spontaneitás jelentése

  • önkéntesség, szabad elhatározás
  • őszinteség, közvetlenség
  • latin spontaneitas ‘ua.’, lásd még: spontán

További hasznos idegen szavak

respublika

  • köztársaság
  • latin res publica ‘közügy, közjó, államérdek, államhatalom’: res ‘dolog, ügy, érdek’ | publicus, eredetileg populicus ‘nyilvános, közös, az egész néppel kapcsolatos’ ← populus ‘nép’
A spontaneitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

otopiózis

  • orvosi gennyes fülbetegség
  • tudományos latin otopyosis ‘ua.’, lásd még: oto-, piózis

fundamentum

  • alap, alapzat, alapkő, talpkő
  • megalapozás
  • latin, ‘ua.’, lásd még: fundál
  • lásd még: fond, fonds

meditatív

  • elmélkedő, szemlélődő, tűnődő
  • német meditativfrancia méditatif ‘ua.’, lásd még: meditál

royalizmus

  • királypártiság, királyhűség
  • francia royalisme ‘ua.’: royal ‘királyi’ ← roi ‘király’ ← latin rex, regis ‘ua.’ | lásd még: -izmus
  • lásd még: regále

gazella

  • állattan az őznél kisebb, főleg Észak-Afrikában honos kecses antilopféle kérődző állat
  • német Gazellearab ghazala ‘vad kecske’

interpunkció

  • nyelvtan központozás írott szövegben
  • tudományos latin interpunctio ‘ua.’: inter ‘között, közé’ | punctum ‘pont’

cakkos

  • csipkés, csipkézett
  • lásd még: cakk

ritmikus

  • ritmusos, ütemes, szabályosan ismétlődő
  • sport mozgásművészeti (torna)
  • latin rhythmicusgörög rhüthmikosz ‘ua.’, lásd még: ritmus

impraktikus

  • gyakorlatiatlan (ember)
  • célszerűtlen, alkalmatlan (eszköz, eljárás)
  • latin in- ‘nem’ | lásd még: praktikus

poliglott

  • nyelvtan többnyelvű (könyv, szótár)
  • nyelvtan több nyelvet ismerő, beszélő (ember)
  • német polyglott ‘ua.’: lásd még: poli- | görög glotta vagy glóssza ‘nyelv’

exonerál

  • felment (tiszte, kötelezettsége alól), mentesít
  • latin exonerare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | onus, oneris ‘teher’

skarabeus

  • ganajtúró bogár
  • ennek stilizált ábrázolása az ókori Egyiptomban
  • latin scarabaeusgörög szkarabosz ‘ua.’

destruktor

  • kémia az enzimek hatását gátló vagy megszüntető anyag
  • tudományos latin destructor ‘ua.’, lásd még: destruál

fosszilis

  • geológia megkövesedett (állati, növényi maradvány)
  • kiásott, ásatáskor lelt (tárgy)
  • átvitt értelemben ásatag, vízözön előtti
  • tudományos latin fossilis ‘ásásból eredő’ ← fodere, fossum ‘ás, kiás’