sztereofónia jelentése

  • műszaki térhatású hangrögzítés, ill. hangvisszaadás
  • német Stereophonie ‘ua.’: lásd még: sztereo- | görög phóné ‘hang’

További hasznos idegen szavak

oxid

  • kémia vegyi elemnek oxigénnel alkotott vegyülete
  • német Oxydfrancia oxyde ‘ua.’, lásd még: oxigén

duhoborec

  • vallás a pravoszláv államegyházból kivált szentháromság-tagadó orosz ortodox szekta a 18–19. században
  • orosz. ‘ua.’, tkp. ‘a lélek harcosa’: duh ‘lélek’ | borec ‘harcos’ ← borba ‘harc’
A sztereofónia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

prológus

  • irodalom előszó, előhang, bevezető
  • színház a színmű előhangja
  • ritka az ezt elmondó színész
  • latin prologus görög prologosz ‘ua.’: pro- ‘elöl, előtt’ | logosz ‘beszéd’ ← legomai ‘beszél’

mini-

  • (összetételek előtagjaként) kis, kicsi, rövid: miniadag, minibusz, minigolf, miniszoknya stb.
  • angol, ‘ua.’, pl. mini(skirt) ‘mini(szoknya)’ ← miniature, mini(atűr), részben mini(mal), lásd még: minimális

ejnslóg

  • bor derítésére alkalmazott kén
  • hazai német einschlognémet Einschlag ‘adalék, hozzákevert anyag’ ← einschlagen ‘belever, belekever’: ein ‘bele’ | schlagen ‘üt, csap’

centi-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) az alapmértékegység századrésze (pl. centiliter, centiméter)
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← latin centum ‘száz’

antipasto

  • konyhaművészet húsos mártással készült főtt tészta, olasz előétel
  • olasz, ‘ua.’: a(va)ntilatin ante ‘előtt’ | olasz pasto ‘étkezés’ ← latin pascere, pastum ‘táplál’

egoteizmus

  • önbálványozás, önistenítés
  • tudományos latin egotheismus ‘ua.’, tkp. ‘az én istenítése’: lásd még: egó | görög theosz ‘isten’ | lásd még: -izmus

lexikális

  • nyelvtan a szókészlettel kapcsolatos, szókincsbeli
  • nyelvtan szótári
  • adatszerűen gazdag, de nem mélyreható, nem rendszerezett (tudás)
  • német lexikalisch ‘lexikonnal kapcsolatos’, lásd még: lexikon

kollokáció

  • nyelvtan olyan szószerkezet, amelynek elemei gyakran szerepelnek együtt, pl. mély álom, hirtelen harag
  • tudományos latin collocatio, tkp. con-locatio ‘egymás mellé helyezés’: co(n)- ‘össze, együtt’ | locare, locatum ‘helyez’ ← locus ‘hely’

adminisztrátor

  • kormányzó, ügyintéző, ügykezelő
  • vallás katolikus egyházmegye ideiglenes vezetője
  • történelem az ellenzéki megyékbe kirendelt császári biztos (1844–1847)
  • latin administrator ‘tanácsadó, segítő’, lásd még: adminisztrál

angelofánia

  • vallás angyal megjelenése (a Bibliában)
  • latin angelophania ‘ua.’, a teofánia mintájára, lásd még: angelus

morfologikus

  • tudomány alaktani, az alaktannal kapcsolatos
  • német morphologisch ‘ua.’, lásd még: morfológia

humánus

  • emberséges, emberszerető, emberbaráti
  • latin humanus ‘emberi, emberséges, kifinomult, művelt’ ← homo, hominis ‘ember’