bujtogató szinonimái

melléknév, főnév
  • uszító, izgató, lázító, felforgató, zavarkeltő, bajkeverő, ármányos, cselszövő, intrikus, provokátor, agitátor (régies), agent provocateur (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kántor

főnév
  • (egyházi) énekes, hangász (tájnyelvi), elöléneklő (régies)
  • (régies): diák

számol

ige
  • számlál, átolvas, kalkulál, olvas (tájnyelvi), megolvas (tájnyelvi)
  • tekintetbe vesz, számba vesz, mérlegel, gondol (valamire), tervbe vesz, számít (valamire)
  • felel (valamiért), elszámol (bizalmas), számot ad
  • felelősségre von, szemére vet
  • számít, kér
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bujtogató szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

boldogít

ige
  • felvidít, felderít, megörvendeztet, gyönyörködtet, lelkesít, elragad, üdvözít (választékos), szerencséltet (régies), szerencséz (tájnyelvi), szerencsésít (tájnyelvi)

barométer

főnév
  • légnyomásmérő, légsúlymérő (régies), légmérő (régies)

azzal

határozószó
  • azután, máris, azáltal

államigazgatás

főnév
  • közigazgatás
  • kormányzat, államapparátus, államgépezet, kormányzás, kormány, kabinet
  • (régies): rendőrség, polícia (régies)

bök

ige
  • (valami): szúr, döf, gyak (tájnyelvi), szurdal (régies)
  • (tájnyelvi): öklel, szarval
  • (valamire): rámutat

csellózik

ige
  • gordonkázik, kisbőgőzik, violincellózik
  • (szleng): mosogat

kockáztat

ige
  • kockára tesz, veszélyeztet, reszkíroz (bizalmas), rizikózik (idegen), hazardíroz (idegen)

csillagőszirózsa

főnév
  • csillaggerebcsin, csillagvirág, kékcsillagfű, krisztusszem, virgiliusz-aszter

díszemelvény

főnév
  • dísztribün, pódium

evégből

határozószó
  • evégett, ezért, e célból, evégre

ellenméreg

főnév
  • ellenszer, ellenanyag, ellenszérum (szaknyelvi), antidotum (szaknyelvi), antitoxin (szaknyelvi)

bukszus

főnév
  • puszpáng, télizöld, kruspán (tájnyelvi)

boglyas

melléknév
  • borzas, fésületlen, gubancos, kócos, bozontos, torzonborz

cövek

főnév
  • karó, pecek, cibak (tájnyelvi)

elkábul

ige
  • elbódul, megrészegül, elszédül, megszédül, megmámorosodik
  • (szleng): berúg, benyakal (bizalmas), becsiccsent (bizalmas), felönt a garatra, leissza magát, megpityókosodik (tájnyelvi)

bűntett

főnév
  • bűncselekmény, bűn, bűntény, törvényszegés, törvénytelenség, törvénysértés, vétség, vétek, jogsértés, büntetendő cselekmény (szaknyelvi), deliktum (régies), törvénytiprás, jogtiprás, bűnvádi (szleng)

becsüs

főnév
  • becslő, árszabó, ármegállapító

csapnivaló

melléknév
  • hitvány, gyatra, silány, vacak, haszontalan, rossz, pocsék, gyalázatos, bűnrossz, kriminális (bizalmas), ócska, rongy, szemét, lepra (durva), bóvli

ellenálló

melléknév
  • tartós, időtálló
  • ellenállóképes, edzett, szívós, erős, immúnis (szaknyelvi)
  • ellenszegülő, makacs, konok, nyakas, dacos, önfejű, csökönyös, akaratos, makrancos, fegyelmezetlen, engedetlen, szófogadatlan, felkelő, lázadó, kuruc, zendülő, rebellis (régies), inszurgens (régies), forradalmár