinek): megismertet, összeismertet, összehoz (bizalmas), összeboronál
  • megmutat, felmutat, kirak, kitesz, szemlére tesz, kiállít, demonstrál, elétár, feltár, eléterjeszt, prezentál
  • előad, színre visz, eljátszik, tolmácsol, tálal (bizalmas), prezentál
  • (gyakorlatot) végrehajt, elvégez, (áldozatot) felajánl, (misét) celebrál
  • ábrázol, megjelenít, leír, lefest, szemléltet, érzékeltet, ismertet, fejteget, példáz, jellemez, megvilágít, megmagyaráz, illusztrál

bitangol

ige
  • (tájnyelvi): kóborol, csavarog, csatangol, csámborog, cselleng, kódorog
  • (tájnyelvi): tékozol, pazarol, veszteget, prédál (régies), rongál, pusztít
  • (tájnyelvi): bitorol

erős

melléknév
  • izmos, acélos, szívós, edzett, erőtől duzzadó, életerős, erőteljes, masszív, tagbaszakadt, keménykötésű, vasgyúró, muszklis (bizalmas), munkabíró, díjbirkózó, vállas, izomkolosszus, kisportolt, deltás (bizalmas), stramm (bizalmas), muszklimiska (bizalmas), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng), kajakos (szleng), markos (tájnyelvi), jókötésű (tájnyelvi), erősfájú (tájnyelvi), agyas-fejes (tájnyelvi) Sz: a dűlő hegyet vállával megtámaszthatná; csupa acél, csupa vas; egyik kezével a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt; ember a gáton; ember a talpán; erős, mint fában a görcs; erős, mint a vas; erős, mint az acél; erős, mint a bika; erős, mint a bástya; erős, mint a bivaly; erős, mint a medve; erős, mint a szikla; erős, mint az ökör; erős, mint a zsidó vallás; erős, mint a somfa; erős, mint a római vallás; fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon; kemény fából faragták; kétszer kell agyonütni; kicsinyes mennykő sem árt neki; magyar apának a fia; markában hordozza a lelkét; nekiesik a folyó derekának; (gyerekről) olyan erős, mint egy kis vasék; olyan ereje van, mint Sámsonnak; olyan, mint a cövek; sárkánytejet szopott; Toldi Miklós unokája; úgy áll, mint a Sion hegye
  • (testrész): kövérkés, telt, vaskos, vastag, dús, dundi
  • szilárd, tartós, teherbíró, kemény, elszakíthatatlan, stabil
  • méregerős, csípős, maró, égető, pikáns, fűszeres, tüzes (bor)
  • (hang): érces, harsány, harsogó, velőtrázó
  • nagyfokú, nagymérvű, intenzív, heves, nagy erejű, erőteljes
  • határozott, szigorú, erélyes, vaskezű, rendíthetetlen
  • (tréfa): túlzó, durva, borsos, vaskos, otromba

fehérfagyöngy

főnév
  • enyvbogyó, madárlép (tájnyelvi)

hajít

ige
  • dob, repít, vet, lök, szór, lódít, lancíroz (régies)
  • hagyít (tájnyelvi), gór (tájnyelvi), csesz (szleng)

forrongás

főnév
  • elégedetlenség, nyugtalanság, háborgás, hullámzás, zavargás, lázongás, lázadás, zendülés, ellenszegülés, felkelés, pártütés, tumultus (régies), megmozdulás, felfordulás, rendzavarás, forradalom, revolúció (régies)

előráncigál

ige
  • előhúz, előránt, elővesz, előkapar
  • (valakit): előkerít, előteremt, előránt (bizalmas)
  • (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít

eliramodik

ige
  • eliramlik (választékos), elszalad, elfut, elmenekül, elszökik, elrohan, elillan, elinal, elszelel, elnyargal, elvágtat, elüget
  • elszökken, megugrik (bizalmas)
  • (idő): elszáll, elrepül, elmúlik, tovatűnik

elvetemedik

ige
  • elferdül, elgörbül, elhajlik, kihajlik (szaknyelvi), megvetemedik
  • lealacsonyodik, elvetemül (régies), elaljasodik, elfajzik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (seb) elmérgesedik
  • (tájnyelvi): (kert) elgazosodik

foltoz

ige
  • javít, toldoz, told-fold, varrogat, korfol (tájnyelvi), tataroz (régies)
  • helyrehoz

elreppen, elröppen

ige
  • elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
  • eltűnik, elmúlik, eltelik

döntetlen

főnév
  • remi, eldöntetlen (játszma), holtverseny, patthelyzet
  • (szleng): vécé (szleng), budi (szleng), retyó (szleng), retyi (szleng), rötyi (szleng), klozet (bizalmas), kló (szleng), slózi (szleng)

emlék

főnév
  • emlékkép, reminiszcencia (idegen), emlékezet
  • emléktárgy, szuvenír, ereklye, relikvia, klenódium (régies)
  • emlékmű, monumentum (régies)

formál

ige
  • létrehoz, alkot, formába önt, mintáz, megjelenít
  • metsz (valamibe), farag, ábrázol (régies)
  • alakít, változtat, idomít, nevel